Ctrl-F billentyű-kombináció hatására beírhatunk egy szót vagy akár kifejezést (keresőkulcsot), pl. átértékelés, majd Enter, és akkor gyorsan megtaláljuk - például - az év végi deviza-átértékeléssel kapcsolatos alábbiakat!
[125w] - 2024. október 1..
Magyar Nemzeti Bank HUF-EUR árfolyamai
Árfolyamok 2024.10.01-ig bezárólag.
Előkészületben:
NAV PTGADAT és eÁFA pénztárgép-adatszolgáltatásai beolvashatósága, gépi könyvelése.
[124w] - 2024. szeptember 1..
Nyitott vevő/szállító forgalmak korosítva (új)
Új menüpont. Helye:
Képernyő \ Követelések és kötelezettségek \ Nyitott vevő/szállító forgalmak korosítva (új)
Az „(új)” jelző azért, mert egy jó régi korosítás-lehetőség is található a programban, mely azonban visszamenőleges időpontokra kevésbé alkalmas: alapvetően üzleti év végi állapot alapján történő céltartalék-képzés céljára készült anno. Szemben jelen menüponttal, amely hitelkérelmek elbírálásához szükséges információigény kielégítését is szolgálja.
A menüpont a Nyitott követelés/kötelezettség forgalmak c. menüpont produktumának szűkítése vevőkre, illetve szállítókra, egyben a nyitott számlák kategorizálása késedelmi napintervallumok szerint, pl. 1-30 közötti, 31-60 nap közötti késedelmek… Magyarul: számlák ún. korosításáról van szó. Lista külön kérhető a vevőkre és a szállítókra. Devizában kiállított számlák korosítása devizanemükben is megjeleníthető. Ha Ft-értékben szeretnénk a korosítás kimutatását (devizában kiállított számláinkra is), akkor az opcionálisan felajánlódó devizanem-jegyzékre adjunk Esc-et! Lista bármely év közbeni határnapra, visszamenőleges számviteli állapotra is kérhető: a program e számviteli határnapon fennállt nyitott vevő, ill. szállító forgalmakra építve végez korosítást. Előfordulhat tehát, hogy az áprilisban lekért március 17-i határnapi korosítás a március 18-án kiegyenlített számlát 181-360 napi késedelmek kategóriájába sorolja, amennyiben március 17-én még valóban ebbe a kategóriába esett, noha a kiegyenlítését március 18-án rögvest könyveltük.
A menüpont eredménylistája (PDF) késedelmi nap növekvőben, kategóriánként sorolja fel a „bűnös” nyitott vevő/szállító előírásokat. Negatív előjellel pedig az esetleges nyitott előírástörléseket. Ez a korosítás „analitikája”. Tömör összefoglaló kortábla is készül az egyes késedelmi kategóriákról, míg listánk végén a korosításban szereplő tételek vevőnkénti, illetve szállítónként kivonatát találjuk. Mindhárom traktus összesítése azonos kell, legyen. Egyben harmóniában kell, hogy álljon a határnapi vevő/szállító folyószámla kivonattal – bátran ellenőrizzük! A program a korosításhoz maximálisan figyelembe veszi a számlapárosításokat, közte az esetleges felkiáltójeleseket is (hisz utóbbiak is érdemi információval bírnak). Párosítatlan tételekre nézve pedig a pénzforgalmi párosítás mechanizmusa érvényesül, melyet e sorok írója a 2->1 generálásához dolgozott ki 4 éve. Végül (remélhetően már fölösleges is hangsúlyozni): jelen korosítás – mint minden kettősbeli lehetőség – a 2->1 pénztárkönyvesek számára is alkalmazható.
Magyar Nemzeti Bank HUF-EUR árfolyamai
Árfolyamok 2024.08.31-ig bezárólag.
[123w] - 2024. augusztus 2.
Nyitott követelések/kötelezettségek analitikája – csiszolódott!
Futásideje az eddiginél nagyságrenddel lett rövidebb, jelentős tételszámú könyveléseknél ezt hangsúlyosan érzékelhetjük.
A menüpontot a [93w] verzió szülte, a [114w] hizlalta, igazán praktikussá azonban e verzió teszi. Ha még sosem használta, e sorok olvasása után rögvest olvasson vissza, és próbálja ki! A program egy adott – akár visszamenőleges, például: május 22. – számviteli határnappal bezárólag az összes 31-36 követelés, avagy összes 43-47 kötelezettség előírásait és jóváírásait analizálja (mely előírásnak melyik a jóváírása), majd listán prezentálja, hogy párosítás alá esőek (dominánsan: vevők/szállítók) esetében melyek a határnap éjféli harangkondulásakor fennálló/fennállt nyitott (előíratlan, avagy jóváíratlan) tételek. Mindez Ft-ban vagy – az előfordult devizás forgalmakra nézve – menüből választott devizanemben. Érvényre jutnak a !-es párosítások is, míg párosítatlan tétel(rész)ek esetén ún. pénzforgalmi párosítás dönt: a korábbi – vevő/szállító esetében a korábbi fizetési határidejű – előírást tekintjük korábban jóváírtnak. Párosítás alá nem eső követelések, ill. kötelezettségek esetén a számviteli határnapig halmozott forgalom, és annak egyenlege a listabeli eredmény. A követelések és kötelezettségek határnapi egyenlegeinek illik – kötelező!!! – egyezniük a határnapi főkönyvi kivonat vonatkozóival. A kigyűjtésből – mostantól – a számlázott előlegek sem maradnak ki, továbbá az ÁFA sem. Utóbbi: ha kivételcsoportba tettük, akkor a három ÁFA főkönyvi szám együttesének – pl. május 22-i – számviteli egyenlegét nyújtja. Végül, nem elhanyagolható: ha többé-kevésbé naprakészek vagyunk a könyveléssel, akkor számviteli határnap gyanánt a mai napot megadva látni fogjuk e listákból, hogy mely szállítói számlák kiegyenlítése „ég ma a körmünkre”, illetve mely vevőinktől remélhetjük, hogy utalnak ma.
Magyar Nemzeti Bank HUF-EUR árfolyamai
Árfolyamok 2024.08.02-ig bezárólag.
[122w] - 2024. július 6.
Új AUDIT.XML verzió: 1.0.23.0
A korábbi – 1.0.1.0-ás – AUDIT.XML képezhetősége bő 4 éve a [65w] verzióval került a könyvelő program szolgáltatásai közé. Mint ismert, az AUDIT.XML által kettős könyvelés üzleti évének anyaga exportálható – kvázi szabványos formában – a könyvvizsgálói programok irányába. Az AUDIT.XML-t a Könyvvizsgálói Kamara „találta ki”, és javasolja használni. A Kamara most újított: 2024-es üzleti évvel kezdődően már az új verziójú XML-t szorgalmazza, de régebbi verzió párhuzamos használatát sem kifogásolja. E sorok írója elkészült az új verzió képezhetőségével, a Kamara letesztelte és jóváhagyta, eredményét a honlapján hamarosan közzéteszi. A program az előző verziós XML előállíthatóságát is fenntartja, az új verzióst azonban – összhangban a Kamara deklarált kérésével – már csakis lezáratlan üzleti évre generálja. A könyvelés, amelyre AUDIT.XML-t kérünk, ún. féllábas tételt továbbra sem tartalmazhat. Ugyanakkor: az ilyen esetek a [75w] verzió óta nem okozhatnak gondot, ha elfogadjuk a program javaslatát arra vonatkozóan, hogy az üres ellenszámlák helyére 3V389-et (egyfajta „vegyes átvezetés” főkönyvi számot) írjon vissza a vegyes naplóba, melyet automatikusan fel is vesz a számlatükörbe, ha abból hiányzik. Ahol a 3V389-nek egyenlege lészen, ott a könyvelőnek restanciája vagyon Az XML-képzés helye változatlan: Könyvelés \ Export- és importszolgáltatások. Az XML-állományt – tekintettel a nem egy esetben nagy méretre – kérésünkre tömöríti is a program (email-es továbbítás esete könyvvizsgálónk felé). Az új XML-verzió a régi bizonyos korlátait kitágítja, valamint bővíti az átadandó adatok körét. Utóbbiból a következőket érdemes kiemelni:
Támogatás forgalmi költséges eljárás számára
A számviteli teljesítés dátuma önálló entitássá, explicit adattá vált. Korábban bizonylatokhoz volt rendelve, pl. számlák esetén a számla keltét javasolták, mely pedig sok esetben eltér a realizált számviteli teljesítéstől (jómagam a régi XML-verzióban is az utóbbit használtam emiatt)
Intézményes hivatkozás a könyvelés tételeinek eredeti azonosítóira: <OrigAzon> címkepáros a könyvvizsgálók számára (napló, iktatószám)
Folyószámlák adószámának megadhatósága
Költséghelyek megjelölhetősége (rovat).
Bővült az ÁFA-összesítő lista!
Pontosabban: a 6 éve létező újmódi – Excel-alapú 65-ös ÁFA-analitikát prezentálni képes – összesítő lista (PDF) bővült. A konzervatív szerkezetű és tartalmú tehát konzervatív maradt. Egy könyvelőiroda, valamint ebet karóhoz kötő ügyfele közötti véleményeltérés tisztázásába való bevonásom szülte a gondolatot, hogy az online számlák és a banki számlatörténetek lekönyvelt anyaggal való összehasonlítása sorát újabb típusúval lenne kívánatos gyarapítanom. Ezúttal ÁFÁ-hoz kötődő számlaanalitikák lettek az összehasonlítás– eltérés-keresés – alanyai: összesítő lista készítése közepette a program felderíti az összes olyan számlát (értékesítést és beszerzést), amely a paraméterezett bevallási időszakba esik
a) Számviteli dátuma (teljesítése) alapján, b) ÁFA-dátuma (teljesítése) alapján.
És az így előállt a) és b) analitikákat (utóbbi a 65-ös bevallás XLSX-analitikája) hasonlítja össze. Noha a számláik többnyire mindkettőben jelen vannak, számos kivétel fordulhat elő. Kivétel az a számla, amelynek számviteli dátuma és ÁFA-dátuma eltérő ÁFA-időszakba esik. És a „nem kivétel” számla sem feltétlenül minden esetben ugyanolyan „itt” és „ott”: a számla könyvelt ÁFA-összegétől eltérhet a 65-ös bevallásban megjelenítendő. Gondoljunk a fordított ÁFÁ-s beszerzésekre, valamint az ÁFA pénzforgalmi elszámolása alá tartozó (P-vel jelölt, de ÁFA-dátumot még nélkülöző, ÁFA szempontjából tehát kiegyenlítetlen) számlákra! Ha e taglalt eltérések mutatkoznak az a) és b) típusú analitikák között, azzal az ÁFA-összesítő listánk utolsó lapja/lapjai mostantól premier plán szembesítenek. Az eltérés-felsorolás első oszlopa ’Szv/ÁFA’, mely a már ismert ’O/K’-val analóg módon igyekszik jelezni, hogy egy számlatétel ominózus két dátuma (számviteli és ÁFA) közül melyik esik a kurrens ÁFA-időszakba. A számla többi adata aligha szorul magyarázatra. A kigyűjtés célja nyilvánvalóan az, hogy a Számvitel és az ÁFA „kutya-macska barátsága” a könyvelt vállalkozás aktuális havi, negyedéves, és éves bevallásai tükrében testet öltsön. Röviden: cél a tisztábban látás.
Végül egy kis felelevenítés:
Az a) típusú analitika a könyvelő program „őskora” óta érhető el: számlanaplók listái – utalásosak és készpénzesek – a Listák első menüpontja alól. A számlák számviteli analitikáját e listák együttese nyújtja. A számlák fizetendő ÁFA és levonható ÁFA analitikái – b) típusú analitika összetevői – a További kartontípusok menüpontból listázhatók. Születésük az ÁFA-törvény öntörvényű fejlődési szakaszának „óvodáskorára” datálható, mely a program „ókora” és „középkora” mezsgyéje.
Magyar Nemzeti Bank HUF-EUR árfolyamai
Árfolyamok 2024.07.05-ig bezárólag.
[121w] - 2024. június 1.
Jelen verzió a Listák \ ÁFA-bevallás előtt: néhány sajátos rutinellenőrzés menüpont alatti menünek szentelve. Mostantól a tombolázások e menüből is elérhetők, továbbá három – itt megtalálható – kigyűjtés bővítésre került, íme:
Az ÁFA pénzforgalmi elszámolása alá tartozó számlákat nem elég összepárosítani a kiegyenlítéseikkel: ÁFA-dátumuk korrekt gépi kitöltéséhez az is szükséges, hogy bevallás előtti utolsó párosításkor ne feledkezzünk meg az F7-es ’PénzfÁFA’ funkció kiadásáról (lásd: [25]-ös verzió leírása). Az ilyen számlák ÁFA-elszámolására ugyanis ezzel teszünk „pontot”. ÁFA-bevallás előtt lefuttatva a csokorba gyűjtött sajátos rutinellenőrzéseket az F7 esetleges szükségességére mostantól itt inspirációt kapunk: a program jelezni fogja, ha olyan pénzforgalmis beszerzéssel találkozik, amely ugyan párosított, de az ÁFA-dátuma kitöltetlen.
Méghozzá két újabb észrevételtípussal. Nem részletezem, hogy mikkel, lévén erősen javasolt volt bevallások előtt lefuttatni már eddig is ezt a menüpontot. Mostantól még hasznosabb lesz szembesülni a program esetleges kellemetlen észrevételeivel.
Online számlák és Könyvelt számlák összevetése – bővült
Ugyanazon tételeket tünteti, avagy nem tünteti fel a PDF-ben, mint eddig, a tételekre vonatkozóan azonban egy új – E-feliratú, egykarakteres – oszloppal találkozunk, mely a számla Bruttó összegének Előjele: +, -, vagy üres (ha Bruttó=0). Egy eset azonban mindezt felülbírálja, és az E-oszlopot épp ez hívta „életre”: ha a program olyan könyveletlen Online számlára bukkan, amelynek ÁFÁ-ja vagy Bruttója nullától különböző, akkor feltűnő tömör fekete álló téglalapocska lesz a jelzés. Ilyetén jelzésű kimenő számla esetén bizonyos, hogy restanciánk van a lekönyvelésével, míg érkező esetben jó eséllyel magunk vagy ügyfelünk ellensége lehetünk, ha figyelmen kívül hagyjuk. Az E-oszlop értelmezése a lista végén is megtalálható.
Kimenő számlákra nézve a lista bővült abban is, hogy ezután feltünteti a magyar adószámú vevők adószámát. Azon vevők esetén pedig még a folyószámlaszámukat is, mely vevők (adószámuk alapján) már szerepelnek a folyószámla-jegyzékben.
Első a NAV vizuálisan élvezhető adókód-táblája, mely a másik PDF – a tábla értelmezését megkönnyítő Segédletem – melléklete. Az adókód-tábla bizonnyal nem „csak” a könyvelői társadalom számára került kimunkálásra: vélhető, hogy a NAV belső kontrol-folyamataiban is szerepe van, célszerű ezért mielőbb megismerni és használni. A táblát nyugodt körülmények között lapozzuk át (10 oldal), a Segédletet pedig még nyugodtabb körülmények között olvassuk el (4 oldal). Aki esélyt ad a „beszédes adókódokkal” való megismerkedésre, sokat segíthet magának ezzel.
A tábla a NAV oldaláról letölthető eredeti adókód-tábla (Excel-fájl) összes sorát tartalmazza, oszlopai tekintetében azonban csak a lényeget: 228 db gazdasági esemény-típus „beszédes adókódja” és a hozzájuk tartozó szöveges leírás.
A Segédlet nem puszta ismertető: kérdéseket is felvet. Arra jutottam ezért, hogy az adókódok [119w] és e mostani [120w] verzió nyújtotta hasznosítását a 2465.XML fájlra – óvatosságból – még nem szabad ráengednem. Az adókód-tábla analizálásának felismerései az ÁFA-összesítő listára épp ellenkezőleg hatnak: részletesebb lesz. Ha ui. belekezdtünk az adókódolásba, akkor szembesülhetünk a felhasznált „beszédes adókódjainkkal”, a 65-ös fősorain kívüli forgalmaknál pedig az indukáló fősorok típusa (F – Fizetendó ÁFA, L – Levonható ÁFA) is fel lesznek tüntetve. XML-óvatosságom (s miatta az F/L feltüntetés) abból ered, hogy úgy tűnik: a NAV a fizetendő ÁFÁ-t generáló fordított ÁFÁ-s beszerzéseket – a 65-ös szintjén – elsődlegesen értékesítésnek tekinti, és csupán másodlagosan – mintegy következményként – beszerzésnek. Óhatatlanul felvetődik: létezik-e egyáltalán fordított ÁFÁ-s beszerzés, amelyet a NAV L-adókóddal adókódolna? L-adókód jelentése (lásd: Segédletem): az ügylet 65-beli főkomponense Levonható ÁFA-beli fősor. Ha ui. ilyen ügylet nincs, akkor kimondható, hogy a 2465A-01-02 lap 69. fősora (tehát egy Levonható ÁFA-beli fősor!) 100%-ban ’kiemelés Fizetendő ÁFA-fősorokból’ jellegű következmény. A program belső logikája ebben eltér a NAV-logikájától: a program a fordított ÁFÁ-s beszerzést egyszerre tekinti beszerzésnek és értékesítésnek – természetesen: mindkettőt a saját (F6-os táblabeli) ÁFA-kulcsával. A NAV-logika és a program-logika összeegyeztetése a fordított ÁFÁ-s beszerzésekre vonatkozóan némi tapasztalatszerzést, átgondolást, kifutási időt igényel tehát – ezért az XML-óvatosság.
Aki most kezd az eÁFÁ-ba:
1. Ha még nem tette, lépjen a Szerviz-menübe, és válassza a Honlap jelszó nélkül elérhető szolgáltatásai közül az adókód-tábla adatállomány letöltését. Ez többcéges program esetében is egyszeri teendő – bármely ügyfélnél megtehető.
Töltse le, és tanulmányozza át a fenti linkek alatti PDF-fájlokat.
Kezdődhet az adókódolás: kérjen ÁFA-összesítő listát újmódi módon, többcéges program esetén ügyfelenként – lokálisan, avagy globálisan. Célszerű 4. negyedévre vagy 12. hónapra kérni, mert így – a halmozott forgalom kigyűjtése okán – biztosan felbukkan a 2024-es üzleti év összes ügylettípusa, mint adókódolás lehetséges alanya. A program kérdésére: Igen! Azaz: akarjunk változtatni a ’Forgalomtípus -> 65-ös sor’ hozzárendeléseken! Ahol kell, mintegy bontsuk alá a Fizetendő és a Levonható ÁFA fősorait a megfelelő „beszédes adókód” kiválasztásával (lásd: [119w]). Ha arra döbbenünk, hogy némely programbeli ügylettípust többfelé kellene adókódolni (kellett volna tehát már korábban is kontírozni), akkor az alája tartozó forgalmak szükséges részét a naplókban e célnak megfelelően kontírozzuk át. És utána: újra adókódolás. Lényeg: a program ügylettípusaihoz egyértelműen legyen kiválasztható, egyben kiválasztott a megfelelő NAV-ügylettípus: a megfelelő adókód kösse össze őket! Most még év elején vagyunk, de túl az első negyedévi ÁFA-bevalláson – legoptimálisabb időszak belevágni az adókódolásba. Legkevesebb átkontírozásra ui. most lehet szükség, miközben bevallott ÁFA-időszakunk pedig már van: elküldött bevallásaink sorait lehetőségünk van összevetni adókódolás utáni ÁFA-összesítőnk javaslatával.
Magyar Nemzeti Bank HUF-EUR árfolyamai
Árfolyamok 2024.04.30-ig bezárólag.
[119w] - 2024. április 7.
eÁFA: „Beszédes adókódok” hasznosítása – 1. lépés
[118w] alatt e sorok írója már ejtett szót a NAV – eÁFA céljára kidolgozott – ún. adókód-táblájáról. Excel-tábláról van szó, melynek szignifikáns része a Szerviz alatti ’Honlap jelszó nélkül elérhető szolgáltatásai’ menüvel tölthető le. A tábla tartalmát „premier plán” teljességgel nem fogjuk látni (erre nincs is szükség), számunkra szükséges részei ÁFA-összesítő lista készítésekor azonban egyszerűen előcsalhatók. Tanács: éljünk a lehetőséggel, töltsük le a táblát, használjuk, mert némi – jobbára egyszeri időigényű – adókódolás (mint „befektetés”) árán minden eddiginél teljesebb és beleköthetetlenebb 65-ös bevallás-ajánlásokat lesz képes készíteni számunkra ezután a könyvelő program. A kódtábla-hasznosítás még nem teljes: eredménye az ÁNYK által beolvasható XML-ben még nem érvényesül. Eredményével egyelőre a PDF-alapú ÁFA-összesítőkön és a bevallási időszakok XLSX-alapú analitikáiban találkozhatunk. De csakis akkor, ha nem sajnáljuk magunktól az említett „befektetést”. Bevezető után lássuk a medvét, íme:
Adókód-tábla, adókódok – miféle állatfajta?
A NAV adókód-táblája abban áll, hogy teljeskörűen és autentikusan felsorolja a gazdasági események összes olyan típusának (228 db) megnevezéseit, amely események „nyomot” kell hagyjanak a 65-ös bevallásokon, jelenleg a 2465-ön. És ezek mindegyikéhez hozzárendel egy ún. „beszédes adókódot” azt definiálandó, hogy a „nyomokat” a bevallás mely soraiban, rubrikáiban (sokszor egyszerre többen) kell ellenőrizhetően felmutatni tudnunk azon esetre felkészülve, hogy Mr. Revizorral bármikor összefuthatunk valamely sötét mellékutcában :)
A program a ’Fizetendő ÁFA’ fősorain (01-35 közöttiek, beleértve: 110, 112, 113, 114) és a ’Beszerzést terhelő előzetes ÁFA’ fősorain (63-75, beleértve: 111) „nyomot” hagyó gazdasági eseményekkel foglalkozik. Hatáskörén kívül esőek - mechanikusan jelenleg nem kezeltek - a 2465A-01-03 lap 88-95 részletező adatai (adó nélkül számított ellenértékek), valamint a véglegesen kivett számlatételek és az ÁFA tárgyi hatályán kívüli ügyletek. Fontos: az alább tárgyalandó adókódolási mechanizmus eredménye csak részben – és kellően fokozott figyelemmel – használható azon vállalkozásokhoz, amelyek ÁFA-arányosítás alá esnek (68. sor).
Hogy néz ki egy NAV "beszédes adókód"? Példa:
Pl. a 2465-ös 06. sorszámú Fizetendő ÁFA sorához (18%-os kulcs alá tartozó értékesítés) a NAV 8-féle gazdasági eseménytípust rendel. Ezek egyike az ’Apportértékesítés előlege 18%-os adómértékkel’, melynek NAV általi „beszédes” adókódja: ’F06 44 45’. Jelentése pedig: ha a 2465-ös 06. sorában 18%-os kulcsú apportértékesítés-előleget kívánunk kimutatni, akkor ennek alapját és adóját ki kell mutatnunk még a 2465A-01-02 lap 44. és 45. sorában is. Ezt lesz képes megtenni helyettünk ezután automatikusan a könyvelő program, ha egyszeri egyszerű utasításokkal felkészítettük rá. Rögvest részletezem, mindez hogyan tehető meg, de előbb visszatérek a 06. sorhoz: történetesen, eme sorhoz a NAV a 8-féle lehetőség egyikeként szimpla ’F06’ adókód-opciót is rendel. Olyan gazdasági eseménytípust, amely tehát nem tipizált, mint a többi 7. Ha úgy tetszik: a maradék típusa. Érthető hát, hogy e maradék kódtáblabeli megnevezése egyező a 06. fősor megnevezésével.
Adókódolási mechanizmus – a szükséges „befektetés”
Ha megtanulunk biciklizni, korábbi gyalogos mivoltunknál gyorsabbak lehetünk ezután. Az adókódolás lehetősége – ha a fogalmat e sorok írója korábban soha nem is hallotta – a [48w] és [49w] verziók óta létezik a könyvelő programban: közel 6 éve készíthetők el 65-ös bevallásaink a fősorok automatikus kitöltésével. Sajnos, ezzel nem mindenki él talán még manapság sem: ÁFA-összesítő lista kérésekor ’Konzervatív’ módot választ „bringa” (Új – lokálisan/globálisan) helyett. Aki „bringázik” (legtöbben azért bizonyosan), még Őt is arra kérem: olvassa most újra a hivatkozott anno verziók vonatkozó leírásait az ÁFA-összesítők újmódi (6 éve létező) képzésének hátteréről, mert ez igen csak szükséges az alábbiak pontos megértéséhez.
Örülök, hogy máris újra átolvasta! Tehát:
ÁFA-összesítő kérésekor – gyaloglás helyett a már messze nem is annyira újmódi „kereket” választva – lehetőségünk van változtatni (beállítani, módosítani) a ’Forgalomtípus –> 65-ös sor’ hozzárendeléseket. Mostanáig ez a 65-ös fősorai szintjéig tudott csak megtörténni, de – az arányosítás esetét kivéve – lényegében az összes fősorra. A beállításokat a program tárolni tudta/tudja lokálisan (aktuális ügyfelünkre nézve) és globálisan (összes ügyfelünkre nézve) is, ha elmentjük. Azonban: ha máig ódzkodtunk az ilyetén beállításoktól (mondván: bringával könnyű fának ütközni), akkor a definiálatlanokra – harmadrangú prioritásként – máig a program(ozó) saját kútfejéből származó 65-ös sorkitöltési ajánlások érvényesülnek az összesítő listán, XML-ben, és XLSX-analitikában. Mindehhez a program a számlatételek formai jellemzőit veheti csak figyelembe: a vevő/szállító belföldi-e, avagy külföldi? Közösségi partner? Mi a tétel ÁFA-minősítése, 1-2 egyéb? Miközben a fent említett ’Forgalomtípusnak’ két olyan további komponense is van, amelyekkel csakis a könyvelő tud(na) mit kezdeni: ÁFA-alap kontírozása, és az ÁFA-kód esetleges alábontása (F6-os képernyőtábla adatbevitelkor). Pontos jelentésükkel a könyvelő tud csak tisztában lenni, a program nem.
A könyvelő feladata tehát az lenne, hogy a számlatükrét részletezze kellő mértékben (bár valószínűleg most is kellően részletes), és/vagy éljen az ÁFA-kulcsok max. 2 karakteres alábontási lehetőségével. Úgy, hogy a mindenkori kurrens ÁFA-bevallása összesítőjének elkészítése közepette felajánlódó – ’Forgalomtípus –> 65-ös sor’ hozzárendelést biztosító – „lila tábla” összes sora adókódoltnak találtasson. E sorokban a kért időszaki ÁFA-forgalom tételtípusait (forgalomtípusait) láthatjuk – komponensértékeik kombinációjával kifejezve. A „lila tábla” sorai közt menüszerűen lehet navigálni, sort Enterrel választhatunk ki. A ’Sor’ oszlop [48w] óta szolgálja adott forgalomtípus 65-ös fősorhoz való rendelését – a fősor sorszámának felelőségteljes beírásával/módosításával. Esc-re a ’Sor’ oszlop eredeti (megnyitás előtti, akár üres) értéke áll vissza, bármit is írtunk be. Ha pedig Enterrel termináljuk az adatmezőt, akkor mostantól lehetőségünk nyílik a sorazonosítóhoz tartozó NAV-adókódok közül való választásra is. A fenti példálózásban említett 06. sor esetében 8 helyett valójában 9 lehetőség közül választhatunk. Minden ÁFA-sor esetében van ui. egy +1 lehetőség: az, hogy nem/mégsem kívánjuk adókódolni a szóban forgó forgalomtípust. Hát… a programozónak nem ez a javaslata, és ezt kifejezésre is juttatja – szembesülhetünk vele . Folytatva: le/fel nyíllal navigálva végig tudjuk skálázni az összes szóbajöhető NAV-adókódot (és azok szöveges megnevezéseit), miáltal a ’Forgalomtípus –> 65-ös sor’ hozzárendelések ezután NAV-adókódokra bontottan lehetnek egyértelműek. Ne felejtsük: 228 db gazdasági eseménytípus van! Van, amely ÁFA-sor csak kétfelé osztályozandó (pl. a 10.), de van kissé elriasztó példa is: a 29. sor, amely 27-felé osztályozható. Ugyanakkor hangsúlyozom: nem az összes lehetséges variáció beviteléről kell gondoskodnunk, hanem „csakis” a kurrens bevallás forgalomtípusaihoz való hozzárendelések helyességéről. Már ha „bringával” szeretnénk ezután közlekedni.
Ha valamely forgalomtípushoz (kontírozás, belföldiség, ÁFA-kulcs, stb. kombinációja) a 06. sor 8 értelmes adókódolása közül pl. az 5/8-as (valójában tehát 5/9 a „+1” lehetőség miatt) kiválasztásra kerül – Enterrel, akkor visszatérés történik a forgalomtípus-menübe, és a 06. sorazonosító mellett – az ’x’ feliratú oszlopban – ’x’ karakter jelenik meg. Ez egy jelző annak érdekében, hogy könnyedén áttekinthessük adókódolatlan forgalomtípusainkat. Adókódolásból kilépve adatbázisba menthetők (mint eddig) a hozzárendeléseink, s ha ezt tesszük, a kezdeményezett ÁFA-összesítőn másodperceken belül szembesülhetünk beállításaink érvényesülésével: listánkon megjelennek a 65-ös fősorok definiált kiemeléseinek kiszámolt értékei is. Mindez egyelőre papíron/PDF-en, de hamarosan XML-ben is. XLSX-analitikánk pedig új oszlopot tartalmaz: Beszédes adókód. Számlatételeink 65-ösbeli pontos és helyes pozíciójának kijelölése tehát rajtunk múlik: szeretnénk-e még harsányabban, még nagyobb jókedvvel süvegelni ezután Mr. Smitht – akarom mondani: Mr. Revizort? :)
Magyar Nemzeti Bank HUF-EUR fecskék hozta árfolyamai
Árfolyamok 2024.04.05-ig bezárólag.
[118w] - 2024. február 29.
eÁFA-eLőzetes
Az eÁFA meghirdetésével a NAV nem kis dologra vállalkozott, lévén a 65-ös bevallást saját bevallása szerint sem tudja maradéktalanul elkészíteni. A 65-ös 100%-os elkészítéséhez ui. szüksége lenne még a külföldről történt beszerzések adataira is, valamint a beszerzések és értékesítések jóváírási időpontjainak és összegeinek ismeretére is (pénzforgalmi ÁFA, kompenzációs felár, egyszeresbeli értékesítéseknél 45 nap fizetési halasztás), és még ez sem lenne feltétlenül mindig elég: a NAV honnan tudhatná, hogy adott vállalkozás esetében mely beszerzés ÁFÁ-ja mely mértékben vonható le (üzemanyag, gk.javítás, telefon, arányosítás)? Nem kizárt hát, hogy tüsténkedik NAV-munkacsoport már a teljes szintetika ÁFA-gyakoriságú bevallásán is…
A jelen:
A NAV – az eÁFA keretében – a 2465-ös bevalláson nyomot hagyó gazdasági eseményeket 228 db típusba sorolta. Az online számlák tételeinek e típusokba sorolását – leírás szerint – mesterséges intelligencia (MI) végzi. MI-t legnagyobb mértékben maguk a könyvelők trenírozhatják azon benyújtott bevallásaikkal, amelyek soraihoz pontos elektronikus analitika áll a NAV rendelkezésére. Az említett 228-féle típus bármelyikébe tartozó számlatétel, gazdasági esemény 65-ösbeli leképezéséhez (azaz: mely lap mely sorában jelenjen meg) a NAV ún. adókód-táblát készített, s tett közzé. „Mankóról” van szó, használatát a könyvelő program is felkarolja. Mindennek eredményeként némi – jobbára: egyszeri – könyvelői munka árán a 65-ös bevallás fősorain kívüli (kiemelő, illetve részletező) sorok értékeit is hamarosan felajánlhatja majd a könyvelő program. A fejlesztésről két – egyelőre inaktívvá tett – menüpont árulkodhat.
eÁFÁ-val összefüggő további rövidtávú terv:
Tekintve hogy a NAV az eÁFA web-es felületén letölthetővé teszi adott vállalkozás adott bevallási időszakára vonatkozóan a saját „adókódolt” ÁFA-analitika javaslatát, kézenfekvő, hogy a könyvelő ezt letöltve a könyvelő program egy e célú menüpontjával még bevallás előtt összehasonlíthassa a saját analitikájával. Elképzelésemet árnyalja, hogy a NAV-os letöltés jelenleg még nem problémamentes. Ez az állapot bizonnyal átmeneti, így amint érdemi NAV „adókódolt” ÁFA-analitikával tudnak megajándékozni, nekilódulok.
Törölhető online számlák törlése
A beolvasott online számlák mindeddig nem voltak törölhetők. Hátránya ennek csak annyi: a mentési állományok itt-ott kissé meghíztak. Főleg ott, ahol immár 2020 óta zajlik szorgalmasan a beolvasásuk. Pl. 2024-es bázisév könyvelésében már aligha szükséges a 2022-es és a még régebbi keltezésű online számlák fenntartása. 2023 még maradjon, de a korábbiak biztosan törölhetők. Törlés céljára nem készült külön menüpont: a törlés egy meglévő online-os menüpont, ’Beolvasott számlák áttekintése’ címszó alatt ajánlódik fel, miután az áttekintő lista elkészült. 2024-es bázisév esetén tehát a 2022.12.31-ig bezárólag kiállított – beolvasott – online számlákat törölhetjük, ha akarjuk. Egyszerre törlődnek a kimenő és az érkező számlák. Áttekintő listánkból előzetesen kiolvasható az esetlegesen törlendő számlák száma és egyéb statisztikái. Azok számára, kik ódzkodnak a törléstől (hízzon kicsit még tovább a „kisgömböc”), megnyugtató lehet, hogy törlés kérése esetén – annak végrehajtása előtt – automatikus biztonsági mentés történik a winchesterre.
„Lakodalom van a mi utcánkban…” – Új vendégek érkeztek! Akarom mondani: Banki számlatörténetek… – Új preferáltak érkeztek
Az MBH-számlák online bankolásának eddigi három módja (volt Budapest Bank, volt MKB, volt Takszöv) – vélhetően az egységesítés jegyében – negyedikkel gyarapodott: MBH Vállalati Netbank. Ebbe egyelőre a volt Budapest Bankosok és volt MKB-sok egy része vagyon csak átterelve az MBH által. Programozó által rájuk tukmálva XLSX lett esetükben az üdvözítőnek talált számlatörténet-formátum.
Másik februári „fecske” az Országos Fizetési Szolgáltató Zrt. (OFSZ). Eme „bank” esetében a bankkártya-beolvasóihoz tartozó „bankszámlák” CSV-formátumú számlatörténeteit képes magáévá tenni a könyvelő program.
Új összefoglaló a preferált bankokról és számlatörténetük preferált formátumáról:
Preferált bank Típus Preferált formátum ------------------------------- ----- --------------------- Raiffesen 120 XLS Erste 116, 119 CSV (Electra!) ErsteA 116, 119 A XLSX UniCredit 109 XLSX OTP 117 XLS OTPElectra 117 E XLSX (Electra!) KH 102, 104 XLS KHElectra 102, 104 E CSV (Electra!) MBHfokusz 504, 517, 525, 576 F CSV (összevont!!!) MBHmkb 103 M CSV MBHbb 101 B CSV MBHvall 101, 103 V XLSX (MBH Vállalati) OFSZ 222 CSV
Az OFSZ számlatörténetekben van egy kis bibi: a „bank” az általa levont ilyen-olyan díjtételekhez sajátos – számlaszám-konvenciót nélkülöző, belső használatú (9-10 jeggyel kifejezett) – számlaszámot rendel partner-bankszámla gyanánt. E tételek gyakorisága miatt a program az ilyen számlaszámokat is normálisként kezeli az F7-es ’BANK’ általi automatikus kontírozhatóságuk érdekében. Ráadásul, az OFSZ e tételeket „partnernévvel” is illeti (pl. SMS szolgáltatás díja, stb.), mely valójában gazdasági esemény kategória. Következésképp: F7-es könyvelésükkor ezeket a tételeket folyószámlára célszerű vennünk, hogy ne kelljen törölni folyton-folyvást a felajánlódó „partnerneveiket”. Tehát: legyen pl. ’SMS-szolgáltatás díja’ megnevezésű folyószámlánk, melyre immár kontírozni tud az F7-es adatbevitel.
Vannak egyszerűnek tűnő gazdasági események, melyeket a Számviteli törvény és/vagy az ÁFA-törvény úgy kifacsar, hogy „anyukájuk se ismerne rájuk”. 2024-es keltezésű ’T:51,466 – K:4541’ beszerzés számlával lettem szembesítve, melynek költségvonzata és szállítói előírása 2023-ra kívánatos, ÁFÁ-ja 2024-re. Ehhez – látszólag – csak annyi kellene a könyvelő program részéről, hogy mikor a számlát lekönyveljük 2023-ra, az F6-os ÁFA-dátumot mindazonáltal 2024-belire állíthassuk. A példát önigazolás gyanánt teszem közzé annak indoklására, hogy ami könyvelőileg – elsőre – egyszerű és teljes körű útmutatásnak tűnhet a program irányában, egyáltalán nem biztos, hogy egyszerűen, teljes körűen, és főleg: problémamentesen realizálható. Gondoljunk itt arra, hogy mi, mikor, mely kontírra kerüljön, mi megy át egyik évről a másikra, és mi mely évi ÁFA-analitikába, bevallásba… Itt számvitel és ÁFA „ketrecharcáról” van szó, melyben könnyen „pofont” kaphat a könyvelő és a könyvelő program is. E sorok írója fenntartja: a programbeli F6-os ÁFA-dátum és a számviteli dátum üzleti éve azonos kell, hogy legyen! Ennek feladása hibákhoz vezet.
A számla tehát nem 2023-ra, hanem 2024-re könyvelendő. Explicite nem tüntettem fel, de a 2024-es Nyitó naplóval 2023-ról nyilvánvalóan átjön a 4541-es Bruttó, valamint a 36-os ÁFA-tartalom. Kétségtelen, van tétel rendesen, de így – az egyszerűséget leszámítva – minden elvárás teljesül: ÁFA a 2024-es bevallásban, káposzta marad a káposztaföldön.
Adalék: fenti után egy kedves ügyfelem megosztotta velem a halasztott ÁFA „mindenízű drazséját”. Összes variánsát. Összegzésem: összetetten könyvelhető „számvitel és ÁFA a ringben” gazdasági események tételekre bontása titkának magam a következőt látom:
Számlatétellel kezdjünk: írjuk fel eredeti kontírozásával a kívánatos ÁFA-bevallási időszakra! Majd írjuk fel a „sarokpont” féllábakat is: számviteli dátum, T-kontír vagy K-kontír, összeg!
A „keresztrejtvény” hiányzó féllábait (láncszemeit), tételeit ezek után már nem nehéz felfedni.
Magyar Nemzeti Bank HUF-EUR kánikulai árfolyamai
Árfolyamok 2024.02.29-ig bezárólag.
[117w] - 2024. február 1.
2465, 24A60, 2408
A könyvelő program felkészült a felsorolt 2024-es bevallások megszokott tartalmú elkészítésére.
2465 esetében ne lepődjünk meg a 0%-os értékesítés és beszerzés sorok kissé faramuci – NAV általi – sorszámozásán: a 2465A-01-01 lapján pl. a 04-es és 05-ös sorok közé 110-es sorszámú sort szúrt be a NAV... A program igyekszik eleget tenni a NAV általi sorszámozás megjelenítésének az ÁFA-összesítő listán, a 2465.XML-ben, valamint a háttérben képződő XLSX-formátumú ÁFA-analitikában is, de van egy hely, ahol tetten érhető az ehhez szükséges rejtett technikai megoldás. Mégpedig: ha ÁFA-összesítő lista lekérésekor változtatni szeretnénk a 'Forgalomtípus -> 65-ös sor' hozzárendeléseken, akkor tapasztalhatjuk, hogy a 2465-ös főlapok 110 és 114 közötti sorszámú sorai helyett más sorszám fog megjelenni: így pl. a 04. és a 05. értékesítéssorok közé beszúrt 110 helyett 041-et látunk. Technikailag (belsőleg) ui. a program 041-et használ valójában a 04. és 05. sor közöttiség biztosításához: És bár a szignifikáns helyeken 110 jelenik meg, e helyen a 041 technikai sorazonosító. Hasonlóan igaz lesz ez a 111-114 sorokra is. Mindazonáltal: ha kérjük a 'Forgalomtípus -> 65-ös sor' hozzárendelést, nem kell ismernünk a 110-114 sorszámok belső technikai azonosítóit. Használhatjuk bátran a 110-114-et. de a program jelezni fogja - például a - 110 beírásakor, hogy le fogja cserélni 041 technikaira. Ennek htására minden máshol mindazonáltal 110 fog majd megjelnni.
Csomó a zsebkendőre
Csomót kötni mai (papír)zsepire kissé macerás, ezért ennek kiváltására ideje volt készíteni egy menüpontot (Könyvelés főcímszó alatt található) az amúgy tökéletes emlékezetünk göcsörtös bottal való biztonsági megtámasztására: leendő teendőink feljegyzése céljára.
A menüpont abban áll, hogy egy primitív szövegszerkesztővel beírhatunk itt minden olyan információt, ami a könyvelt vállalkozásunkra vonatkozik és nem elfelejtendő. Például, hogy a cég-kapcsolattartója macsekjának neve Bambi; KSH-jelentést április 30-ig, valamint figyelendő az árbevételi határ átlépése, stb. A beírt szöveg addig marad meg itt, míg nem módosítjuk/töröljük. A szövegbevitel Esc-kel fejezhető be, és ha változtattunk az előző tartalmon, a program megkérdezi, hogy eltárolja-e a beírásunkat.
E menüpont a könyvelő program őskora óta létezik, csak most egyik „barlangból” másikba zavarta át eme őst a fenti „zsebkendős”. Új helye az Évzárás főcímszó, mely alatt az eddig itt „lakó” almenüpontok strukturálása is tetten érhető.
Banki számlatörténetek: 525 és 576 kezdetű számlák is a repertoárban…
Kiderült: 525 és 576 kezdetű MBH-számlaszámok is vannak (volt Takszövhöz tartoznak), így legaktuálisabb összefoglaló a preferált bankokról és számlatörténeteik preferált formátumairól:
Preferált bank Típus Preferált formátum ------------------------------- ----- --------------------- Raiffesen 120 XLS Erste 116, 119 CSV (Electra!) ErsteA 116, 119 A XLSX UniCredit 109 XLSX OTP 117 XLS OTPElectra 117 E XLSX (Electra!) KH 102, 104 XLS KHElectra 102, 104 E CSV (Electra!) MBHfokusz 504, 517, 525, 576 F CSV (összevont!!!) MBHmkb 103 M CSV MBHbb 101 B CSV
Magyar Nemzeti Bank HUF-EUR árfolyamai
Árfolyamok 2024.02.01-ig bezárólag.
[116w] - 2024. január 3.
Áttekintő infó az F6-os ablakról korábbi tételek fölötti császka-mászka közben
Az adatbevitel F6-os (Egyéb +) funkciójának ablaka a főképernyő egyik „nyúlványa”, mely három adatcsoport kitöltésére ad lehetőséget: ÁFA (ÁFA-dátum, ÁFA-kód alábontása,…), Naturália, Deviza. Kitöltöttségükhöz rendre Á, N, D betűket rendelve mostantól „jelzőlámpaszerű” információt kapunk a képernyő bal felső sarkában, amikor korábbi naplótételek fölött navigálunk. D-adattraktus esetében a devizaérték és devizanem is kijelzésre kerül. Szűrt tájékoztatásról van szó – hasonlóan a folyószámlák adószámához. Ha a bal felső sarokban az Á, N, D egyike sem jelenik meg, annak jelentése: az F6-os (Egyéb +) tábla összes adata kitöltetlen.
Számviteli Törvény 47. § (3) pontja…
„A bekerülési (beszerzési) értéknek nem része a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó, továbbá az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint megosztott előzetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható hányada.”
Fenti törvényi szövegrészletre tekintettel a könyvelő program mostantól intézményes menüponttal segít abban, hogy egyszerűen könyvelhessük ráfordításként a 7 és G ÁFA-kódú számlatételek le nem vonható ÁFA tartalmát – év végi záró rendező tételek gyanánt: a tételek ÁFA-alapjai kontírjából vegyes naplóbeli kivezetések 8-as (Le nem vonható ÁFA) ráfordításra. A kivezetések tételesek, avagy kontírozásra összesítettek lehetnek, s az üzleti év összes 7 és G kulcsos beszerzésére vonatkoznak! A menüponttal csakis akkor éljünk tehát, ha a vállalkozás évi utolsó ÁFA-bevallása megtörtént. Menüpont helye: Évzárás főcímszó alatt: „Le nem vont ÁFA év végi kivezetése ráfordításra”. Használatának egyszeri technikai előfeltétele: a számlatükörbe, valamint a számlatükör kiemelt főkönyvi számai közé (Segédlet) legyen felvéve egy ’Le nem vont ÁFA ráfordítás’ szerepkörű főkönyvi szám! Jellemzően: a 867 számlacsoportba. Javasolt ezt a főkönyvi számot semmi másra nem használni, mint a most tárgyalt menüpont céljára.
Menüpont működése:
A menüpont nem „harap”: először listát készít csupán, és csakis kérésre könyvel!
A lista – ha elkészülte után kérjük a tételes, avagy összesített kivezetést – a kivezetések bizonylataként funkcionál. Tartalmazza az üzleti év összes 7 és G kulcsos beszerzési tételét, és e tételek le nem vonható ÁFÁ-tartalmának kivezetendő értékét. És tartalmazza a tételes kivezetendő összegek összesítését is ÁFA-alap kontírszámokra, szállítókra, opc. rovatokra nézve.
Tételes kivezetés kérése esetén minden felsorolt 7 és G tételhez a megjelölt kivezetendő összeg kivezetésre kerül az eredeti tétel ÁFA-alapjából a fent említett 8-as ráfordításra. Számviteli dátum, folyószámla, rovat adatok azonosan az eredeti számlatételével.
Összesített kivezetés: december 31-re történik a tételes kivezetések főkönyvi kivonatával egyenértékűen.
Az Erste változtatott a számlatörténet-exportján!
Változtatása nyomán derült ki, hogy számlatörténet-exportjának „sima” (Erste-honlapról letölthető) módozatán kívül létezik Erste-Electra felületről letölthető is. Csak – szemben az OTP-vel és a K&H-val – Erste esetében mindeddig azonos struktúrájú volt a két módozat, de legalábbis a CSV-formátumú módozatok. December elejétől azonban a „sima” módozat CSV-je „egzotikussá” vált (megváltoztatta a bank), míg Electra esetén – egyelőre úgy tűnik – változatlan maradt.
Lényeg:
Erste-számlatörténet továbbra is beolvasható CSV-formátumban, de mostantól csakis akkor, ha Erste-Electra felületről töltöttük le. Ezzel szemben: „sima” módozat esetén ezután XLSX-ben töltsük le a számlatörténeteket! Beolvashatóságukhoz a Segédlet menüpont alatt – a „sima” módú Erste bankszámla sorában – A-betűt írjunk módozattípus gyanánt (számlaszám utáni egykarakteres rubrika), így itt ERSTEA lesz az import-azonosító. Ezt követően a hozzá tartozó új – UGYW_BANK alatti ERSTEA-s – mappát is létre kell hozni: Export- és importszolgáltatások \ Bankszámlák forgalmai beolvasása/könyvelése \ Forgalom-forráshely mappái beállítása. És indulhat a verkli…
Aktuális összefoglaló a preferált bankokról és számlatörténet-formátumaikról:
Preferált bank Típus Preferált formátum --------------------- ----- --------------------- Raiffesen 120 XLS Erste 116, 119 CSV (Electra!) ErsteA 116, 119 A XLSX UniCredit 109 XLSX OTP 117 XLS OTPElectra 117 E XLSX (Electra!) KH 102, 104 XLS KHElectra 102, 104 E CSV (Electra!) MBHfokusz 504, 517 F CSV (összevont!!!) MBHmkb 103 M CSV MBHbb 101 B CSV
Hiányos számlatükör esete – tehetünk ellene
Adott üzleti év könyvelése számlatükrének esetleges hiányossága egyszerűen ellenőrizhető az alábbi két menüpont valamelyikének – teljes könyvelést paraméterező – kiadásával:
1. Főkönyvi számok havi forgalmának összesítései 2. Főkönyvi karton.
Amely főkönyvi szám mellett kitöltetlen (üres) lesz a megnevezés, azon főkönyvi szám hiányzik a számlatükörből, noha van rá könyvelve. Más lekérdezések – hiányos számlatükör esetén – hibaüzenethez vezethetnek.
Hiányos számlatükör – elvileg – kizárólag globális számlatükrös többcéges könyvelő program esetén fordulhat csak elő! Ezen belül is csakis akkor, ha egyik-másik ügyfelünk tavalyi könyvelését az első „fecskéhez” – első újévi nyitáshoz – képest hetekkel/hónapokkal később hoztuk át nyitás céljából, avagy másik gép/könyvelőiroda mentését töltöttük be! Előbb a késedelmes áthozatallal foglalkozunk.
Késedelmes áthozatal:
Ekkor jó esély van arra, hogy az újév közös számlatükrét már gyarapítottuk néhány főkönyvi számmal és/vagy itt-ott változtattunk a megnevezéseken. Késedelmesen áthozott könyvelés lemaradt – fejlődésében tehát megrekedt – tavalyi számlatükre az újévi változtatásainkat felülírja, s így hibaüzenetet okozhat számos menüpontnál, lévén a program joggal feltételezi, hogy a könyvelt tételek kontírjai szerepelnek a számlatükörben. Ha nem szerepelnének, könyvelni sem tudtunk volna rájuk, de törölni sem tudunk olyan főkönyvi számot, amelyre könyvelve vagyon (a program erre ügyel). Lényeg: a késedelmesen végzett újévi nyitások hiányos, lemaradt számlatükröt eredményezhetnek! Ennek megelőzésére, ill. elkerülésére három megoldás van:
1. Végleges megelőzés: átállunk ún. lokális számlatükrös programváltozatra. Minden ügyfelünknek saját egyedi számlatükre lehetne ezután – ebben jelen sorok írója tud segíteni. Lokális variációra való áttérés után egy hátránnyal azért számolnunk kell: ha új főkönyvi számot kell felvenni, mely több ügyfelünk számára is szükséges lehet, akkor ezt mindnél külön-külön kell ezután megtenni. 2. Ügyeljünk rá: az első és az utolsó újévi nyitás között néhány napnál (maximum egy hétnél) több ne teljen el! Kampányszerűen zárjunk/nyissunk tehát, lévén egy szűk időintervallum alatt azért még kicsi az esély az újévi számlatükör bővítésére. A havi bevallókkal egyetemben a kevés tételű éves bevallókat is nyissuk meg tehát frissiben, még ha évvége felé foglalkozunk is majd csak velük! Lényeg: az ő „fejük” felett is aktualizálódjon ezután a számlatükör! 3. Kései újévi nyitás esetén visszatöltés előtt mentsük ki bármely másik újévi ügyfelünk könyvelését, majd a most nyitandó cég anyagának visszatöltése után töltsük vissza saját helyére a biztonsági okból imént elmentett másikat is. Főkönyvi számok újévi nyitás utáni átnevezgetése és törlése esetében nem 100%-os a „terápia”, de ezek már valóban ritkán előforduló események.
Felsorolt megelőzések alkalmazása hiányában – mint írtam – érthetetlennek tűnő hibaüzenetet kaphatunk a program számos pontján, „holott tegnap még tökéletesen működött”. Ilyenkor kezdjünk el gyanakodni: „Persze, hisz késve hoztam át – például – egy éves bevallót! Segítség, hiányos lett a számlatükröm! Most mit csináljak?” Gondatlanságból elkövetett cselekedetünk az alábbi két mód valamelyikével orvosolható utólag:
1. Először is: az írás elején említett menüpontok egyike kiadásával szembesüljünk azon főkönyvi számokkal, amelyeket „agyoncsaptunk”. Majd – kívánatos megnevezéseikkel – vigyük fel ezeket újra a számlatükörbe. Végül: konzisztencia-vizsgálat, és „Helyreállt a világ!” 2. Tudnunk kell: minden visszatöltés előtt automatikusan mentésre kerül a cég (akár még üres, de a közös számlatükröt azért ekkor is tartalmazó) könyvelésének visszatöltés előtti állapota! Tehát: ha ezt visszatöltjük, azzal visszakerül a felülírt – legaktuálisabb – számlatükör, és áttérhetünk a fenti 3-as számú pont – hiányos számlatükör elkerülésére vonatkozó – leírtjaira! Ha a könyvelés gyökérkönyvtára C:\UGYV_23, akkor az automatikus mentés a C:\UGYV_23\UGYV_AM mappába történt – az ügyfelünk katalógusnevével azonos nevű állományba.
Másik gép/könyvelőiroda mentésének visszatöltése (beolvasása):
Eme esetek nem újévi nyitáshoz kötődőek. Egyszerűen arról van szó, hogy másik könyvelő ügyfelének könyvelését szeretnénk beilleszteni a saját ügyfélkörünkbe. Másik könyvelő könyvelését mindig újonnan felvett gyökérkönyvtárba olvassuk vissza: pl. C:\UGYVA23 alá, mely könyvtárban csak e beolvasott könyvelés (ügyfél) legyen. Ha pedig elhamarkodtuk, s elsőre mégiscsak a többi ügyfelünk közé olvastuk vissza az „idegen” könyvelést, akkor e többi ügyfelünk közös számlatükrét a visszaolvasás helyén a visszatöltést megelőző automatikus mentés visszatöltésével tudjuk maradéktalanul helyre állítani. Persze, lehetőleg rögvest, nem 1-2 nap/hét/hónap múlva
MNB HUF-EUR árfolyamai
Árfolyamok 2024.01.03-ig bezárólag.
[115w] - 2023. december 6.
MBH-ba olvasztott volt Budapest Bank is a repertoárban: MBHbb
Preferált bank Típus Preferált formátum --------------------- ----- --------------------- Raiffesen 120 XLS Erste 116, 119 CSV UniCredit 109 XLSX OTP 117 XLS OTPElectra 117 E XLSX KH 102, 104 XLS KHElectra 102, 104 E CSV MBHfokusz 504, 517 F CSV (összevont!!!) MBHmkb 103 M CSV MBHbb 101 B CSV
Egy megjegyzés: amint az időjárás is fenntartja a jogot a meteorológusok előrejelzéseinek teljes semmibe vételére, úgy a bankok is bármikor változtathatnak az elektronikus számlatörténeteik adatösszetételén és adatformátumain. Fejlesztő erről az Önök jelzéseiből értesül: ha tegnap még nem be tudták olvasni az adott bank forgalmát, ma meg már nem, akkor esélyes, hogy az "időjárás" élt a jogával.
Egy kérés: ha van olyan bank, amely ugyan nem szerepel a preferáltak között, de "igény az volna rá", akkor ezt szíveskedjenek jelezni e sorok írója felé.
MNB HUF-EUR árfolyamai
Árfolyamok 2023. december 6-ig bezárólag.
[114w] - 2023. november 6.
Ha „az előírás és a jóváírása eltérő devizanemű” – egy lekönyvelési javaslat
Például: USD-ban kiállított számla érkezik az általunk könyvelt vállalkozáshoz, de nincs USD-alapú devizaszámlája. Van viszont Ft-alapú, és esetleg – tegyük fel – EUR-alapú. Mit tehet a vállalkozás? Az utalás napján érvényes árfolyammal kiszámolja az USD-tartozás Ft-értékét (opc-an: a Ft-érték EUR-értékét is), és a kapott Ft-értéket (avagy: EUR-értéket) utalja ellenérték gyanánt a szállító felé. Könyvelő pedig e banktétel könyvelésekor az F6-os képernyőtáblában feltünteti a jóváírt USD-értéket is. Ne tegye! Ne így tegye! EUR-számláról történő jóváírás esetén nem is tudná tenni (nem maradna „hely” annak beírására, hogy mennyi EUR-t utalt jóváírás gyanánt).
Van megoldás, pl. a következő:
Azzal kezdem: való igaz, az imént leírt esetekben is kívánatos feldolgozhatóan számon tartani a jóváírtnak vélt USD-összeget, hogy programmal legyen számítható ilyenkor is az előírás és a jóváírás árfolyam-különbözete (számlapárosítás USD-ban: F2-es ’Árf.kül.’ funkció). Ehhez egy többlet tétel könyvelése szükséges. Íme:
Amikor a jóváírást könyveljük, 389 jellegű legyen az ellenszámla (pl. 389D – Deviza-konverzió), az F6-os háttérbeli képernyőtáblába pedig nem írjuk be a jóváírni vélt USD-összeget írjuk (gazdasági esemény szövegébe persze beírható). Tehát: HUF-számla terhelésekor az F6-osba egyáltalán nem írunk devizaösszeget, EUR-számla terhelésekor pedig az EUR-összeg legyen itt, ahogyan azt a pénzeszközszámlánk devizaneme meg is kívánja. Kontírozás HUF-számla terhelése esetén: pl. T:389D, K:3841.
Vegyes naplóba – kapcsolódó tétel gyanánt – az előbbi tételével azonos napon, azonos Ft-összeggel: T:4542, K:389D. És e tétel F6-os táblájában írjuk be a jóváírni vélt USD-összeget!
Kész: „kecske is, káposzta is”! 389D egyenlege Ft-ban mindig nulla, a szállítói számla USD-ban részünkről – elvileg – elintézve, párosításakor az árfolyam-különbözet kiszámítása és könyvelése szokott módon, és az eljárással még strukturáltabb is lesz a szintetikánk: 389D kartonja az eltérő devizanemű előírás-jóváírás forgalmakat nyújtja. Nagyon fontos: az eljárás a devizás pénzeszköz-számlák forintosításának vizsgálhatósága, és a banki exportok F7-es ’BANK’ célú feldolgozhatósága érdekeit is szolgálja. Ezekhez ui. a programnak szükséges, hogy pénzforgalmi számla egyetlen tétele esetében se forduljon elő a számla devizanemével ellentmondásban lévő devizanemű forgalom feltüntetése az F6-os táblában. Egyetlen kivétel az év végi devizaátértékelés: devizás pénzeszköz évi utolsó – tisztán Ft-os – tétele.
Banki számlatörténet-import: adalékok
Előző verzió óta 3+2 pontban foglalhatók össze az újdonságok:
Kiderült, a 102-vel kezdődő bankszámlaszámok is K&H alattiak: repertoárba felvéve.
Kiderült, vannak OTP-számlák, melyek történeteit – amint a K&H esetében is van ilyen – Electra-felületen lehet lekérni: repertoárba felvéve. Electra esetén XLSX formában töltsük le a számlatörténeteket.
Kiderült, az MBH a volt TAKSZÖV-ös (eddig: Fókusz, Rónasági) számlák számlatörténeteit jelenleg nem tudja számlánként prezentálni. Pl. ha egy egyéni vállalkozásnak 2 db volt Rónasági Takszöv-ös számlája van, és a tulaj még a magánszámláját is itt nyitotta, akkor az MBH – kérjük bár a számlatörténetet csak az egyik számlára, akkor is – mindig a három számlatörténet egybegyúrtját (összevontját) nyújtja. Legyen köztük akár devizás is. Ez önmagában még nem lenne baj, a program felkészíthető a szétválogatásra, csakhogy van egy nagy szeplője a dolognak: a volt TAKSZÖV-ös számlák számlatörténetének nem fektétlenül minden tételében szerepel a tulajdonos számlaszáma! Teljességgel érthetetlen! Ha az összevont történetben azonos devizaneműek is szerepelnek, esetleg magánszámla is, akkor komoly esély van rá, hogy a beolvasott tranzakciók egyikét-másikát a program nem helyesen fogja bank főkönyvi számhoz rendelni. Lényeg: TAKSZÖV-ös számlák F7-es adatbevitelekor fokozottan használjuk mankónak a banki kivonatokat!
Vázolt 3 pont okán alábbira csiszolódott a preferált bankok (bankszámlák) jegyzéke:
Preferált bank Típus Preferált formátum --------------------- ----- --------------------- Raiffesen 120 XLS Erste 116, 119 CSV UniCredit 109 XLSX OTP 117 XLS OTPElectra 117 E XLSX KH 102, 104 XLS KHElectra 102, 104 E CSV MBHfokusz 504, 517 F CSV (összevont!!!) MBHmkb 103 M CSV
Most pedig a +2:
A számlatörténetek tételei nem tartalmazzák azt az információt, hogy a tétel mely sorszámú banki kivonathoz tartozó, ezért F7-es ’BANK’ esetén a program eddig – mostanra világossá vált: fölöslegesen – a tétel számviteli dátumát ajánlotta fel bankbizonylat (kivonat) száma gyanánt. Ez most átértékelésre került: nincs szükség kreált bizonylatszámra, hisz korábban is mi magunk állítottuk be, avagy nyugtáztuk a kivonat első tételének kivonatszámát, F3-as ’T.folyt’ hatására pedig az előző kivonatszám ajánlódott fel. Summa-summarum: az F7-es ’BANK’ mostantól nem írja felül a kivonatszám-adatmezőt!
Mostantól valami ki/bekapcsolható lesz. Hogy mi, annak megfogalmazását meg kell alapozni, ezért továbbiakban ’O/K összehasonlításnak’ nevezem azt a műveletet, amelynek során a könyvelő program a preferált bankok bankszámlái eddig beolvasott számlatörténeteit összehasonlítja e bankszámlák eddig lekönyvelt tételeivel, és a művelet eredményeként előállít egy általunk látható, és egy általunk közvetlenül nem látható produktumot. A látható produktum azon lista (PDF), melyet már mindenki ismer, aki belekezdett az F7-es ’BANK’ használatbavételébe, így ezt nem részletezem. A közvetlenül nem látható produktum érdekes most! Ez egy adatállomány, amely az újabb és újabb ’O/K összehasonlítások’ során ismételten újra felépül: a könyvelt vállalkozás kurrens bankforgalmára kiadott utolsó ’O/K összehasonlítás’ során felderített kontírozások egyfajta esszenciája, térképe. Az F7-es ’BANK’ funkció ezt az állományt használja fel épkézláb folyószámlázási, kontírozási javaslat megtételére. Mely javaslat akkor legmegalapozottabb, ha bank napló adatbevitelébe való belépéskor a program – reflexszerűen, rögvest – tehát a legfrissebb könyvelési állapotból (melybe beleértendők a beolvasott számlatörténetek is) építi újra, mintegy frissíti a javaslatok alapjául szolgáló állományt. Mindez szép és jó, csak van egy kis bibi: kellemetlenné válhat, hogy az állomány frissítése – ahogy haladunk előre az évben – egyre időigényesebbé válik. A negatív csúcspontot újévi nyitás előtt éri el, lévén akkorra a teljes tavalyi év + a párhuzamosan könyvelt újév anyagának együtteséből táplálkozik. Pozitívum ugyanakkor, hogy az állomány minősége is ekkor ér csúcspontra. Újévi nyitás után (először 2024. május körül) mindkét tekintetben lesz némi visszaesés: a lezárt év nem marad alanya a kontírozási térkép felépítésének. És akkor végre rátérve a ki/bekapcsolható micsodára:
Annak érdekében, hogy olyan vállalkozás esetében, amelynek több ezer banki tétele van, amelynél már kellemetlenül sokat kell várnunk a bank napló adatbevitelébe való belépéskor, előzetesen kikapcsolhatjuk az ’O/K összehasonlítást’ – ne hajtsa végre a program! És akkor gyorsan léphetünk be a naplóba. Nincs előny hátrány nélkül: a program ilyenkor sem foszt meg bennünket az F7-es ’BANK’ használatától, de kissé redukálja annak korábbi minőségét. Korábban a legfrissebb, legmegalapozottabb kontírozási felajánlással élt, mostantól a háttérben azért ott lévő – utolsó ’O/K összehasonlításkor’ képződött – „esszenciából” kénytelen csepegtetni. Kiválasztani pedig – szemben a korábbival – nem csak a lekönyveletlen banki tranzakciók közül lehet, hanem a gép órája szerinti mai napot megelőző utolsó 55 napba eső összes beolvasott tranzakció közül. Akár van ezek közül ekönyvelve már valami, akár nincs. A szisztéma működik: van, ahol immár hetek óta.
Egy dologra ügyeljünk, és akkor a komfortérzet szinte teljes maradhat az ’O/K összehasonlítás’ lekapcsolása után is! Íme:
A lekapcsolás csak a bank naplóba való belépésre vonatkozik, a háttérbeli „esszencia” a program egy másik pontján is frissíthető: ha kedvünk szottyan egy kávéra/teára, és olvastunk be mostanában újabb számlatörténeteket és/vagy könyveltünk bankot, akkor kávézás előtt indítsuk el a [112w] verzióval debütált ’Bankok Online és Könyvelt tételeinek összevetése’ menüpontot. Ez az ’O/K összehasonlítás’ elvégzi a kontírozási segédletünk (esszencia, térkép – nevezzük bárminek) aktualizálását, és egy ideig az F7-es ’BANK’ újra az őt méltán megillető önbizalommal tehet számunkra megtisztelő kontírozási ajánlatokat.
Miért „utolsó 55 nap”? Ha épp az ÁFA-bevallás határnapján szeretnénk egy cég előző havi – letöltött-beolvasott – banki forgalmát lekönyvelni, akkor az 51 napos átfogást igényel. Ez némi „borravalóval” felkerekítve: 55. Végül, az ’O/K összehasonlítás’ ki/bekapcsolás menüpontjának helye: abban a menüben, amelyben a banki számlatörténetek beolvasása. Címe: ’Bank napló: legyen O/K összehasonlítás?’ Többcéges program esetén a kurrens ügyfélre vonatkozik a beállítás.
Nyitott követelések/kötelezettségek – kissé bővült
Olyan menüpont nyújtotta lista (PDF) tartalmának bővítése történt most meg, amely a [93w] verzióval debütált (leírása ott). Tapasztalatom szerint kevesen ismerik és használják, holott… NAGYON ÉRDEMES!
A menüpont a lekönyvelt anyag – egy kijelölt számviteli napon fennállt/fennálló – követelés/kötelezettség állapota feltérképezésére szolgál: vevők, szállítók, adók, járulékok, stb. Párosítás alá esőek tisztán az előíratlan (túlfizetés esete), avagy jóváíratlan tételeikkel analitikusan, a többi pedig az egyenlegével. A lista utolsó lapján/lapjain mostantól a paraméterezett időpont nyitott követelései, illetve kötelezettségei kivonatszerűen is felsorolásra kerülnek. Opcionálisan: a jóváírásuk teljesítésére vélhetően szolgáló partner-bankszámla számával.
MNB HUF-EUR árfolyamai
Árfolyamok 2023. november 6-ig bezárólag.
[113w] - 2023. október 6.
Román lej ISO-kódjának aktualizálása: ROL -> RON
Banki számlatörténetek importálása közepette derült fény arra, hogy a román lej ISO-kódja ROL-ról RON-ra változott időközben: bankok az utóbbit használják. Ezzel kapcsolatban senkinek sem lesz teendője: egy könyvelésbe belépve a program érzékelni fogja, ha ROL-forgalom esete forog fenn, melynek hatására automatikusan ROL->RON belső átállást hajt végre.
Banki számlatörténet-import: bővült a preferált bankok köre
A bővítés a K&H-ra teljes körű, az MBH-ra pedig – ezen a vidéken – eléggé nagymértékű. A nagymértékűség bizton kijelenthető, ennél több azonban egyelőre nem. Az MBH körül nagy még a homály, fiókjai sem tájékozottak, és honlapjukon sem fedezhető fel idevonatkozó információ. A könyvelő program jelen verziója a volt MKB, valamint a volt Fókusz Takszöv és volt Rónasági Takszöv jelen formátumállapotú számlatörténeteit képes fogadni.
K&H és az MBH esetében szükségessé vált, hogy a könyvelő program egyazon pénzintézet többféle formátumát legyen képes fogadni. Ez egy új – egykarakteres típusjelző – adat megadását igényli a ’Vállalkozás belföldi bankszámlái’ című Segédletbeli menüpont alatt a bankszámlaszám adatmező után. A típusjelző kitöltése – egyelőre – csakis a K&H-t (üres, avagy E-betű ) és az MBH-t (F-betű, avagy M-betű) érinti, más bankok számlái esetében üresnek kell maradnia.
K&H:
A K&H számlatörténetei – számlaszám első három jegye: 104 – két helyről tölthetők le. A kh.hu honlapon XLS-formátum (típusjelző: kitöltetlen), míg a webelectra.sso.kh.hu oldalon (jellemzően: nagy forgalmú, egyben több K&H-s számlával rendelkező vállalkozások esete) a bankszámlánkénti CSV formátum választandó! Utóbbi esetben a típusjelző E-értékkel kell, hogy finomítsa a program számára az eme bankszámlához létrehozandó mappa nevét, továbbá meghatározza az innen beolvasandó számlatörténetek típusát.
MBH:
A volt MKB-s számlák – számlaszámuk első három jegye: 103 – M-értékű típusjelzővel, a volt Fókusz Takszöv és volt Rónasági Takszöv számlák – számlaszámuk első három jegye: 504, illetve 517 – F-típusjelzővel legyenek ellátva! Mindkét csoport esetén CSV-formában kérendők a számlatörténetek az MBH honlapjáról! Itt kétfajta CSV-ről van szó, lévén nem történt még meg az egységesítés az MBH-nál.
Félig-meddig emlékeztetőül:
Aki már korábban – mintegy előre – felvitte a vállalkozása(i) bankszámlaszámait a Segédlet alatt, a K&H-sba és az MBH-sba most újra menjen bele (mintegy módosításra), állítsa be a kívánatos típusjelző értéket, és rögzítse (újra) az adatsort. Ha minden helyes, megjelenik az immár preferálttá tett bank specifikus neve: K&H esetén KH vagy KHElectra, MBH esetén MBHfokusz vagy MBHmkb. Volt Rónasági Takszöv számla esetén is MBHfokusz fog megjelenni, lévén számlatörténetei azonos sémájúak a Fókuszéval: F-típusjelző.
A Segédlet alatt felvitt belföldi bankszámlaszámok jegyzéke nyomtatható! Talán nem is érdektelen kinyomtatni, ugyanis a listában a preferált bank(ok) számlaszámai sorában ezután ott találjuk a számlatörténet(ük) preferált típusát is: XLS, XLSX, CSV valamelyike. Ha mindezzel megvagyunk, az ’Export- és importszolgáltatások’ menü ’Bankszámlák forgalmai beolvasása/könyvelése’ címe alatt adjuk ki a ’Forgalom forráshelyének beállítása’ almenüpontot! Ennek hatására történik meg az újonnan felvett preferált bankszámlák számlatörténetei beolvasási helyeinek (mappáinak) létrehozása az UGYW_BANK mappa alatt – a vállalkozásra vonatkozóan. És máris „indulhat a verkli”, a letöltések, a beolvasások, és az F7-es ’BANK’ funkció…
Korábban írtam, a banki gépi könyvelés létjogosultsága egyelőre kérdőjeles, e sorok írója várja az F7-es használat során szerzett tapasztalatok szülte véleményeket: szükséges-e egyáltalán a banki gépi könyvelés? Vélelmezett-e annyi gyakorlati hozadéka, hogy a programozó további 1-2 hónapot eltöltsön a kidolgozásával? Mértékadó véleményt nyilván az tud megfogalmazni, aki kellően jártassá vált már az online számlák gépi könyvelésében. Mindazonáltal egy megjegyzés: a banki forgalmak más természetűek, mint a számlák. Bankok esetében – legalábbis e sorok írója szerint – gépi könyveléskor is végig kellene menni minden egyes tranzakción, itt ui. – szerintem – nem engedhető meg valamiféle átmeneti kontírozás csak azért, hogy pillanatok alatt lekönyveljünk egy egész havi kivonatot, és majd valamikor később gyalogoljunk végig a tételeken ellenőrizni/javítani az ideiglenes kontírozásokat és folyószámlázásokat.
Ha már kontírozás, folyószámlázás… Továbbra is ajánlott a számlatörténtek év elejétől történő beolvasása: a program kontírozási javaslatai teljesebbek, megbízhatóbbak, megalapozottabbak lesznek. Összefoglalóan, eddig a következő bankok preferáltak:
Preferált bank Típus Preferált formátum --------------------- ----- --------------------- Raiffesen 120 XLS Erste 116, 119 CSV UniCredit 109 XLSX OTP 117 XLS KH 104 XLS KHElectra 104 E CSV MBHfokusz 504, 517 F CSV MBHmkb 103 M CSV
Várom a javaslatokat esetleges további bankok preferálttá tételére is.
Végül egy kis „magyarázom a mechanizmust”:
Az F7-es ’BANK’ alkalmazásának lehetőségéhez a programnak a bank naplóba való belépés elején (amint az F7-es ’NAV’-hoz a számla naplókba való belépés elején) fel kell térképeznie, hogy melyek a könyveletlen(nek látszó) tételek. Számlák esetén ez kellően gyors művelet: a számla kiállítójának adószáma, a számla kelte és száma egyértelmű azonosító ismérvek a könyvelt és online tételek összevetésére. Banki tranzakciók esetében összehasonlíthatatlanul bonyolultabb a feladat. Ilyen esetben egyetlen kőbe véshető ismérv sincs. A számlatörténetek tételeihez többnyire két dátum tartozik (könyvelés napja és értéknap: néha akár több nappal is eltérnek egymástól), van az összeg, és van a partner bankszámla száma (ha van). Ezen adatok használhatók csak fel arra, hogy a programnak legyen esélye kétséget kizáróan megállapítani, melyik egy tétel lekönyvelt párja. Miközben előfordulhat, hogy a könyvelésben egy harmadik dátum vagyon alkalmazva, az eredeti összeg pedig többfelé bontott, avagy ellenkezőleg: több banki tételt összesítve könyveltek, továbbá az is ellenőrzendő, hogy a partner bankszámla ne legyen ellentmondásban naplóbeli folyószámlázással. Ui. néha ellentmond. Lényeg: a program több menetben nagyon aprólékos vizsgálatokat kénytelen végezni (végezhetne még továbbiakat is: maradt még 1-2) ahhoz, hogy felismerje, minek mi az EGYÉRTELMŰ párja. Az összepárosítások egyértelműsége azért fontos, mert ezen alapul a könyveletlen tételekre vonatkozó kontírozási javaslatok megbízhatósága. Ezzel szemben komoly hátrány lehet a vizsgálatok időigénye, amennyiben a könyvelt vállalkozásnak több ezer (tárgyévi és – esetlegesen majdan – párhuzamosan könyvelt újévi) tétele gyűlik fel a bank napló(k)ban. Ekkor a napló(k) adatbevitelébe való belépéskor elvégzendő összehasonlítás hosszú másodperceket, akár még perces nagyságrendet is igényelhet. Orvoslására készül egy kompromisszumos megoldás, mely – lehetőségként – a következő programverzióban jelenik meg. Akik a vázolt hátrányt már most aránytalanul súlyosnak érzékelik, jelentkezzenek. Esetükben előbb kísérlem meg biztosítani jó közérzetük fennmaradását.
Kötelezettség analitika – bankszámlaszámokkal…
Bankok számlatörténet-exportjai feldolgozásának járulékos hasznosulásáról van szó. A Képernyő címszó alatti utolsó menüpont elvezet bennünket a [93w] verzióval debütált nyitott kötelezettségek analitikájához. Kötelezettség-analitika lista kérése esetén mostantól – ahol éltünk a banki számlatörténetek teljes körű importálásával – számos kötelezettség mellett láthatóvá válik az a bankszámlaszám is, amelyre – a program szerint: egyértelműen – teljesíteni kell(ene). Mindez annak következménye, hogy a program mintegy folyamatosan tanulja, kinek (illetve pl. adónemek esetén: minek) mi a bankszámlaszáma. Próbálják ki! Mellesleg, e menüpont létének ismerete és használata önmagában is ajánlott :)
MNB HUF-EUR árfolyamai
Árfolyamok 2023. október 6-ig bezárólag.
[112w] - 2023. szeptember 10.
Iránytű a belföldi bankszámlák elektronikus számlatörténetei importjához:
Számosan vártak erre a lehetőségre – kettőst és 2->1-et könyvelők számára mostantól igénybe vehető. Hogyan kezdjünk bele? Úgy, hogy elolvassuk ezt a kis összefoglalót, mely itt-ott hivatkozik az előző verziók alatti „ez-az” korábbi leírtakra, valamint a jelen [112w] alatti „ez-az” újakra is. Váza annak, hogyan fogjunk bele. Könnyű lesz. Ami nehézséget okozhat – könyvelőirodák esete: ügyfeleket macerálni, hogy sajátítsák el a bankszámláik bankfüggő formátumú elektronikus számlatörténetének letöltését (bankjuk honlapjáról), és postázzák azt el időben az irodába. Lehetséges megoldás: ügyféltől lekérdezési jogosultságot kérni a preferált bankszámláira vonatkozóan, mely – korlátozott – hozzáférést valószínűleg mindegyik pénzintézet képes nyújtani. Összefoglaló:
Vigyük fel a könyvelt vállalkozásunk belföldi bankszámláit főkönyvi számaikhoz rendelten: Segédlet alatti menüpont – leírása a [109w] verziónál. Fontos: ha a vállalkozás bankszámla számaiban, avagy valamely bankjának preferáltságában változás történik, lépjünk be ismét a menüpontba, aktualizáljuk a vonatkozókat!
Adjuk ki a ’Könyvelés \ Bankszámlák forgalmai beolvasása/könyvelése \ Forgalom forráshelyének beállítása’ menüpontot (részletesen: [110w] alatt). Ez hozza létre azon mappát/mappákat, amely(ek)be – hasonlóan az online számlákhoz – be kell majd hónapról hónapra másolgatnunk az elektronikus számlatörténeteket. Ha a könyvelt vállalkozás bankszámláiban az imént említett jellegű változások történnek, a menüpont újra kiadandó. A létrejövő mappa/mappák neve beszédes. Minden preferált bankszámlának lesz mappája. Javasolt január 1-ig visszamenően letölteni a számlatörténeteket (mindet szigorúan abban a formátumban, amely a 110-es verzió alatt feltüntetett). A program ezt nagyon meghálálja: a beolvasandó banki tételek jelentős részére folyószámlázási és kontírozási felajánlást lesz képes nyújtani..
Ha van beolvasandó banki export, adjuk ki a ’Forgalom beolvasása’ menüpontot! A program a vállalkozás összes preferált bankszámlájára vonatkozóan (egy menetben) „berántja” az előbb taglalt mappákba helyezett újabb számlatörténeteket. Ha átfedés van valamely korábban beolvasott számlatörténet időszakával, az nem baj, a program ezt figyeli, nem dupláz semmit – hasonlóan az online számlákhoz. A sikeresen beolvasott banki exportállományok törlődnek. És a mappák úgymond „várni fogják az újabb kaját”.
A beolvasások naplózásra kerülnek. A napló törölhető, új beolvasással újra kezdődik.
A beolvasott banki forgalom – az F7-es ’NAV’ mintájára – az F7-es ’BANK’ funkcióval hasznosítható (a ’Gazdasági esemény leírása’ adatmező fölött!), amennyiben a bank naplóban új – még könyveletlen – banki tranzakció adatbevitelét kezdeményezzük. A gépi könyvelés egyelőre elodázva, lévén nem biztos, hogy érdemleges előnnyel járna az elkészült F7-es szisztémához képest, de e sorok írója kíváncsian várja az észrevételeket, javaslatokat, tapasztalatokat.
Jelen leírás két dologgal – de már saját jogú cím alatt – folytatódik: lásd, alábbiak!
Bankok Online és Könyvelt tételeinek összevetése
’Listák \ ÁFA-bevallás előtt: néhány sajátos rutinellenőrzés’ alatti új menüpont. Analógja az online és könyvelt számlák összehasonlításának. E menüpont a preferált bankok elektronikus számlatörténetei feldolgozásának lelke. Eredménye olyan – bankok szerint szeparált – lista, amelyben az esetlegesen megjelenő O-jelű beolvasott online (elektronikus) banki tételek vagy könyveletlenek, vagy nem egyértelmű a program számára, hogy mely könyvelt tétel a párjuk. Banki sajátosságok miatt itt O/K tételt soha nem fogunk látni, hanem csakis O-jelűt és/vagy K-jelűt. Utóbbi olyan bank naplóbeli, amelynek pedig az O párja nem volt – egyértelműen – beazonosítható. A program számára rendkívül fontos, hogy minél több online és könyvelt tételt párosíthasson össze, lévén e tételpárok képezik az automatikus kontírozási felajánlás (folyószámla, bank ellenszámlája) alapját a lista O tételeire vonatkozóan. Utóbbiak az F7-es ’BANK’ funkció „alapanyagai” lesznek, lényeges tehát, hogy ez az alapanyag – mint kirándulás esetén a hátizsák tartalma – minél könnyebb (minél kevesebb tételből álló), ugyanakkor indokolt (megalapozott előkontírozású) legyen. A program az online banki tételek közlemény, partnernév, és tranzakció azonosító adatait nem használja fel (kétes eredményű szöveganalízist igényelne), hanem csakis kizárólag az objektív alapadatokat: összeg, partner bankszámla, könyvelési nap, értéknap – már amelyik megadott. Trenírozáshoz jó tesztanyag állt rendelkezésemre: találtam 0 Ft-os tételeket, hiányos dátumadatokat, és olyat is, amelynél egy 0-egyenlegű tételsorozat a bank kivonatában immár nem szerepelt. A könyvelők is oldottan könyvelnek: némely kivonattételt többfelé bontanak, másokat összevonnak (pl. banki költségek), illetve nem okvetlenül számlatörténetbeli dátumra könyvelnek. Olyan is elfordult, hogy egyazon partner bankszámlát tartalmazó tételek manuális könyvelése – amúgy indokoltan – két folyószámlára történt (férj és feleség közös bankszámlájának esete). E sorok írója részéről – elvileg – egy komolyabb esettípus maradt ki az O és K párosítás algoritmizálásából: valamely oldalon (O vagy K) azonos napon azonos összegű és partnerű (avagy az utóbbit azonosan mellőző) tételek. Az ilyenek vélhetően ritkák, de várom a cáfolatot, hátha ilyenekkel is szükséges lenne foglalkozni. Mindenesetre, ilyen esetben az összehasonlító lista – nagy eséllyel – egymás közvetlen közelében hozza le az O és a K oldali összetartozókat, gyorsan értelmezhető a könyvelő által. Noha ezek látszólag indokolatlan sorai a listának, vegyük figyelembe, hogy a program nem mindent tud emberi szemmel „nézni”. Törekvése ugyanakkor, hogy felkutassa: adott tranzakció nem-e valamely kiegyenlítésre váró (tehát: jelenleg párosítatlan) számla jóváírása, amely esetben az összehasonlító lista e számla számát jelezni is fogja egy külön oszlopban.
Összehasonlító lista tételeinek sorrendje: O esetben vélt, K esetben tény számviteli dátum. Az összegek – természetesen – a bankszámla devizanemében kifejezettek, tehát devizabank esetén az összehasonlításnak – sőt: eleve a letölthető banki számlatörténeteknek – csakis akkor van értelme, ha adatbevitelkor az F6-os (Egyéb +) funkcióval maradéktalanul kitöltjük a devizanemet és devizaösszeget! Egyetlen kivétel fordulhat elő: az év végi deviza-átértékelés árfolyamnyeresége vagy vesztesége, mely tisztán Ft-forgalom. Ha ez nem teljesül, a program nem készíti el az összehasonlító listát. Valamint akkor sem, ha a bankszámláink közötti átvezetéseket nagyvonalúan – 389 kihagyásával – abszolváljuk: szükséges, hogy a gazdasági események tartalmát mindig explicit módon hozzuk a program tudomására.
F7-es 'BANK' funkció a bank naplóban adatbevitelkor
Ahhoz, hogy a címbeli funkció működhessen, a programnak bank naplóba való belépéskor mostantól előbb fel kell építenie a vállalkozás preferált bankszámláira vonatkozó – imént taglalt (némi időigénnyel előállítható) – összehasonlító listát. Ugyanis e lista esetleges O jelű tételei azok, amelyek az F7-tel úgymond képernyőre lesznek csalhatók, lévén könyveletlenek, avagy K jelű könyvelt párjuk egyértelmű azonosítása sikertelen. Ha generálódik összehasonlító lista (azaz, az O és K tételek nem mindegyikéhez találtatott egyértelmű pár), és élni szeretnénk az F7-es lehetőséggel, akkor javallott a megjelenő PDF háttérbeli készenlétben tartása (célszerűen: az adatbevitel befejezéséig), hogy rá pillanthassunk, amikor szükségesnek látjuk.
Az F7-es ’BANK’ funkció csakis preferált bank(számla) új tételének bevitelekor, csakis a ’Gazdasági esemény leírása’ adatmező fölötti tartózkodás alatt ajánlódik fel. És csakis akkor, ha képződött összehasonlító lista: érzékelődött eltérés az O és K tételek között. Miért az említett adtamező fölött? Azért, hogy könyvelői kézben maradhasson a banki kivonatok iktatószámozása, iktatószám-alábontása, és a kivonat dátumának (mint számviteli dátum) megadása. Utóbbi implicit szelekció is, mert az F7 leütésekor megjelenő ablak első adatának felajánlott értéke lesz. Eme adat azon nap – ** beírása esetén: azon hónap – megadása, amelybe eső O jelű tételek a könyvelési napjuk és/vagy értéknapjuk alapján kiválasztásra kerülnek. Az F7-es kiválasztás tovább szűkíthető a második adat – a banki tétel devizanemben kifejezett értéke, mint szöveg – egy részletének beírásával. Pl. a 25000 EUR-os tétel esetén elég lehet beírni: 25. A terheléseket negatív értékekként kell elképzelnünk, így az értékrészlet megadásának a – jel (mínusz előjel) is része lehet. Pl. ha egy mínusz előjelet írunk csak be, akkor a választott napi/havi terhelések fognak (ha vannak egyáltalán ilyenek) csupán felajánlódni. FONTOS: a paraméterezéssel opcionálisan kiváltott menüből olyan tételt válasszunk, amely az előzőleg általunk már bevitt kivonat-dátum alá lesz kívánatos.
Ha kiválasztottunk egy számlatörténetbeli tételt, annak adatai – mintha mi vittük volna be – megjelennek a képernyőn. Ez felajánlás: bármit módosíthatunk, felülbírálhatunk. Gazdasági esemény szövege gyanánt, ha a program számla-kiegyenlítésként véli felismerni a tételt, a jóváírást előíró számla száma fog felajánlódni. Egyéb esetben a tételbeli közlemény szövege (vagy annak kezdő részlete). Gyakran születik programjavaslat kontírozásra és folyószámlára. Előfordulhat olyan is, hogy a folyószámlanév kitöltött a program által, de a folyószámla száma nem. Ehhez tudni kell: a program neveket nem használ azonosításra. Rajtunk múlik tehát, hogy folyószámlára vesszük-e a felajánlott tételt, avagy nem. Puszta név azért jelenik meg, mert szerepel a számlatörténetben. Tehát ha akarjuk, nekünk kell folyószámlához rendelni, mivel a program ezt biztonsággal nem merte felvállalni. Ilyen tételek lehetnek pl. a NAV irányába utalt adók, járulékok. A NAV-ot nem szükséges folyószámlára venni, üssük ki a névmező tartalmát egy szóköz karakterrel, és minden mehet úgy, ahogy korábban teljesen manuálisan is ment. A program devizabank esetén kitölti a devizaadatokat az F6-os (Egyéb +) háttérbeli képernyőn, és a T/K adatmezőben a forintosítás értéke jelenik meg. Nyilván, ezt is várjuk. Árfolyamadatok rendelkezésre állása hiányában azonban a könyvelőnek kell beírnia a forintértéket.
Végül: ha egy F7-tel „becsalt” tételt rögzítünk, az a háttérbeli PDF-ből ugyan nem, de az F7-tel „becsalható” további tételek közül törlődik. Hisz eggyel kevesebb könyveletlen tétel maradt. És – ha a kivonatunk folytatódik még – jöhet az F3-as ’T.folyt.’, s rögvest az F7-es ’BANK’…
MNB HUF-EUR árfolyamai
Árfolyamok 2023. szeptember 8-ig bezárólag.
[111w] - 2023. augusztus 6.
MNB HUF-EUR árfolyamai
Árfolyamok 2023. augusztus 6-ig bezárólag.
[110w] - 2023. július 4.
Bankszámlák forgalmai beolvasása/könyvelése… még egy pár pillanat…
E sorok írója (további türelmet kérve) eljutott a címszóban említett téma programozásának élvezetes részéhez. Noha a bankforgalom gépi könyvelésének – amúgy legfontosabb – almenüpontját leszámítva immár szinte minden kész, egyelőre egy almenüpont használatát nyitom csak meg. Azért ezt csupán, mert a bankok eltérő formátumú exportjainak forgalmai egységes központi állománya struktúrája még nem tekinthető véglegesnek: a gépi könyvelés programozása során merülhet még fel eddig nem látott szempont. A véglegesítés késedelme nem jár hátránnyal, lévén a banki exportok beolvasása az online számlákéhoz hasonlóan fog majd menni: „zsinórban” és igen gyorsan. Ugyanakkor: a beolvasások előkészületei jelen verzió letöltése, ezt követően pedig az alább taglalandó forráshely-beállító almenüpont kiadása után rögvest megkezdhetők! Javaslom is az előkészületek mielőbbi megkezdését, ugyanis a könyvelőirodák ennek első lépéseként készséges együttműködő partnerré kell, hogy varázsolják mindazon ügyfeleiket, kik bankforgalmát importálni szeretnék.
Az almenüpont az általunk beállítandó lemezes meghajtón (pl. C:) létrehozza – ha még nem létezett – a könyvelt vállalkozás minden olyan belföldi bankszámlájához az exportállományai beolvasási helyét (mappáját), amely bankszámla adatait a [109w] alatt taglalt – Segédlet-beli – menüponttal korábban (alaposan leellenőrizve!) bevittük, és a bankszámla számlavezető bankja ’program által preferált’. A titulus azt jelenti: a könyvelő program az ominózus pénzintézet (bank) kijelölt formátumú exportjai beolvasására felkészített! Eddig négy bank tekinthető preferáltnak: Raiffeisen, Erste, UniCredit, OTP. Ezek exportjait tehát biztosan fogadni lesz képes a könyvelő program. Előkészületben az MBH és a K&H exportjainak fogadhatósága, de további javaslatokat is várok újabb bankok preferálttá tételéhez. Új bank rendszerbe integrálása várhatóan gyorsan megy: pár óra és pár nap közötti időigény becsült.
Lényeg:
Ha kiadjuk a forráshely-beállítást, akkor a megadott meghajtón – ha még nem létezett – képződni fog az UGYW_BANK mappa. Többcéges program esetén ebből leágazik az aktuális vállalkozás katalógusnevét viselő almappa, a hierarchia alján pedig létrejönnek – ha még nem léteztek – a vállalkozás preferált bankjainak számlaszámaiból, banknévből, opcionális megkülönböztető bank-alnévből, a számla devizanemének ISO-nevéből, valamint – emlékeztetőül – a bank preferált importformátumát jelző fájltípus (pl. XLS, XLSX, CSV) nevéből összeállított nevű mappák. Ezekbe kell majd bemásolnunk az adott bankszámlára vonatkozó – a pénzintézet honlapjáról preferált formátumban letöltött – számlatörténet-exportállományokat! Az állományok neve bármi lehet azon feltétellel, hogy egzotikus karaktert (jellemzően: ékezetest) ne tartalmazzon. Ha tartalmazna, nevezzük át, különben ki fog maradni a majdani beolvasásból. Banki exportok kérhetők egymást átható időszakokra is: a program később élesítendő beolvasási menüpontja – csakúgy, mint az online számláknál – védekezik a korábbi beolvasási akciók során bekerült tranzakciók többszörözése ellen.
A banki forgalmak beolvasási forráshelyének definiálása után ne habozzunk: indítsuk el a beolvasási előkészületeket! Kérjük meg – ha kell: tanítsuk meg – ügyfeleinket a banki exportjaik letöltésére, email-ben való átküldésére. Ahhoz, hogy a banki forgalmak gépi könyvelése maximális hozadékkal járjon számunkra, szükséges, hogy a preferált bankok forgalmait január 1-ig visszamenőleg töltsük le, és gyűjtsük a számukra létrehozott – fent taglalt – bankszámla-függő almappákba. Tehát ne elégedjünk meg a lekönyveletlen forgalmak lekérésével: a program meghálálja, ha elfogadják a programozó tanácsát. FONTOS: minden letöltött exportállomány a neki megfelelő „gazda” bankszámlaszám mappájába kerüljön!!! Téves helyre való másolást ui. a program nem minden esetben tud ellenőrizni: pl. a Raiffesen-export nem tartalmaz „gazda” számlaszámot, miáltal a figyelmetlenségünk azzal járhat, hogy helytelen főkönyvi számra fog kontírozódni az exportban foglalt Raiffeisen-forgalom. Végül, az egyértelműség kedvéért:
Preferált bank Preferált bank exportállományainak preferált típusa ----------------------- ---------------------------------------------------------------------------------- Raiffesen XLS Erste CSV UniCredit XLSX OTP XLS
Tehát: pl. Erste esetén a CSV, OTP esetén pedig az XLS-formátumú exportot töltsük le!
A többi bankot, köztük az MBH-t és a K&H-t egyelőre hanyagoljuk! Az MBH képlékeny: jelenleg úgy tűnik, az összeolvadások után még nem született meg az egységes MBH-exportforma. Pl. más egy volt MKB-számla, és más egy volt Fókusz Takszöv számla exportformája. K&H esetén pedig valószínűleg nem számlatörténetet, hanem XLSX-alapú tranzakciótörténetet kell majd letölteni (az ELEKTRA-felületről), amennyiben importálni szeretnénk, lévén a számlatörténet nem tartalmazza az Értéknap adatot. Amint az MBH és a K&H exportok preferált típusai véglegessé válnak, e sorok írója új verziót bocsát ki.
MNB HUF-EUR árfolyamai
Árfolyamok 2023. július 3-ig bezárólag.
[Egy kis kitérő] - 2023. június 30.
A Halas Forrás könyvelő program – könyvvizsgálóbarát
A kinyilatkoztatásról a Könyvvizsgálói Kamara ma (ok)levélben értesítette e sorok íróját. A levél alább olvasható. Előzményül annyit: oklevelet kiérdemlő tettem 2020 első napjaiban követtem el. Azzal, hogy a [65w] verzióval közreadtam az AUDIT.XML képzésének lehetőségét. A Kamarát anno erről nem értesítettem. Nem éreztem sem fontosságát, sem jelentőségét. Történt, hogy tavaly belekezdtem az AUDIT.XML-ek egyfajta – nem könyvvizsgálói – hasznosításának előkészületeibe. Sok energiát öltem bele, és lesz is ebből valami, csak a fejlesztést folyton félre kellett és kell tennem nyugisabb időszakokra. Amint mostanság is. E fejlesztéssel összefüggésben vettem fel egy éve a kapcsolatot Zsigmond Gáborral, ki az AUDIT.XML „szülőatyja”, gyámja, gondozója egyben. Gábor mellékesen felbiztatott, hogy úgymond ne maradjon árnyékban a Halas Forrás program könyvvizsgálók iránti mély vonzalma sem: tegyem hivatalossá. Elküldte a szükséges bürokratikus elemeket, melyeket ki kellett töltenem, valamint tesztanyagot kért. Eltelt egy év (bizonnyal vártak be információkat könyvvizsgálóktól is). Lényeg: már elfeledkeztem az egészről. A Kamara viszont – úgy tűnik – nem. Íme:
[109w] - 2023. június 4.
F7-es NAV újratöltve: redukálás a KÖNYVELETLEN online számlákra
Az ominózus F7-es NAV funkciólehetőség – remélem – mindenki által ismert: szűk 3 éve – [73w] alatt – debütált, és az online számlák hagyományos manuális adatbevitelét képes lényegesen gyorsabbá és pontosabbá tenni.
Az újdonság abban áll, hogy a korábbi ’F7 – NAV’ szerepkört az ’Alt-F7 – NAV’ alternatív funkció veszi át, az ’F7 – NAV’ pedig – számlaszámuk alapján – csak a KÖNYVELETLENNEK talált számlák halmazából enged ezután választani. Abból a halmazból, amely az online számlák ún. gépi könyvelésének is alaphalmaza. Előfordul ugyanis, hogy egyazon számlából – eltérő időpontokban – két példány is odakeveredik a könyvelőhöz, miáltal esély van duplán lekönyvelni. Ha ilyen történik, arra utóbb két lista is felhívhatja a figyelmet: egyik a számlarögzítésből való kilépéskor (tehát rövid időn belül), másik a [74w] verzióbeli – könyvelt és online – számla-összehasonlításkor, de a lényeg: ezután még kisebb esély lesz számladuplázásra.
Az ’Alt-F7 – NAV’ picivel több, mint a korábbi F7 volt, bevezetésre került ui. egy ’?’ oszlop a kiválasztott online számla/számlák minősítése számára: a program ? karakterrel fogja jelezni a számla KÖNYVELETLEN mivoltát.
Végül: az újmódi F7-es NAV egyelőre a kettősben valósult csak meg, de igény esetén az egyszeresbe is belekerülhet.
Átalakult az ’Export- és importszolgáltatások’ menüpont alatti almenü
Az új menürendszer alól minden elérhető, ami eddig itt volt: az átalakítás jövő érdekében tett előzetes átstrukturálás, lévén a banki számlatörténetek és a pénztárgépek PTGADAT adatszolgáltatásának importálására vonatkozó menüpontok mögötti programágak még kidolgozás alatt állnak. Az ezeket tartalmazó új szisztémát azonban célszerű előre megszokni, megismerni.
Itt emlékeztetek, exportszolgáltatások a program más pontjain is találhatók:
XML-formában: 65, A60, 08 bevallások az ÁNYK számára
Excel-tábla formájában: 65-ös főlapok sorainak analitikája, számlatükör, főkönyvi karton, kivonat, időszaki pénztárjelentés, folyószámla jegyzék, online és könyvelt számlák összehasonlításának eredménye
Ez a banki számlatörténetek importálásának előkészítése: új menüpont a Segédlet főcímszó ’Rovat, ÁFA-alábontás, naturália, devizanemek, stb.’ almenüpont alatt. Általa a könyvelt vállalkozás bank főkönyvi számaihoz rendelhetjük a mögöttes banki betétszámla (bankszámla) számát. Csakis olyan betétszámla számokat vihetünk be, amelyek forgalmából legalább egy tétel már lekönyvelt – akár nyitó, akár bank, akár újévi bank naplóba!
Menüpont célja: könyvelő programmal megismertetni a vállalkozás belföldi bankszámla számai jegyzékét. Elsősorban az ún. preferáltakat: azokat, amelyek forgalmainak könnyített rögzítésére a könyvelő program fel lesz készítve a számlavezető bank exportállományainak program általi importálhatósága által.
A menüpont kigyűjti a könyvelésből az érzékelt banki betétszámlák főkönyvi számait, és bekéri/megjeleníti kiegészítő adataikat, melyek a következők:
- Banki betétszámla száma - Bank neve (ezt valójában a program tölti ki: pl. OTP, KH) - Betétszámla szerepköre/alneve: pl. Hitel (üresen is hagyható) - Betétszámla ISO-devizaneme: HUF, EUR, stb.
Megjegyzés: banknév a banki export importálására programozó által előkészített (preferált) – folyamatosan gyarapodó számú – bankok betétszámlái esetében töltődik csak ki, a név megjelenése tehát jelzésértékkel bír. Az ilyen bankszámla adatsorát (persze, az esetleges többiét is) maximális teljességgel és helyességgel biztosítsuk, mert (ez nagyon fontos!) alkotói lesznek az UGYW_BANK mappa alatti – a vállalkozás eme bankszámlájához rendelendő – almappa nevének. Mely almappa a szóban forgó bankszámla forgalmait tartalmazó exportállományok majdani importálási helye!
A jegyzék listázható is, noha listának jobbára olyan cégeknél van jelentősége, amelyeknél 3-4, avagy még több betétszámla esete forog fenn.
MNB HUF-EUR árfolyamai
Árfolyamok 2023. június 2-ig bezárólag.
[108w] - 2023. május 5.
MNB Ft/EUR-árfolyama
Árfolyamok 2023. május 5-ig bezárólag.
[107w] - 2023. április 4.
Mérleg és Eredmény-kimutatás (M/E) sorainak „intelligens” kerekítése
A mérleg és az eredmény-kimutatás sorai értékének eFt-ra kerekítését eddig is kérhettük, ha a Ft-filléres kitöltés megjelenése után újra leütöttük az ’r’, avagy ’e’ betűket. Ez a kerekítés alulról felfelé haladó szisztéma volt, mely mostantól ellenkező irányúvá válik. A program mostantól – visszamenőleg is – „szent tehénnek” fog tekinteni három M/E sort: ezek pontos értékének eFt-ban kifejezett matematikai kerekítettjéhez fogja igazítani a többit, hogy – úgymond – kijöjjön a matek. Hasonlóan, ahogyan az ÁFA-bevallás egyik-másik sorára nézve is felül kell bírálnunk néha a matematikai kerekítés szabályait. Az említett három sor:
- MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (mérlegben és eredmény-kimutatásban) - ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN (mérleg) - FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN (mérleg).
Fontos: a program mindig azon M/E alapsorok esetében bírálja felül (ha kell) a matematikai kerekítést, amelyeknél legkisebb a keletkezendő torzulás.
Alanyi mentes vállalkozás online érkező számláinak adatbevitele F7-es NAV-val
Ha F7-es ’NAV’ funkcióval kezdeményezzük, az alanyi mentes vállalkozások érkező számláinak adatbeviteli felajánlása ezután bruttó módú. Tehát: nulla-mértékű ÁFA-kulcs és ÁFA-összeg ajánlódik fel az 5, 18 és 27 százalékos beszerzések esetében is.
Pénztárgépes kimenő számlák jegyzéke (újdonság az ’ÁFA-bevallás előtt: néhány sajátos rutinellenőrzés’ c. menüben)
Nem csinál egyebet, mint amit a cím sejtet: keres, és ha talál, listázza a lekönyvelt kimenő számlák közül azokat, közöttük a stornókat is, amelyek a számlaszámuk (bizonylatszámuk) szerkezete okán alaposan gyanúsíthatók azzal, hogy „szülőanyukájuk” pénztárgép. Rasszizmusról nincs szó, a lista annak elkerülését célozza csupán, hogy pénztárgépes kimenő számla forgalma duplán kerüljön a könyvelésbe. Azaz, benne foglaltatik a pénztárgépszalag könyvelt forgalmában, egyben explicit készpénzes számlaként is megjelenik.
A menüpont kiadása erősen javallott minden olyan vállalkozás ÁFA-bevallása előtt, amely rendelkezik pénztárgéppel.
MNB HUF-EUR árfolyamai
Árfolyamok 2023. április 4-ig bezárólag.
[106w] - 2023. március 6.
Nyitómérleg
Ahol Mérleget szoktunk kérni (Segédlet), mostantól Nyitómérleg is kérhető, mely a nyitó naplóbeli forgalomra épül. Illendő egyeznie az előző évi Zárómérleggel. Ha mutatkozna eltérés, annak okát nyitó naplót érintő utólagos módosításainkban keressük.
Beolvasott online számlák áttekintése
A NAV oldaláról Excel-táblák formájában letöltött, egyben könyvelő programmal beolvasott online kimenő és érkező számlákról mostantól összefoglaló áttekintő lista kérhető számlakelt-intervallum megadásával. A kelt-intervallum állhat egyetlen napból is, de évhatárokat átlépő tágabb időszakból is. A kért időszak azonos évbe eső számláiról egyetlen lapon jelennek meg a kigyűjtött információk. Hogy melyek ezek az információk, ahhoz szíveskedjenek kipróbálni a menüpontot, mely a ’Könyvelés’ főcímszó ’Export- és importszolgáltatások’ almenüjében található a fenti címmel. Hasznosnak fogják találni.
Beolvasott kimenő számlák tombolázása
E sorok írója úgy gondolja, nem haszontalan tombolázni sem a beolvasott – akár még le sem könyvelt – online számlákat. Azonnal felmérhetjük, hogy mely számlaszám(ok)ig jutottunk el az eddigi beolvasásokkal, mely számlaszámú számlák hiányoznak (még) a NAV rendszeréből. Szembesülhetünk a könyvelt vállalkozás által esetlegesen kibocsátott pénztárgépes számlák számlaszámaival is. E tombolázás menüpontja szintén az ’Export- és importszolgáltatások’ alól érhető el.
MNB HUF-EUR árfolyamai
Árfolyamok 2023. március 6-ig bezárólag.
[105w] - 2023. január 31.
2365, 23A60, 2308
A könyvelő program felkészített a felsorolt 2023-as bevallásokra, azok – ÁNYK által importálható – megszokott XML-jei elkészítésére. Tartalom és szerkezet változatlan.
ÁFA-összesítő kérése esetén ne feledjük: automatikusan képződik a kért időszak ÁFA-analitikája is (2365.XLSX és 2365_Halm.XLSX az UGYW_ABEV mappában): ott, ahol a bevallások XML-jei megjelennek.
Bővültek a párosítandó vevő/szállító előírások/jóváírások halmazának első körös „kifaragását” biztosító menü egyik almenüpontjának lehetőségei. Egészen pontosan a ’……’ folyószámla-szűkítő menüponté, mely a [87w] verziónak köszönheti megszületését. Enter-t adva eddig itt csak keresőkulcs jellegű karaktersorozatot gépelhettünk be. Mindegy, hogy kisbetűvel vagy naggyal. Pl. ’szabó’, melynek hatására csakis a Szabó szöveget nevükben hordozó személyek és a Szabó és társa jellegű/nevű vállalkozások tételei választódnak ki párosítás céljára. Mostantól más specialitásra is van itt lehetőség, és e skála kijelzésre is kerül: pl. ’*cs’ kombinációra csakis a(z ÁFA-)csoport adószámmal ellátott folyószámlák tételei gyűlnek ki. Szíveskedjenek kipróbálni a *-os lehetőségekket!
További újdonság: devizás vevő/szállító forgalmak észlelése esetén a program mostantól lehetőséget ad nem devizás (Ft-ban előírt/jóváírt, azaz: tisztán Ft-os) forgalmak kiválasztására is. Esc-re – mint eddig – ezután is az összes (elsődlegesen paraméterezett) forgalom gyűlik ki, Ft-ban. Függetlenül attól, hogy egy tétel devizás, avagy nem.
MNB HUF-EUR árfolyamai
Árfolyamok 2023. január 4-ig bezárólag.
[103w] - 2022. december 11..
MNB HUF-EUR árfolyamai
Árfolyamok 2022. december 9-ig bezárólag.
[102w] - 2022. november 6.
MNB HUF-EUR árfolyamai
Árfolyamok 2022. november 4-ig bezárólag.
[101w] - 2022. október. 1.
ÁFA-összesítő lista kérésekor figyelemfelkeltő kijelzés
ÁFA-összesítő kérése esetén mostantól a képernyőre is kijelződik két érték: a tárgyidőszaki, valamint a tárgyidőszak végéig halmozott ÁFA-kötelezettség ezer Ft-ban kifejezett értékei. Ezek célja: kevésbé sikkadjunk el a fölött, ha egy vállalkozás ÁFA-bevallási gyakoriságát sűríteni szükséges, pl. negyedévesről átállítani havira.
Online és könyvelt számlák összehasonlítása – Excel-ben is
Egészen pontosan: itt nincs változás, azonban mostantól a program eredménylistája (esetleges észrevételei) nem csak PDF-ben, hanem – a háttérben – Excel-táblában is képződik, ha van Excel telepítve a gépünkre. Az Excel-tábla helyét a program kijelzi. A tábla felhasználható pl. arra, hogy ügyfelünknek Excel-ben is elpostázhassuk az általa hozzánk eddig el nem juttatott számlái jegyzékét.
MNB HUF-EUR árfolyamai
Árfolyamok 2022. szeptember 30-ig bezárólag.
[100w]
Szelíden agresszív mentés
Realitásérzékről teszünk tanúbizonyságot, ha könyvelő programunk adatait nem sokáig hagyjuk abban tévhitben tündökölni, hogy lévén unikálisak, azaz nincs párjuk (értsd: másolatuk) széles e világon, attól örökéletűek is egyben. Az emberiség előbb talán még csak sejtette, Kisherceg óta tudja is, hogy mindennek van ragadozója: nyúlnak a róka, kishalnak a nagyhal, botsáskának a bot. Számítógépes adatainknak pedig SZVA és TGÖ – Számítógépes Vírusok Armadája és Technika Gonosz Ördöge. Azonban! Amint az egerek sorsára sem kivétel nélkül macskáknak szükségszerű feltenni a koronát, úgy adataink számára is létezik egérút. Nevezzük ezt mostantól adatmentésnek.
Adatmentésre eddig is – mindig is – volt lehetőség: Szerviz című menüpont utolsó előtti almenüpontja (melyet – nem túl ritkán – ki illik adnunk). Ezen kívül: bizonyos kritikus műveletek előtt automatikusan is történt mentés eddig is, ha akartuk, ha nem.
Mostantól bővül az automatikus mentések sora: adatbázis-konverzió előtt is bekövetkezik. Noha ez nem kritikus művelet, gyakoribb, mint pl. az évnyitás.
Mindazonáltal legfontosabb hír, hogy ún. félautomata mentéssel is bővül most a paletta:
Valamely gyökérkönyvtárba való belépés kezdeményezésekor a programunk mostantól elibénk helyezi egy „félautomata mordály” ravaszát, ha e helyen az utolsó piff-puff (értsd: a szóban forgó gyökérkönyvtár összes adatának mentése) 10 napot meghaladó múlt homályába vész. A ravaszt csak meg kell húznunk. Nem kötelező meghúzni. Meghúzás virágnyelven: Enter gomb megajándékozása az ujjlenyomatunkkal. A program ajándék hiányában sem orrol meg: nem torol. Szelíd és állhatatos marad: valahányszor erre járunk, addig kínálja a ravaszt – Enter leütését – elnyerni kegyeinket, míg végül csak-csak megadjuk magunkat a mentés utáni megkönnyebbülés ígérete reményében. Mentés időtartama: gyökérkönyvtárbeli adataink volumenétől függően 1-2 mp és 1-2 perc közötti.
TUDNI KELL:
Az automatikus és a most bevezetett félautomata mentések is winchesterre történnek! Azon adathordozóra, amelyen a könyvelő program éles adatai is találhatók. Többcéges könyvelés esetén az automatikus mentés az aktuális ügyfél, félautomata mentés az összes ügyfél gyökérkönyvtárbeli adatai mentését jelenti. Ha winchesterünk tönkre megy (TGÖ esete), nem áltathatjuk magunkat azzal, hogy mindent megtettünk az adatainkért: „mentettünk mi sokszor, csak hát azok fránya mentések is a wincsin voltak…”
ÉPPEN EZÉRT:
A most debütált félautomata mentés sem csökkenti felelősségünket, hogy kellő időközönként – leküzdve kétségkívül egészséges patópálságunkat – a Szerviz vonatkozó menüpontjával PENDRIVE-okra (tehát: kivehető, egyben kiveendő külső adathordozókra) is mentsünk! Hol egyikre, hol másikra! Ha megtesszük, már tényleg majdnem mindent megtettünk annak érdekében, hogy könyvelési adataink ne váljanak SZVA/TGÖ ragadozók zsákmányává. Azért csak „majdnem”, mert a biztonság fokozható: a mentéseinket tartalmazó adathordozók (pendrive, külső winchester) tárolási helye legyen távol az éles adatokat tartalmazó számítógéptől: páncélszekrény, másik helyiség, másik épület.
VÉGÜL:
A mentési állományok ZIP formátumú tömörített fájlok. Az alkalmazott névkonvenció okán eddig sikeresen kerülték el a zsarolóvírusok figyelmét, épen vészelték át a támadásokat, de ez nem olyan, amire SZVA úri becsületszavát adta, hogy így marad örökkön örökké. Továbbá: tudnunk kell, hogy azon adatállomány, amelyet valaki – hálózat esetén pl. kolléganő a szomszéd irodában, avagy akár mi magunk, ha duplán-triplán indítottuk el gépünkön a programot – nyitva tart, NEM KERÜL be a tömörített mentési állományba! Kimarad, mert foglalt. Egy ilyen – hiányos – mentés sem értéktelen, de törekedjünk arra, hogy mentéskor a mentést végző programpéldány legyen csupán aktív: művelet kiadása előtt a kezdeményező léptessen ki mindenki mást a könyvelő programból, szusszanjanak egy percet.
LEGVÉGÜL:
Számos helyen (könyvelőiroda, cég, intézmény) rendszergazdailag is működik valamiféle mentési mechanizmus: tükrözés, vagy pl. pontban éjfélkor felhőbe küldődik a hálózati szerver értékesnek vélt adatai aktuális tartalma. Ez olyan, mint bankban elhelyezni a havi 200 pengő fixet, miközben az a winchesteren is megmarad. Tehát jó. Csakhogy a bank (a felhő) is tönkremehet, avagy legközelebb hamis 200-assal (sérült adattal) cserélődik le az előző bankó. Egy szó, mint száz, ne mellőzzük a programbeli intézményes mentési lehetőséget: a retikül belső zsebében lapuló pendrive-nak (párnacihának) is létjogosultsága van! A könyvelő program mindig új és új – kis helyfoglalású – mentési állományokat képez, tehát nem írja felül az előzőeket, mely szisztéma a rendszergazdai technikák egy részére igenis jellemző.
MNB HUF-EUR árfolyamai
Árfolyamok 2022. augusztus 28-ig bezárólag.
[99w] – 2022. július 31.
MNB Ft-Eur árfolyamai
Árfolyamok 2022. júlus 31-ig bezárólag.
[98w] – 2022. július 5.
MNB Ft-Eur árfolyamai
Árfolyamok 2022. júlus 5-ig bezárólag.
[97w] – 2022. június 10.
Magyar nyelv, Te hátrányos helyzetű!
Az előző verzióval – hangsúlyt ennek nem adtam – annyiban módosult a 2265.XML képzése, hogy ezután elvileg nem kell foglalkoznunk az & karakterrel, mely karakterre az ÁNYK erősen pipa, akarom mondani: allergiás. E tevékenység közepette véletlenül kiiktattam a magyar ékezetes karakterek egyik kódlapról másikra való átkonvertálását, melynek folyományaként a 65-ös bevallásban az ékezetesek egzotikus fizimiskával jelentek meg. Mindez egyik korai ÁFA-bevalló ügyfelemnek tűnt fel, Neki köszönhetően orvoslásra került a probléma, és az ékezetesek újra régi pompájukban ékeskednek.
.
[96w] – 2022. május 31.
2->1 pénztárkönyv-generálás formális helyességének ellenőrzése I.
Az ellenőrzés nem teljes körű (program általi teljes körű kontrollra nem is létezik recept), szükséges tehát legalább szúrópróbaszerűen végzendő rutinellenőrzés ezután is, de kevesebb – ez a fejlesztő törekvése.
Program-ellenőrzés lényege: a kettős és a belőle generált egyszeres könyvelés között számos összefüggés fennállása szükséges. A program egyelőre csak azt ellenőrzi, hogy a pénzeszközök (pénztárak, csekkek, bankok) napvégi záró egyenlegei egyezőek-e a kettősben és az általa belőle generált egyszeresben. Ha nem, annak három oka képzelhető el:
Kerekítések: kettősben filléres forgalmak is megengedettek, a generált egyszeresben azonban csak egész Ft-osak. Természetesen, mindez csekély, egyben indokolt eltérést eredményez csupán a pénzeszközök napvégi egyenlegei között.
Program hibája.
Könyvelő hibája.
A 2. és 3. pont közötti szétválasztás nem egyszerű, a hiba kiküszöbölése érdekében ugyanakkor szükséges. Amint a világ ősprogramozói már nagyjából 60 éve megfogalmazták: „Hibátlan program nincs, legfeljebb még nem derült ki a hibája!”, úgy egy kettős könyvelésben sem kizárt a konvencionálistól eltérő – ne adj’ isten: eltévesztett, zavaros, értelmetlen – kontírozás, amely megfekszi az együgyű ártatlan könyvelő program „gyomrát”.
Lényeg: ha pénztárkönyv-generáláskor a program arról értesít, hogy eltérést tapasztal a kívánatos napvégi pénzeszköz-egyenlegekhez képest (melyről a kísérő PDF-ben részletesebb tájékoztatás is megjelenik), és látjuk, hogy nem kerekítésből adódó, akkor értesítsük mielőbb a programozót! Emlékeztetek: a generált pénztárkönyv opcionális V-jelű „vegyes” bankja esetében nulla napvégi egyenlegek kívánatosak – ezt is ellenőrzi a program.
E e sorok írója a generált pénztárkönyveket további ellenőrzéseknek, közte egyfajta „adóellenőrzésnek” is szeretné alávetni. Tanácsot, javaslatot is szívesen fogad!
MNB Forint-Euró árfolyamai
Árfolyamok 2022. május 31-ig bezárólag.
[95w] – 2022. május 3.
Adatimport – bővítve
A könyvelő program e lehetősége a [7]-es verzióban debütált – tehát „1000 éve”. Viszonylag szűk könyvelői kör használja, noha többet érdemelne még az online számlák korában is. Segítségével – ha bizonyos főkönyvi feladásokat (pl. bér, stb.) jól meghatározott kötött formában képes képezni valamely idegen program – számottevő manuális adatbeviteli munkától menekülhetünk/menekülhetnénk meg.
Jelen verzió bővíti az importálható adatok körét. Ez Zádori Ádám kérése volt, tehát aki Ádám égisze alatt állítja/állíttatja elő a saját import-állományait, mielőbb vegye fel vele a kapcsolatot, lévén a [95w] verzió már nem kezeli a régi importformátumot. Régi formátumú importállomány régebbi programverzióval olvasható már csak be.
MNB Forint-Euró árfolyamai
Árfolyamok 2022. május 3-ig bezárólag.
[94w] – 2022. április 6.
MNB HUF-EUR árfolyamok
Árfolyamok 2022.04.05-ig bezárólag.
[93w]– 2022. március 2.
Új menüpont: Nyitott követelések/kötelezettségek
Nyitott = nullától eltérő egyenlegű (adott számviteli nappal bezárólag).
A lekérdezési lehetőség a Képernyő főcímszó utolsó menüpontjából nyíló menü első pontja. Mint látni fogjuk, a követelésekkel és kötelezettségekkel összefüggésbe hozható – korábban is létező – lekérdezések mostantól egy „csokorban” szerepelnek itt.
Az új menüpont külön kérhető köVetelésekre (V begépelése) és köTelezettségekre (T). Meg kell adnunk azt is, hogy a kigyűjtés az eddig lekönyvelt tételhalmaz mely számviteli napi állapotából történjen: a program a teljes – akár újévvel párhuzamosan könyvelt, mindazonáltal lezáratlan – könyvelésből csakis a megadott számviteli dátummal egyező, illetve korábbi számviteli dátumú követeléseket, avagy kötelezettségeket veszi figyelembe. Devizás követelések/kötelezettségek érzékelése esetén a lekérdezés szűkíthető adott devizanemben előírt/jóváírt forgalomra. Ha devizanem-választáskor Esc-et adunk, a devizás T/K-forgalmak is a Ft-értékükkel kerülnek analizálásra, azaz: adott vevő a könyvelés február 28-i számviteli állapotában EUR-forgalmai tekintetében lehet, hogy nulla-egyenlegű (s így meg sem jelenne a program listáján), de forintosított forgalmai tekintetében meg nyitott (árfolyam-különbözetek hiányos lekönyveltsége okán, és/vagy vannak tisztán Ft-os forgalmai is).
Párosítás alá követelés/kötelezettség nemek esetében a program a nyitott követelések, illetve kötelezettségek prezentálásához mélyen figyelembe veszi a számlapárosítást, közte még az esetleges !-es párosítási szinteket is! Pl. egy 100eFt-os előírást és 30eFt-os jóváírást tartalmazó !-es párosítási szint azt jelenti: ez a 30eFt jóváírás ennek a 100eFt előírásnak a részbeni jóváírása, nem más előírásé! Adott követelés/kötelezettség !-es párosítási szintjei maradványain, valamint a párosítatlan tételeken a program további, képzeletbeli automatikus – ezúttal ún. pénzforgalmi – párosítást végez: a korábbi előírást tekinti korábban jóváírandónak. E tekintetben a vevő/szállító számlák (mint előírások) fizetési határidejük szerint állnak sorba. Minden más előírás, valamint az összes jóváírás pedig a számviteli teljesítése/dátuma szerint. Vázolt metodikánk következménye: egy párosítás alá eső nyitott követelés/kötelezettség nem (típus) analitikája vagy csak jóváíratlan előírásokból, vagy csak előíratlan jóváírásokból fog állni. Természetesen, a nyitott tételek analitikája vevő/szállító esetben folyószámlánkénti. Más párosítás alá eső követelések és kötelezettségek esetében főkönyvi számonkénti.
Párosítás alá nem vont főkönyvi számú követelések/kötelezettségek jelen listán a paraméterül megadott számviteli határnapon fennálló/fennállt nem nulla egyenlegű főkönyvi kivonatukkal jelennek meg! Ha valamely követelés vagy kötelezettség – hasonlóan a munkaadói járulékhoz – több főkönyvi számon bonyolódik, e főkönyvi számok közös mérleg/eredmény-kivételcsoportba integrálása által e követelés/kötelezettség a program által egységben kezeltté válik: mintha egyetlen főkönyvi számra könyveltük volna az előírásait és jóváírásait.
A lekérdezésből kimaradnak az ÁFA, illetve a számlák nettó értékeivel előírt/jóváírt követelés/kötelezettség tételek (jellemzően: vevő/szállító előlegek).
A könyvelő program a nyitott követelés/kötelezettség-lista elkészítése előtt ellenőrzéseket végez. Amennyiben talál észrevételeket/hibákat (erről opcionális észrevétel-lista képződik), azok orvoslása erősen javasolt, lévén a jelen lekérdezés sikerességére, eredményére kihathatnak. A nyitott követelések/kötelezettségek eredménylistája fekvő elrendezésű, követelések/kötelezettségek főkönyvi száma szerinti sorrendű, vevők/szállítók névsorban, a számlák fizetési határidejük szerint. Számlák esetében leolvashatjuk jóváírásuk fizetési határidejétől a paraméterül adott számviteli határnapig bezárólag elszenvedett jóváírási késedelmüket – napokban kifejezve. Szállítók esetében – ha az F7-es Fszla+ táblában kitöltött – kijelzésre kerül az általunk nyilvántartott bankszámlaszámuk.
Összességében: az új menüponttal áttekintést kaphatunk könyvelésünk jelen állapotának adott – akár visszamenőleges – számviteli napján fennálló/fennállt számviteli állapotának nyitott követeléseiről, kötelezettségeiről.
[92w]– 2022. február 13.
ÁFA pénzforgalmi elszámolásához tartozó nyitó rendező tételek – újratöltve
Sajnos, a fenti címhez tartozó, [90w] verzióval korszerűsített menüpont túlzásba esik: a C, D kulcsos beszerzéseket is kiszűri. Márpedig, e beszerzésekhez nyitó rendező tételeket kellene képeznie, ha kiegyenlítetlenek az üzleti év határán. 2->1 kettősöket mindez nem érint. Egyéb kettősök esetében: ha túl vagyunk a nyitó rendezők generálásán, miközben van C, D kulcsos kiegyenlítetlen beszerzése is a vállalkozásnak, manuálisan képzendők a kapcsolódó rendező tételek – lásd: [31] alatt leírtak. Amely kettősre viszont még nem igényeltük a nyitó rendezők képzését, annak esetében jelen verzió címbeli menüpontjával tegyük!
[91w]– 2022. február 6.
„2->1” kettősének program általi újévi nyitása – jött egy „fehér holló”
A [89w] által közreadott „2->1 újévi nyitással” szerencsésen gyorsan szembe repült egy „fehér holló”, melyre reagálandó a nyitás módosításra szorult. Új „fehér holló” felbukkanása – elvileg – kizárva. „Hollónk” típusa a következő volt:
vegyes naplóba könyvelt, az üzleti év határán jóváíratlan vevő/szállító előírás 5-9-cel szemben.
Jelen „madár” nem a „hóhér-akasztásos” teszt hálóján akadt fenn, a [89w] alatt vázolt kétféle nyitás pénztárkönyv oldali eredményei ui. ez esetben is egyenértékűek, ráadásul helyesek. „Madárka” azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a 2021-es könyvelés 491-ének nulla egyenlege a megnyitott 2022-es kettősben nullától eltérőre váltott. Tanulság:
1. 2->1 egyszeri elindításakor biztosítsuk a 491 nulla egyenlegét! 2. A program figyelmeztessen, ha nyitás előtt/után a 491 egyenlege nem nulla!
Második pont teljesítve. Első pont betartása: könyvelői feladat, melyhez felhasználom kedves áldozatom tanácsát: ha a 2->1 egyszeri manuális elindításakor nincs időnk, igényünk, energiánk maximálisan részletes nyitó napló képzésére,
- a nyitó rendező tételeket mindazonáltal hiánytalanul soroljuk fel, - a 491 esetleges nem nulla egyenlegét vezessük át eredménytartalékra (413).
A 491 kezdeti nulla egyenlege tehát könnyen biztosítható. Ráadásul – amikor jobban ráérünk – a nyitó napló finomítható, cizellálható: tárgyi eszközök explicitté tétele, stb. Mindezt – a 491 nulla egyenlegének fenntartásával – az eredménytartalék „terhére” tegyük.
[90w]– 2022. február 1.
ÁFA pénzforgalmi elszámolásához tartozó nyitó rendező tételek
Fenti cím az „Évzárás” menüpont almenüpontja – kerek 8 éve létezik, és az üzleti évek jelen időszakában kerül(het) használatra. Ma derült ki, hogy a 2021. márciusi [81w] verzió alatt leírtakhoz való alkalmazkodás jegyében a könyvelő program e menüpont alatti tevékenységét is korrigálnom kellett volna: az ÁFA pénzforgalmi elszámolása alá tartozó kiegyenlítetlen számlák – mint nyitó rendező tételek – szűrésére itt is szükség van, ui. a fordítottÁFÁ-s és az adómentesszámlák nem minősülnek pénzforgalmiÁFÁ-snak,így nyitó rendezővé sem válhatnak, ha kiegyenlítetlenek az üzlet év határán. A menüpont immár – remélhetően – helyesen funkcionál. Szíves elnézést kérek!
[89w]– 2022. január 31.
2->1 nyitás, vagyis: „2->1” kettősének program általi újévi nyitása
Egy évvel ezelőtt több iroda is belevágott a [68w] verzióban megjelent programlehetőség alkalmazásába: kft-szerűen is könyvelhetünk pénztárkönyvest. Anélkül, hogy az egyéni vállalkozónk kilépne az egyszeres könyvelésből. Röviden: 2->1 – egy mérsékelten triviális fejlesztés. Ha még nem ismerkedett meg vele, de kicsit is érdekli, szíveskedjen áttekinteni a [68w] alatti leírást! Ha bőszen használja, akkor is ajánlott újfent elolvasni, mert most vált teljessé. A leírás olvasmányos, mondhatni lányregény.
Kedvcsináló:
A „kettősben egyszerest”-től eddig ódzkodók számára év elején érdemes újra gondolni korábbi hozzáállásukat: a 2->1 felhasználói kihasználták az online számlák kettős oldali ún. gépi könyvelését (közvetlenül egyszeresben – az egyszeres pénzforgalmi szemlélete miatt – ez jó hatásfokkal nem lenne megtehető). Továbbá: sokan eleve a kettős oldali 2165.XML-t importálták az ÁNYK-ba, és korrigálták import után minimálisan, ha szükséges volt. Értékesítések esetében lehetett szükséges (az egyszeres oldali ÁFA-összesítő PDF-jére támaszkodva), beszerzések bevallási adatainak ui. illik egyezniük a kettősben és az egyszeresben (ez utóbbi a januári ÁFA esetében nem érvényes az esetleges nyitó rendező számlák miatt). Lényeg: 2->1 esetén a kettős könyvelés teljes arzenálja felhasználható az egyéni vállalkozók javára, akár mérleget is készíthetünk. Bankok néha kérik is.
Újévi nyitás:
Egy 2->1 könyvelés elindítása után szinte felejthető, hogy valójában pénztárkönyves egyéni vállalkozót könyvelünk, nem kft-t. Na, de az elindítás! – ez speciális nyitó naplót és nyitó rendező tételeket igényel, melyeket a könyvelőnek kell megalkotnia. Ha eltelik egy év, és immár 2->1 könyvelésből kell ráfordulni a következő üzleti évre, az „alkotás” a könyvelő programra bízható: íme, elkészült és igénybe vehető a „2->1 specifikus” újévi nyitás menüpont, mely a „Kettős könyvelésből pénztárkönyv generálása” menü egyik almenüpontja! Havi bevallók hamarosan igénybe is kell, hogy vegyék, lévén a 2->1 kettőst – noha az újév párhuzamos rögzítése ilyen könyvelés esetén is engedélyezhető – az újév első ÁFA-bevallása előtt meg kell nyitni!
2->1 esetén nincs évzárás, hanem csakis – következő évi gyökérkönyvtárba előbb átvitt lezáratlan könyvelésre kiadandó – újévi nyitás! Újévi nyitáskor a program ugyanúgy végzi el az ellenőrzéseket és a pénzforgalmi párosítást, mint azt pénztárkönyv-generáláskor teszi. Az ellenőrzés által érzékelt esetleges problémák orvoslása erősen javallott!!! Figyelmen kívül hagyásuk futási hibához, avagy hibás tartalmú nyitáshoz vezethet. Nyitás előtt (bár ezt már az előző év utolsó ÁFA-bevallása előtt is meg kell tennünk) maximális számlapárosítás szükséges – lásd: [68w] leírása! FONTOS még: 2->1 vállalkozás esetén, ha alanya az ÁFA pénzforgalmi elszámolásának, ne képezzünk, ne képeztessünk pénzforgalmi elszámolással kapcsolatos záró/nyitó rendező tételeket! Valamint: ha nyitás előtt nulla volt a nyitómérleg számla (jellemzően: 491) egyenlege, mely igénye is a programnak, akkor nyitás után is nulla kell, hogy maradjon: ellenőrizzük! Nyitó rendező tételeink január 1-i dátummal, de az esetlegesen párhuzamosan könyvelt újévi tételeket követő iktató számok alatt jelennek meg. E sorrend, ha zavar bennünket, a Könyvelés főcímszó alatti – rég létező – Analitikai és főkönyvi forgalom rendezése c. menüpont segítségével szalonképesebbé tehető. A 2->1 nyitó napló és nyitó rendező tételek tartalma, logikája [68w] alatt részletezett.
Elvégezve a 2->1 kettősének megnyitását, lépjünk át az egyszeresébe, s íziben végezzünk itt is évnyitást! Itt hagyományosan, azaz előbb évzárás! Eredmény: újabb egy évig zavartalanul generálgathatjuk kettősből az egyszerest.
Egy kis perverzió:
Akiben munkál némi kétely, huncut kíváncsiság, kajánság, és nem sajnál néhány percet egy érdekes kísérlettől (melynek vagy bizalomerősödés, vagy hóhérakasztás lenne a vége), az legalább egy egyéni vállalkozója esetében így végezze el a 2021->2022 átállást:
1.Könyveljen le mindent a 2021-es kettősbe, amit még hiányolni vél belőle (decemberi bér feladása, értékcsökkenés, esetleges egyebek – mondjuk, társasági adót azért ne)!
2.Generáljon pénztárkönyvet az immár befejezettnek tekintett 2021-es kettősből!
3.Lépjen át a generált pénztárkönyvbe, és zárja itt a 2021-et, nyissa a 2022-t!
4.Rögzítse a vállalkozás aktuális – 2022. – üzleti évi adatait (Segédlet)!
Törölje az előző évi rejtett, nem ÁFÁ-s tételeket (Segédlet)!
Nyomtassa ki a 2022. januári 1-i teljes pénztárkönyvet!
Nyomtassa ki a 2022. januári 1-i rejtett, nem könyvi (*-os) tételeket is!
5.Lépjen vissza a kettősbe, és az új menüponttal nyissa meg a 2022-t!
6.Generáljon pénztárkönyvet a megnyitott 2022-es kettősből!
7.Lépjen át a generált – immár 2022. évi – pénztárkönyvbe: nyitó tételeit hasonlítsa össze az imént kinyomtatott listákon található nyitó tételekkel!
8.Akarja-e Ön akasztani a hóhért?
Hogy „fától lássuk az erdőt”: itt a „2->1” pénztárkönyv 2022. évi hagyományos nyitásának tételei, és a „2->1” kettős 2022. évi újmódi nyitása után generált pénztárkönyv nyitó tételei összehasonlítására kapacitál e sorok írója – önként hajtva fejét a tilóra.
Zárszó:
Aki most kezd a 2->1 alkalmazásába, egy ideig mindenképp fokozottan árgus és kritikus szemekkel tekintsen a generált egyszereseire! Aki már tavaly bizalmat szavazott, tekintsen ugyanígy a jelen verzióval debütált specifikus újévi nyitás tételeire! Bár egy év telt el úgy, hogy nem futott be jelzés, melynek kapcsán a 2->1-et korrigálni kéne, a „jég” Ön által is megtörhető – mindenki érdekébe’.
2265, 22A60, 2208
A 65-ös és A60-as bevallások nem változtak.
Őstermelő 2208M főlapjára vonatkozóan: a ’Tevékenység azonosító’ adatmező NEBIH prefixét (program által) az őstermelői tevékenység azonosító követi. Ez – adatbevitelkor – az F7-es (Fszla +) képernyőtáblában tölthető ki az esetleges egykori őstermelői igazolványszám helyén.
MNB Forint-Euró árfolyamai
Árfolyamok 2022. január 31-ig bezárólag.
[88w]– 2021. december 29.
NAV-Online, Te Drága!
E sorok írója vélelmezte, hogy a NAV-Online meglepire készül január első napjaiban. De azt nem, hogy már december 28-án. Azt végképp nem, amivel tette. Ui. az történt, hogy a listaexportok Excel-táblái ’Tétel adatok’ munkalapjának egyik közbülső oszlopát áthelyezték: legyen ezután ez az utolsó! Hogy ennek mi értelme!? Sajnos, az ilyen merényletek a könyvelő program módosítását igénylik. Ez megtörtént, s mivel az Excel-táblák folyamatos beolvashatósága fontos, a soron következő verzió nem várhatott az MNB forint-euró árfolyamának 2021-es teljességére.
A NAV a listaexportok tartalmi és formai lehetőségeit is gyarapította, de a könyvelő program számára kizárólag az XLSX-formátumú ’fejléc és tételadatok együtt’ tartalom az üdvözítő! Ezt töltsük le, ezt olvastassuk be!
Objektum rendelése naplótételhez – adatbevitelkor
Objektum alatt itt és most olyan – jellemzően JPG, PDF, DOC, XLS, HTML, stb. kiterjesztésű (típusú) – fájlt értünk, amelynek tartalma valamely könyvelési tételhez kapcsolódik, annak bizonylatát, alátámasztását képezi, elsődleges vagy kiegészítő információját jelenti: pl. számla fotója, elektronikus számla, szerződés Word-ben, egyéb. Mostantól lehetőség van az ilyen – célszerűen: tartósan stabil helyen tárolt – objektumokra történő hivatkozás (elérési út) adatbevitelére is. Ennek módja: bármely napló bármely tételének rögzítése vagy módosítása közepette a ’Gazdasági esemény szövege’ adatmező fölött adjuk ki az F5 (Objekt +) funkciót, melynek hatására „ablak” nyílik max. 200 karakteres, görgethető megjelenítésű hivatkozás-szöveg bevitelére. Használható az ún. Másolás/Beillesztés: a Másolással – ún. vágólapra helyezett – megjegyzett szöveg az egér jobb gombjának leütése hatására megjelenő menü Beillesztés pontjának kiadásával a kurrens adatmezőbe íródik. Természetesen, a mező kitölthető hagyományosan is, precízen bepötyögve pl. a C:\Doksik\Józsi_cége\Útnyilv.XLSX szöveget. Amennyiben a beírt objektum típusához társításra került valamely Windows alá telepített program (pl. PDF-hez az Acrobat Reader, DOC-fájlokhoz a Word), akkor Ctrl-F4 leütésével megjeleníthetjük az aktuális naplótételhez rendelt objektumot. Az objektum-hivatkozások bevihetőségének éppen ez a fő célja.
Bizonylatok (kimenő számlák, pénztárbizonylatok, banki kivonatok) tombolázása
Noha a tombolázás „1000 év óta” a program egyik – „bizonylattömbök” teljességének ellenőrzésére szolgáló – vizsgálati lehetősége, pénztárbizonylatok tombolázását a jelek szerint nem nagyon végzi senki, lévén csak most derült fény egy gyorsan orvosolható hibájára. Orvoslást követően általánosan is „okosabbá” vált kissé a tombolázás, ezért szíves kipróbálásra, fokozott rendszeres használatra buzdítok mindenkit! Kimenő számlákon túl pénztárbizonylatokra és banki kivonatokra is érdemes tehát kérni. Legalább egyszer, a hecc – pontosabban: a próba – kedvéért.
Gyorskeresés lehetősége itt-ott, amott
Gyorskeresés számunkra itt és most az olyan Alt-n billentyűkombinációval kezdeményezhető keresés, amelyben n a 0,1,2,…,9,A,B,D,…,Z feliratú gombok egyike (n=C szándékosan maradt ki a felsorolásból, hatására ui. azonnal bezáródik (kilép) a program: Alt-C az ún. runtime rendszer által saját maga számára fenntartott).
Gyorskeresésre egyelőre a számlapárosításnál és a főkönyvi, illetve vevő/szállító folyószámla-kartonoknál van csak lehetőség, igény rá e helyeken a legvalószínűbb. Ha kérik, a program számos egyéb helyére is be tudom építeni. Például az Alt-K kombinációt névjegyzék fölött kiadva, a program az első K-betűvel kezdődő folyószámlára ugrik. Újabb Alt-K immár lépked a K-sokon. Ez csakis előre irányban megy, azaz ha a Kovakövi Bt. név fölött állunk, Alt-B nem fog visszaugrani az első B kezdőbetűs folyószámlára. A gyorskeresés lehetősége rendszerint egynél több oszlopból álló táblázatokban áll fenn, de kizárólag azon oszlop adataira vonatkozóan, amelyben a le-fel mozgatható cursor a menü megjelenésekor látható. Ha ez az oszlop főkönyvi számokat tartalmaz, akkor nyilvánvalóan az Alt-0, Alt-1,…,Alt-9 használatának van csak értelme.
MNB Forint-Euró árfolyamai
Árfolyamok 2021. december 29-ig bezárólag.
[87w]– 2021. november 30.
Vevő/szállító számlapárosítás – szelektívebben
A szelektálás eddig abban merült ki, hogy választhattuk: a – párosítás szempontjából amúgy irreleváns – készpénzes számlákat is gyűjtse ki a program (ezeket pusztán a megtekintésük okán).
Mostantól kérhető az is, hogy csakis a párosítás szempontjából szóba jöhető – opcionálisan párosítandó – folyószámlák kartonja kerüljön kigyűjtésre, azaz: a maximálisan kipárosított 0-egyenlegű folyószámlák se jelenjenek meg. De kérhető az is, hogy csak a !-es folyószámlák ajánlódjanak fel párosításra. Végül: kérhető az is, hogy adott keresőkulcsot a nevükben, vagy adóazonosító jelükben, vagy adószámukban, vagy csoport adószámukban tartalmazó folyószámlák ajánlódjanak fel. Betűk esetében lényegtelen, hogy kisbetűt vagy nagyot írunk a keresőkulcsba. Kulcsos folyószámla-választáskor pl. ’kács mi’ esetén jószerével tehát csak Szakács/Takács Mihályokkal/Miklósokkal/Mihókokkal, valamint hites feleségeikkel, ’bt’ kulcs esetén pedig dominánsan baptista és betéti társaságokkal szembesülünk. Csoport adószámúak iránti olthatatlan kíváncsiságunk kielégítéséhez ’177’ a célratörő „varázsszó”.
A bevezetett szelektálás lehetősége olyan vállalkozások esetében hasznos, amelyek könyvelésében több száz, avagy több ezer vevő és/vagy szállító számlája található – nem készpénzfizetési móddal.
Figyelem: a pénzfogalmi ÁFÁ-s számlákra vonatkozó F7-es PénfÁFA-funkció csak azon szelekciók esetében ajánlódik fel (Összes, Utalásos), amelyek - F7 szempontjából - minden szóba jöhető számlát tartalmaznak!
A több korábbi számlát módosító online számla esete
Olyan számlákról lesz szó, amelyek egynél több előzmény számlára hivatkoznak. A könyvelő program a NAV-os Excel-táblákból ezután képes beolvasni a több előzményes számlákat is. Csakhogy összevontan: úgy, mintha a számla összes tétele egyetlen – ???: Előzmény számla szempontjából NEM VÉGLEGES! speciális szöveg számlaszámú – előzmény számlát módosítana. Hogy miért így, mintegy információt veszítve, arra a magyarázat kissé hosszú. De nem érdektelen, nem haszontalan. Íme:
Mára érzékelhetővé vált, hogy a NAV fokozatosan – bár „fű alatt” – átértékeli azon eddigi „ráutaló” magatartását, amely szerint egy számla – a Való Világban – legfeljebb egyetlen korábbi (előzmény) számlát módosíthat. Két „ráutalást” említek:
1. A 2165M-02-K Módosító lap formája és annak kitöltési útmutatója még csak sejtetni sem engedi annak lehetőségét, hogy egyazon módosító számla akár több „eredeti” – E-jelű előzmény – számlát is módosíthat. Jelzi viszont, hogy „eredeti” számlához „eredeti” adóalapot és adóösszeget kell megadni (eFt-ra kerekítve). Útmutató olvasata: a 02-K lapon EGY db tárgyidőszaki módosító számla EGY db előzmény számlát korrigálhat. 2. A NAV által visszaadott online számlák Excel-formátuma Fejléc adatok munkalapon tartalmazza az „eredeti” (előzmény) számla számát, nem pedig Tétel adatok munkalapon! Olvasat: egy módosító számla legfeljebb EGY db előzmény számlára hivatkozhat! Azaz: egész számla módosít(hat) egész számlát! A szerkezetből tehát végképp nem vélelmezhető, hogy több tételből álló módosító számla egyik tétele ezt az előzmény számlát, másik tétele másik előzmény számlát módosíthat. Esetleges harmadik tétel pedig – esetleg – nem is módosító tétel.
Mára kiderült, hogy – a taglalt „ráutaló” magatartással szemben – a NAV valójában befogad olyan online számlákat is, amelyek több korábbi számlát módosítanak. Felmerülő kérdések:
1. Akkor hát hogyan kell az ilyen számlát megjeleníteni a 2165M-02-K lapon? 2. A NAV miként adja vissza az ilyen számlát az Excel-es listaexportjaiban?
Rendre a tapasztalati válaszok:
1. Hogy a NAV számára jó-e vagy sem, avagy egyenesen így kívánatos (de akkor ezt miért nem írják le a 2165 bevallás 110 oldalas kitöltési útmutatójában?), próbálgatás útján következő lehet a megoldás. A több előzményes módosító számla esetleges azon részét (adóalap és adó), amely nem módosító, vigyük fel a 02-es lapra, a módosító részeket pedig a 02-K lapra annyi sorban, ahány előzmény számlát módosít a számla. Minden sor az előzményére vonatkozó korrekciós összegekkel. Az ÁNYK az ilyen kitöltést elfogadja, de hogy a NAV ezt hogy értelmezi, nem lehet tudni. 2. A NAV a több előzményes online számla fejadatait az Excel-tábla Fejléc munkalapján több sorral prezentálja: előzmény számla számonként, tartozó összegekkel. A Tétel adatok munkalapon azonban az ilyen számla tételei ugyanúgy jelennek meg, mintha a számla nem lenne módosító. Vagyis: hiányzik az információ, hogy melyik tétel melyik fejsorhoz (előzmény számlához) tartozik! Ezt az információt a könyvelőnek kell pótolni (puzzle). Az információpótlás mostantól a gépi könyvelésnél is lehetővé válik. A számla papíralapú (vagy elektronikus) formájáról lelesve: minden – többnyire kettévágással képzendő – számlatételnél cseréljük le (véglegesítsük) a ???: Előzmény számla szempontjából NEM VÉGLEGES! figyelemfelhívó szöveget a tétel előzmény számlájának számlaszámára.
Zárszó:
Vélelmezhető, hogy 2022-vel kezdődően a NAV számla helyett már számlatételhez fogja rendelni az előzmény számlára való hivatkozás lehetőségét, miáltal a jelen zavaros helyzet lényegesen tisztulna. Mivel a 2165M fent leírt módú kitöltésének helyessége sincs igazolva, és 2022 is bőszen a nyakunkon, ezért – lévén kockázattal jár – a hátralévő időre e sorok írója nem változtat a 2165.XML képzési módján, azaz a szóban forgó több előzményes számlákat mindenki a saját megítélése szerint prezentálja a 65M-en. Amint eddig is tette, ha találkozott ilyennel.
Gépi könyvelés: Rovat2 és Előzmény számla száma az online számlák tételeiben
A [82w] verzióban publikált Rovat2 a könyvelési tételek egy csoportosítási/lekérdezési lehetősége. Szerepe, jellege, használata hasonló az „1000 éve” ismert Rovathoz. Katolikus iskolák szakfeladathoz történő rendelésre, mások pl. belső pénzügyi azonosító céljából használják. Legtöbben: semmire. Mindazonáltal, a használat lehetősége mára kívánatossá vált a gépi könyveléssel rögzítendő számlákra nézve is. Mostantól gépi könyveléskor is megadhatjuk ezt az adatot a számlatételek kiegészítésére. A tételekben megjelenik és kitölthető/felülbírálható ezután az esetleges előzmény számla száma adatmező is: elsősorban a – kísérő listákon 4-es észrevételkóddal ellátott – több előzményes számlák okán, lásd: fent írtak.
MNB Forint-Euró árfolyamai
Árfolyamok 2021. november 30-ig bezárólag. Euró immár 370 felett is…
[86w]
ÁFA-analitika Excel-táblákba – a NAV örömére
Eme analitika immár harmadik a hasonszőrű céllal elkövetett lekérdezési lehetőségek közül. Kezdetben voltak ugyanis (és valának jelenleg is) a számlanaplók – rögzítés és ÁFA ellenőrzésére szolgáló – listái, melyek mára kissé avíttá váltak. Majd (immáron kb. 15 éve) – az idők folyamán drasztikusan kitekert „nyakú” általános forgalmi adó programbeli összesítőjének alátámasztására – megszülettek a további kartontípusok alatti ÁFA-analitikák. Szerepüket betöltik, de van egy hiányosságuk: a számlákhoz nincsenek hozzárendelve a 65-ös bevallás főlapjainak sorai. Nos, elsősorban ezt orvosolja a jelen – harmadik típusú – analitika. Íme:
Ha újmódi típusú – nem konzervatív – ÁFA-összesítő listát kérünk (mely a 2018-as üzleti évvel kezdődően kérhető, visszamenőleg is), akkor a könyvelő program mostantól – szép csendben – ÁFA-analitikát is készít. Kettőt is (párosan szép az élet), és mindkettő Excel-tábla. Egyik a paraméterezett ÁFA-bevallási időszak számla-analitikája, másik az üzleti év elejétől a kért időszak végéig halmozott ÁFA számlaforgalmának analitikája. A táblák azon mappában generálódnak, amelyben az ÁNYK programmal importálható 2165.XML is. Új ÁFA-összesítő lista kérésekor – amint ezt az XML esetében megszokhattuk – az előzőleg képződött Excel-táblák felülíródnak. A táblák a 65-ös bevallás sorainak megfelelő sorrendben tartalmazzák a számlák adatait: szinte mindent, pl. a bevallásban érvényesített ÁFA-alapok (nettó) és ÁFÁ-k mellett az eredeti nettó és ÁFA értékeit is megtaláljuk itt, továbbá az esetleges előzmény számla számát, stb.
FONTOS: az említett Excel-táblák csakis akkor tudnak képződni, ha a gépünkre van Excel telepítve, továbbá ez az Excel a manuális (menüből, parancsikonból) történő elindítása esetén rögvest felajánlaná egy üres tábla kitöltését: nem párbeszédablakra kell előbb reagálnunk, pl. hogy regisztrájuk a táblázatkezelőnket, hanem rögvest tudunk/tudnánk dolgozni - manuálisan - az Excellel.
ÁFA-csoport adóalanyok számlái a 65M-en
Ha valamely vállalkozásnak több szállítója is egyazon ÁFA-csoportba tartozó, akkor e szállítók számlái egyetlen 65M-es lapon jelennek meg (a közös csoport adószám alatt), az ÁFA-összesítő listán azonban továbbra is külön fognak szerepelni: saját nevük alatt, közös csoport adószámmal.
Vevő-szállító kompenzáció: egyet könyvel, kettőt kap!
Ha vevő- vagy szállító-forgalmat könyvelünk a vegyes naplóban, és annak ellenszámlája 389 kezdetű főkönyvi szám (avagy 36 kezdetű, és a gazdasági esemény szövege tartalmaz ’komp’ szövegrészletet – akár nagybetűsen), akkor – mostantól – e tétel rögzítése előtt a program megkérdezi, hogy lerögzítse-e egyúttal az általa feltételezett kompenzáció másik lábát is. Ki kell próbálni (nem harap): Igen-t válaszolva bizonyítást nyer, hogy érdemes használni.
MNB Forint-Euró árfolyamok
Árfolyamok 2021. október 29-ig bezárólag.
[85w]
Online és könyvelt számlák összehasonlítása – észrevételek szelektíven is
Az összehasonlító lista a [74w] verzióval debütált. Mostantól – a teljes lista elkészülése után – választhatunk az érzékelt észrevételtípusok menüjéből. Enter-t adva valamely menüpontra új lista képződik (a lehetőségek valamelyikének sorrendjében), de csakis a választott észrevételtípussal terhelt számlákról. A számlákhoz a velük kapcsolatos összes észrevétel feltüntetésre kerül.
Ami egy új számla hagyományos manuális adatbevitelénél az ún. „F7-es NAV” keresés (73-as verzió), az ezennel megvalósult az online számlák gépi könyvelésnél is. Csak itt nem F7 a kezdeményező funkcióbillentyű, hanem F3, és nem „NAV” a felirata, hanem „Keresés”. De minden másban, így a számlaválasztás paraméterezésében is fennáll az azonosság. Lényeg: mostantól a gépi könyvelés sem igényli, hogy az asztalunkon lévő számlaköteg – a program által felajánlott 5-6-féle lehetőség valamelyike szerinti módon – rendezett legyen: bármilyen lefűzési sorrendhez igazodik a program, csak adjuk ki az F3-at is írjuk be az általunk éppen lekönyvelni szándékozott számla számának akár csak pár karakternyi töredékét, és utána… de hát innentől már minden ismert! A program a keresett/kiválasztott számlára áll, és mintha csak egy Enter-t adtunk volna ki reája. Ha pedig a naplóbeli iktatószámot rá kívánjuk írni a papíralapúra, akkor rögzíttessük is egyből, hogy a program visszaadja számunkra ezt az infót.
MNB Forint-Euró árfolyamok
Árfolyamok 2021. július 2-ig bezárólag.
[83w]
Online számlák gépi könyvelése – program részéről kiteljesedve
Szükséges, és talán nem is baj, ha e sorok írója senkit nem akar megmenteni attól, hogy lássa azt az „erdőt”, amelyben a programozó „kóválygott” az elmúlt hetekben. Gépi könyvelés kezdeményezésekor a program belső bugyraiban így csoportosítódnak a könyveletlen online számlák a vevő/szállító partnerükre vonatkozóan:
1. A számla egyértelműséget biztosító azonosítót nyújt a folyószámlázására nézve:
1.aBelföldi – nem csoport! – adószámú Vevő/Szállító esete
1.bKülföldi – közösségi vagy 3. országbeli – adószámú Vevő esete
2. A számla nem nyújt egyértelmű azonosítót a folyószámlázására vonatkozóan:
Mostanáig az 1.a eset számláinak gépi könyvelésére volt csak lehetőség, mely számlák mindazonáltal az összes számla 70-90%-át képezhetik. Mostantól: minden – hibátlan – online számla könyvelhető „gépileg”.
2.b-be kizárólag a belföldi, „nem ÁFA alany természetes személy” státuszú vevők számára HUF pénznemben kiállított, előleget nem tartalmazó nem átutalásos számlák tartozhatnak (ha a könyvelő a program – „Természetes személy vevők bizonyos számlái gyűjtő folyószámlákra?” – kérdésére Igen-nel válaszol), melyek kétfélék:
Készpénzfizetési számlák (2.b.1)
Egyéb (2.b.2).
Hozzájuk rendre a következő – program által automatikusan létrehozandó és kezelendő – folyószámlák állnak rendelkezésre, az alábbi (40 karakterbe sűrített) megnevezésekkel:
Term.személy: kp. fiz.módú gyűjtő vevő
Term.személy: egyéb f.módú gyűjtő vevő.
„Gyűjtő folyószámlázás” elutasítása esetén a 2.b-be tartozható számlák 2.c minősítést kapnak.
A taglalt – képernyőn direktben nem látható – osztályozás annak eszköze, hogy folyószámlázásának nehézkessége okán mostantól egyetlen számla se kapjon !-es jelzést gépi könyveléskor. Ugyanakkor, a 2.a és 2.c típusúak „kegyeiért” a könyvelőnek meg kell küzdenie. Ezek – a korábbi ! helyett – ?-lel ellátottak, esetükben (Enterrel) előbb folyószámlát kell választani. Választáshoz a program felajánlja a szóba jöhető (kompatibilis) meglévőket, melyre adott Esc-kel jelezhető azonban az is, ha a számlához új folyószámlát kívánunk felvetetni. Ezt követően a program megerősítteti a kiválasztott folyószámlát, avagy bekéri az új folyószámla
2.a: csoporttag adószámát
2.c: nevét, címét (a cím kitöltése nem szükséges).
Lehetőség van arra is, hogy kiemeljünk egy-egy 2.b kategóriás számlát a gyűjtő folyószámla „terhe” alól a vevőjének neve érvényre juttatása céljából: F7 (Fszla +) funkcióbillentyű, amikor a számla fölött „állunk”.
Végül, két megjegyzés:
Ne alkalmazzuk, lévén mostantól szükségtelen ez a „könyvelői csel”, hogy ÁFA-csoport tagja esetében a csoport adószámot írjuk a tagadószám helyére. Az adószámok ilyen „helyretételét” a program igyekszik maga is elvégezni és biztosítani ezután – automatikusan.
Fenti változásoktól, újításoktól nem függetlenül: mostantól csökken az online és a könyvelt számlákat összehasonlító listák esetleges észrevételeinek száma. Az észrevétel-információk viszont bővebbek az eddiginél: pl. ha eltérő egy számla online és könyvelt változatában az ÁFA, akkor látni fogjuk az eltérés összegét. Ehhez jó hosszú sorok kellenek, így az összehasonlító listák mostantól „fekvő” elrendezésűek (aminek vélhetően csakis a mátrixnyomtatók nem fognak örülni).
Kompenzációs feláras beszerzések
A kompenzációs feláras beszerzések „Az ÁFA pénzforgalmi elszámolása” alá tartozó szállítótól történő beszerzések módjára kellene, hogy viselkedjenek. Ezt támogatandó: adatbevitelkor a nem azonnali kiegyenlítésű kompenzációs feláras beszerzések tételei mostantól P jelzőt kapnak – rögzítéskor, automatikusan. FIGYELEM: pénzforgalmis beszerzések esetén számlapárosítás, F7-es 'PénzÁFA'... amint azt a [25]-ös verzió leírása alatt olvashatjuk!
MNB Ft-Euró árfolyamai
Árfolyamok 2021. június 4-ig bezárólag.
[82w]
R2 - mely nem R2-D2 ősi családneve (Artu), hanem csupán Rovat2
Van, aki rákérdezett, de most mindenki számára lehull a „lepel”: az R2 nevű adat, melyet a könyvelő program adatbeviteli képernyőjén láthatunk év eleje óta, valójában egy új gyűjtési/lekérdezési szempont: jelentését a könyvelő definiálja. Szerepköre teljesen hasonló a Rovat nevű adatéhoz, ugyanakkor most még nem ki/bekapcsolható. Használata egyelőre csakis a katolikus iskolák számára biztosított, de igény esetén változtatok ezen. Max. 6 karakteres kódszámrendszerről van szó, mellyel adott kettős könyvelés forgalmi tételeit kívánjuk osztályozni, rájuk kivonatot/kartont kérni – lásd: következő pont.
Rovat2-Rovat-Főkönyvi kivonat/karton
Új menüpont a További kartontípusoknál: a szokványos kivonatokhoz/kartonokhoz – és az R2-höz – képest kissé több különlegességgel, mint ami a további kartontípusokat jellemzi (nevezetesen, hogy akár egyetlen napból álló időszakra is kérhetők). Íme:
Kérhető csak kivonat, kérhető csak karton, és kérhető – egyetlen paraméterezéssel – egyszerre mindkettő is (egy-egy PDF-lista). Kivonat és karton bontási, csoportosítási, felsorolási lehetőségei:
Rovat2 – Rovat – Főkönyvi
Rovat2 – Főkönyvi
Rovat – Főkönyvi
Főkönyvi.
A menüpont tehát nem kizárólag R2-t szolgálja. A lekérdezés történhet egyetlen rovatkódra, illetve főkönyvi számra, avagy – a lehetőségeket felajánló menüre Esc-et adva – az összesre, valamint ezek tetszőleges kombinációjára. Kivonatot kérhetünk 1-4-re, 5-9-re, és számlaosztályokra történő összesítéssel, valamint ezek nélkül is.
A kivonat-PDF sorai a „mögöttes” kartontételekről is nyújtanak információt: a mögöttes tételek
mely naplókban találhatók (naplók betűjelei)?
tételek darabszáma
ebből hány tétel folyószámlás?
hány tétel külföldi folyószámlás?
hány tétel naturáliát tartalmazó?
hány tétel devizát tartalmazó?
A karton-PDF is némileg több információt nyújt, mint a kartonok általában:
N, illetve D jelzés, ha egy kartontétel naturália és/vagy deviza forgalmat is tartalmaz
5-oszlopos T/K-forgalom: közte a lekérési időszak kezdetétől halmozott T-forgalom és K-forgalom, valamint eme halmozott forgalom tételről-tételre kalkulált T-egyenlege. Utóbbi – ha a lekérési időszak kezdete egyező az üzleti év kezdetével – pénzeszköz számlák esetében egyfajta időszaki pénztárjelentésnek („bankjelentésnek”) is felfogható.
Végül, maradt még egy kis különlegesség, de ezt e sorok írója nem árulja el. Lelepleződik, ha a PDF-ek legalább egy oldalát kinyomtatjuk. Mátrixnyomtatóra ugyanakkor ezt csak akkor tegyük, ha szidni szeretnénk a programozót!
MNB Forint-Euró árfolyamai
Árfolyamok 2021. április 1-ig bezárólag.
[81w]
ÁFA pénzforgalmi elszámolása – fizetendő adó & rá áthárított adó
Egy ügyfelem szembesült. és utána szembesített a NAV 9 oldalas „pénzforgalmi elszámolás” értelmezésével. Közelebbről az ÁFA tv. XIII/A. fejezete 196/B. § (2) pontjának a) és b) bekezdéseiről van szó. A NAV-értelmezés a „fizetendő adó”, illetve „rá áthárított adó” fogalmakat – s ezzel a pénzforgalmi elszámolást – olyan számlaforgalmakhoz köti, amelyeket a könyvelő programban az 5,8,2,7,G,I,J,K ÁFA-kódok valamelyikével minősítünk. Az egyéb ÁFA-kóddal illetett forgalmak ki kell, hogy maradjanak a pénzforgalmi elszámolásból: például a fordított ÁFÁ-s és az adómentes számlák is. Az alkalmazkodás megtörtént. Szíves elnézést kérek, ha az eddigi gyakorlat utólag kellemetlenséget okoz! Bár az adóhatóság bugyellárisa nem rövidült, az érintett (pénzforgalmis vállalkozás által kiállított) nulla ÁFÁ-s számlák között előfordulhat olyan, amelynek bevallási (65, A60) időpontját az elhúzódó kiegyenlítése okán immár más időszakra állapítaná meg a program.
[80w]
NAV, Te drága!
A NAV újfent változtatott az - online számlákat tartalmazó - Excel-táblái sémáján. Jelen programverzió alkalmazkodott az új sémához, az új letöltésű táblákat e verzióval megkísérelve beolvasni sikerélményhez vezet.
MNB: az Euró esete a Forinttal
Árfolyamok 2021. február 26-ig (gyakorlatilag pedig: február 28-ig) bezárólag.
[79w]
Elkészültek a könyvelő program által prezentálható bevallások/adatszolgáltatások 2021-es kiadásai. Valamely mértékben mindhez szükséges megjegyzést fűzni.
2165
A program szempontjából csakis a 65M lapok kitöltése változott. Az új 65M kérdéseket is felvet.
2165-02 lap:
A NAV egy új oszloppal bővítette: ’Előlegből adódó különbözet jelölése’. Eme oszlopba akkor kerül jelölés, ha a számla előleg visszavételét (jóváíró elszámolását) tartalmazó ún. végszámla. Ha a vállalkozás (amelyet könyvelünk) valamely beszerzéséhez (előlegszámla ellenében) előleget fizetett, pl. 100eFt + ÁFÁ-t, és a beszerzés teljes összege végül 300eFt + ÁFA lesz, akkor a szállító végszámlája – lényegileg – két tételt tartalmaz: 300eFt + ÁFA végösszeget, valamint az általa korábban számlázott 100eFt + ÁFA előleg beszámítását: -(100eFt + ÁFA). A végszámla és az előlegszámla különbözete 200eFt + ÁFA. Nos, a 65M-02 lapon ezt a végszámlát két sorban kell feltüntetnünk. Példánk esetében az első sor összege 300eFt + ÁFA, amelyhez az új oszlopban V-jelölés szükséges. Következő sorban a 200eFt + ÁFA különbözet tüntetendő fel: KÜL-jelöléssel (természetesen, a kitöltés ezer Ft-ban végzendő). A könyvelőnek semmit nem kell tennie, a program a leírt kitöltést automatikusan elvégzi, ha…
Ha az előlegek kontírjának első két jegye: 35. Ha a számla megfelel a fentebb illusztrált végszámla-sémának. Ha a számla nem – 02K lapra kívánkozó KT jelzésű – módosító számla!!!
Az utolsó kitétel különösen hangsúlyos! Ezután (legalábbis ha eleget akarunk tenni a NAV 02-es lapon kifejezett – előlegekkel kapcsolatos – kíváncsi-fáncsiságának), a végszámlák rögzítésekor nem szabad megadni az előlegszámla – mint előzményszámla – számát! Mert ha megtesszük, akkor a program ezt – e sorok írója szerint: helyesen! – módosító számla gyanánt érzékeli. A fejlesztők számára kibocsátott legutóbbi NAV-dokumentációból úgy tűnik, hogy a végszámla előlegszámlára való hivatkozását az előleg-számlatételhez rendelt előzményszámla (előlegszámla) számával tervezik megoldani. Amint ez kötelező érvényűvé válik, vélhető, hogy a 65M összesítő jelentés is változni fog.
2165M-02K lap:
Ránézésre semmi változás nincs a lapon. Külsőre valóban nincs, kitöltése azonban némileg változott. Eddig rendre E, K,…, K, KT, …,KT jelölésű korrekciós (módosító) láncolatokat kellett itt feltüntetni (ahol minden K és KT „láncszem” a láncolat előző elemére hivatkozik, mint előzményszámlára). A változás: egyrészt, az opcionális K jelölésű számlákat ezután nem kell (nem szabad) feltüntetni, másrészt a KT jelölésű számlák a 02K lapon mostantól az E jelű eredeti számlára (annak számára) kell, hogy hivatkozzanak. A könyvelőnek semmit nem kell tennie, a program a leírt kitöltést automatikusan elvégzi, ha…
Ha a módosító számlák előzményszámlái számainak megadásán sem a számla-kiállítók, sem Önök (könyvelők) nem változtatnak! Azaz: új módosítás esetén továbbra is az előző utolsó módosító számlára hivatkoznak!!!
Ha akár Önök, akár némely számla-kiállító változtat, akkor a hivatkozási láncolat (lévén e tekintetben nincs kiadott új irányelv) mechanikus – értsd: könyvelő program általi – felismerése zavarossá, kezelhetetlenné válik. Kívánatos lenne, hogy a NAV ne félévről félévre varrogassa a 100 éve létező Számla nevű alapbizonylat víziójának ráncait. Annyira gyorsan nem „öregszik”. Pl. az ún. gyűjtőszámlák sem férnek bele a NAV jelenlegi számlavíziójába. Egyértelmű, időálló, nagybetűs élethez igazodó gránit iránytű lenne szükséges a számlák ilyen-olyan típusai és azok tartalmi és formai követelményei definiálására az elektronikus kezelésük stabillá tétele érdekében.
Záró költői kérdés: mit tegyen a program, ha egy számla egyszerre nevezhető – NAV „fogalmai” szerinti – végszámlának és módosító számlának is? Az ilyen számla a 02, avagy a 02K lapon érzi magát komfortosan? A könyvelő program – jelenleg – módosító számlának fogja tekinteni, és a 02K lapra száműzi.
21A60
A program az Összesítő Nyilatkozatot az elmúlt évekhez hasonlóan képes kitölteni, az „újkori” 05-ös lap kitöltésére nem tud vállalkozni.
2108
Őstermelői kifizetések 08-asba a korábbiakhoz hasonlóan. E tekintetben nincs változás, azonban:
Egy új, Képernyő főcím alatti – ’Kisadózó szállítók havi forgalma’ c. – menüpont a 3 millió Ft feletti nettó kifizetést abszolváló kisadózók 40%-os nagyadó-alapjának kimutatásában – s általa a vonatkozó 2108A-01-04 lap kitöltésében – igyekszik segíteni. A menüpont az üzleti évben előfordult kisadózó szállítói forgalmakat gyűjti kisadózónkénti havi bontásban és év összesen. A listán minden kisadózóra három forgalmi sor képződik. A nettó (kettős könyvelésben a pénzforgalmi párosítás elvégzésének nehézkessége miatt: a bruttó) kifizetések összesítését a 3. sor tartalmazza, mely figyelmeztető és irányadó lehet a könyvelők – és a piros vonalat közelítő kisadózók – számára. Az első két forgalmi sor sem érdektelen: a kisadózók kiszámlázott (előírt) nettó összegeit tartalmazza. Az első sor csakis azon nettók összegzése, amelyek számlái rögzítésekor beírtuk a K (vagy W) jelzést: kisadózói státuszban kiállított számlák esete. Második forgalmi sor a legalább egy K (vagy W) jelzésű számlával rendelkező szállító összes tárgyévi számlái nettóinak összegezése. Céljuk a várható kifizetések előrejelzése, valamint a K (vagy W) jelzés esetleges lefelejtésével való szembesülés elősegítése.
PTGSZLAH
2021-ben a PTGSZLAH számára – mint a mesében – 3 nap egy év. Ui. 2021-ben csakis a 01.03-ig bezárólagos keltezésű 2021-es számlákra alkalmazandó, lásd: kitöltési útmutató. A PTGSZLAH – gyakorlatilag – megszűntnek tekinthető.
MNB HUF-EUR árfolyamai
Árfolyamok 2020. február 3-ig bezárólag.
[78w]
Online számla - orrba-szájba…
A [76w] verzióval debütált gépi könyvelés tovább csiszolódott, gömbölyödött (és fog is még a következő hetekben, hónapokban). A számlák módosíthatósága egyszerűbbé, gördülékenyebbé vált. Bizonyos, hogy aki számottevő számlaforgalmat kénytelen könyvelni, annak érdemes az itt leírtakra vetni figyelő tekintetét. Íme:
1. Bővült a gépi könyvelés paraméterezése: a kigyűjtendő számlák tekintetében mostantól kérhetők külön csak az utalásos számlák, és külön csak a készpénzes számlák is. És az összes is, amint eddig. Mivel a számlák egy részéről még a fizetési módjuk ismeretében sem tudja eldönteni a program, hogy utalásos naplóban, avagy készpénzes naplóban szeretnénk-e landoltatni, ezért az ilyen „bizonytalan” könyveletlen számlákat akkor is kigyűjti, amikor vagy csak utalásosak, vagy csak készpénzesek kigyűjtését paraméterezzük. Egészében véve: továbbra is könyvelői kézben marad annak eldöntése, hogy egy számla utalásos, avagy készpénzes naplóban pihenje-e ki a fáradalmait.
2. Bővült azon számlatételek aránya, amelyekre a könyvelő program eséllyel helyes kontírozási felajánlást tesz. Egyrészt: amely tételekre a program „kútfejéből” eddig 5000000(2) vagy 9000000(8) jellegű ideiglenes kontírozásokra futotta csupán (mert pl. a vevő/szállító még nem szerepelt a könyvelésben), ott lehetőségünk van ezeket az ideiglenes kontírozásokat (csak amelyiket akarjuk) – az általunk könyvelt cég specifikumainak figyelembevételével – lecserélni. Pl. ha egy cég kimenő számláin a 27%-os kulcsú árbevétel szinte mindig 9111-es, akkor esetében nagyon megéri a 9000000(2) helyettesítése 9111-el. Minderre a megparaméterezett könyveletlen számlák feltérképezése után ad lehetőséget a program. A kigyűjtött számlák kapcsán felmerülő ideiglenes kontírok közül azt helyettesítjük, amelyiket akarjuk. Bárhogyan is döntöttünk a helyettesítésekről, a program lehetőséget ad döntésünk elmentésére, hogy a legközelebbi kigyűjtéskor – ennél a vállalkozásnál – fel tudja ajánlani. Másrészt: a program a 2.50 Ft alatti összegű nulla ÁFÁ-s számlatételeket kerekítések gyanánt fogja fel, és az 1-2 Ft-os kerekítésekre alkalmazott ’Kerekítési különbözet’ főkönyvi számokra kontírozza. Harmadrészt: a program a vevőktől kapott előlegeket mostantól ’Előleg’ főkönyvi számra igyekszik kontírozni. A szállítóknak adott előlegek tekintetében későbbi verzióban lesz előbbre lépés. Fontos megjegyezni: a program automatikus kontírozásai – ahogy eddig – ezután is felülbírálhatók.
3. A sokféle sorrendben kérhető listákon (melyek a számlák programablakbeli felsorolásához igazodó segédeszköznek tekintendők) eddig elöl – koncentráltan – jelentek meg azok a számlák, amelyekkel kapcsolatban a program !-es vagy *-os észrevételt tett. Kérésre ezen változtattam, így az ilyen jelzésű számlák ezután szanaszét lehetnek, de cserében 100%-osan eleget tesznek az általunk kért rendezési sorrendnek, pl. teljesítési idő szerinti felsorolás.
4. A program kigyűjti a magánszemélyek és külföldiek számára kiállított (kimenő) számlákat is, de ezeket – egyelőre – !-es kategóriába sorolja, E-jelzéssel. Nem hibáról van szó, de az ilyen számlák gépi könyvelése további fejlesztést igényel, és egy későbbi verzióval fog megvalósulni. Ugyanakkor jó, ha szembesülhetünk az ilyen online számlákkal is.
5. F7-es (Fszla +) funkció: a vevők/szállítók adatai közül egyelőre az esetlegesen hiányos adószámaikat tudjuk csak kiegészíteni itt, de később a folyószámlák egyéb adatai is rövid pórázra kerülnek.
[77w]
NAV, online, és újra NAV...
A NAV 2020. január 4-ével kezdődően megváltoztatta az online számlákról ’Lista export’ néven lekérhető Excel-táblák sémáját, ezért a könyvelő program frissiben alkalmazkodni volt kénytelen. Jelen verzió tehát a 73-76 verziókkal közreadott – online számlákkal kapcsolatos – program-lehetőségeket biztosítja újra az új körülményekhez igazodóan. Tartalmilag az új Excel-táblák előnyükre változtak, bár maradt még egy kis űr: VTSZ… A táblák új adatai közül – az idő rövidsége miatt – nem mindent tudtam még feldolgozni, de a gépi könyvelés a fizetési határidőt, a kisadózó és a pénzforgalmi számla jelzését már hasznosítja. A magánszemélyek és a külföldiek számára kiállított számlák az F7-es NAV-val bevihetők, de a gépi könyvelésből az ilyen kimenő számlákat – most még – kihagyom. Kapacitás függvényében (tekintve, hogy hamarosan itt a 2165, 2108, stb.), az online számla szolgáltatás vertikumát további cizellálásoknak vetem alá. Észrevételeket, javaslatokat, ötleteket szívesen fogadok, főleg, ha széles kör érdekeit szolgálják.
[76w]
NAV Online Számla rendszer export Excel-tábláinak hasznosítása 3/3.
(online számlák gépi könyvelése)
Elkészült a 3. pillér, mely tehát szintén a NAV-os Excel-táblák beolvasott adattartalmára épül.
A program kigyűjti a paraméterezett könyveletlen online számlákat (külön menüpont alatt lehet a kimenőket, és külön az érkezőket – kívánság szerinti sorrendben felsorolva) és mindhez nyújt könyvelési ajánlást. Az ajánlásokat a könyvelő áttekintheti, a könyvelhetőnek nyilvánított ajánlások hiányzó adatait azonnal pótolhatja, a program javaslatait felülbírálhatja. Az ily módon „megszépült” számlák – a könyvelő kedve szerinti – két mód valamelyikével rögzülhetnek maradandóan a számlanapló(k)ban:
Egyenként: a számla esetleges „megszépítése” utána akár azonnal. Ez esetben kijelzésre kerül a lekönyvelt számla naplóbeli iktató száma, hogy a könyvelő az asztalon előtte fekvő papíralapúra egyből ráírhassa, ha akarja.
Ömlesztve: amikor a könyvelő befejezettnek nyilvánítja a számlák (egy részének) „szépészetét”, és a program kétszer is feltett kérdésére azonosan válaszolva kinyilvánítja igényét „zsinórban történő” lekönyvelésükre. A „sminkelt” számlák másodpercek alatt végleges helyükre, a napló(k)ba kerülnek.
Utólag – ha kell – a napló(k)beli gépi könyvelésű számlákkal ugyanúgy bánhatunk, mintha hagyományosan (teljesen manuálisan) kerültek volna rögzítve: módosíthatók, törölhetők.
A gépi könyvelés menüpontjai (egyik a kimenő, másik az érkező számlákra vonatkozik) a Könyvelés főcímszó Export- és importszolgáltatások c. alatt találhatók. Először is: paramétereznünk kell a gépi könyvelésre opcionálisan kijelölendő könyveletlen számlákat. Legtöbb esetben – e sorok írója szerint – a felajánlott paramétereken nem érdemes változtatni, két kivétellel. Egyik a számlák teljesítési idejének éve (üzleti év) – az újév első hónapjaiban kellhet variálgatni, amikor már engedélyezett az újév párhuzamos könyvelése. Másik a számlák pénzneme: egy menetben egyféle pénznemű számlahalmaz gyűjthető ki. Paraméterezés után a program felkutatja a feltételeknek eleget tevő könyveletlen online számlákat, melyeket korábban már beolvastunk a NAV oldaláról letöltött Excel-táblákból. A program azon számlát minősíti könyveletlennek, amelyet a kiállítójának adószáma alatt a kelt évén belül az adott számlaszámmal nem talál meg a számlanaplókban. A könyveletlen számlákról lista (PDF) készül – kimenő számlák esetén számla kelte, érkezők esetén teljesítés időpontja sorrendben. Ez a sorrend a program – számlákhoz fűzött – esetleges észrevételein belül valósul meg. Az észrevételek !-esek és *-osak lehetnek. Előbbiek lekönyvelését a program nem vállalja, utóbbiakét igen, de a figyelmünket felhívja rájuk. Az észrevételezés a lista jobb szélén lévő oszlopban betű- és számjegyjelzésekkel történik (jelmagyarázat a lista alján). A lista ún. sors-lista. Sors-lista sokféle sorrendben kérhető, hogy a program igazodni tudjon a könyvelők megszokott számlalefűzési sorrendjéhez, avagy valamely speciális számlakeresés gyors sikeréhez.
A sors-listák a számlák lekönyvelési sorsának aktuális állapotáról adnak tájékoztatást. Balszélükön ún. SORS-oszlopot tartalmaznak, mely – a könyvelő „kozmetikai” tevékenységének eredményeképp – 4-féle információt foglalhat magában:
! – program által nem lekönyvelhető online számla (a ! nem bírálható felül)
X – gépi könyvelésre – eddig még – ki nem jelölt online számla
Üres – utalásos naplóba sorolt online számla
Pénztár főkönyvi szám – készpénzes (al)naplóba sorolt online számla.
Kezdet kezdetén minden számla !-es vagy X-es. A könyvelő lehetősége az X-es számlákat (vagy azok egy részét) könyvelésre kijelölni: utalásossá, avagy készpénzessé nyilvánítani. Erre azért van szükség, mert a NAV-os Excel-táblák ezt az információt (még) nem tartalmazzák. A minősítés a képernyőn történik, ahol a számlák a hozzájuk rendelt 1, 2, 3… (felsorolási sorrendet jelző) sorszámmal ellátottak, csakúgy, mint (összevethetőség érdekében) a sors-listákon. A minősítés egyszerű: a képernyőn le-fel navigálhatunk, és az X-es számla fölött kiadott Enter egy menüt hoz be, amellyel dönthetünk a számla sorsáról. Ha „zsinórban” utalásosnak minősítendő számlák vannak előttünk, akkor az első ilyet utalásosnak jelölve, majd az Enter-t folyamatosan nyomkodva (vagy lenyomott állapotban tartva) a program „zsinórban” utalásosnak jelöli a következőket is. Hasonlóan a készpénzesek esetében is. A navigálás és a menü lehetőséget ad arra is, hogy visszategyük az X-et valamely számlához, hogy ezt a számlát valamely ok miatt mégse könyvelje le a program. És lehetőségünk van arra is, hogy az előzőleg utalásosnak vagy készpénzesnek minősített számlát módosítsuk, avagy rögvest naplóba rögzítsük! A számlák módosítása kétfelé válik: külön menüpont szolgál a számla fejadatai, egy másik pedig a tételadatai módosítására:
Számlafej:
Utalásos számla esetén további NAV-hiányosságot kellhet pótolni: a számla fizetési határidejét, mely szintén hiányzik az Excel-táblákból. A program számla kelte + 8 napot ajánl fel, mely átírható/átírandó, ha szükséges. Fontos lehet a számlaminősítő jelző is: Pénzforgalmiság, Kisadózó (betűjel-lehetőségei zárójelben). És van két további adat, amelyeket üresen hagyva a program alapértelmezései lépnek életbe. Egyik a Számviteli dátum, mely készpénzes számláknál Pénzforgalmi dátum címmel jelenik meg. Mindkettő a számla könyvelési dátumát jelenti (iktató szám utáni dátum a naplókban): kivonatra/kartonra e dátummal kerülnek a számla T/K lábai. A Számviteli dátum alapértelmezése a számla teljesítési időpontja. A Pénzforgalmi dátum alapértelmezése a Számla kelte és a Teljesítés időpontja közül a későbbi. A Számviteli dátum explicit kitöltése pl. késett bejövő számla esetén lehet indokolt. Alapértelmezéssel bíró másik dátum az ÁFA-dátum („F6-os” képernyőtábla első adata a naplóknál): ha kitöltetlen, a Számviteli/Pénzforgalmi dátumot érti ide a program, amikor ÁFA-összesítő listát (65-ös bevallást) készítünk.
Tétel(ek):
Egy számla eredetileg több száz elemi tételből is állhat, de a program e tételeket az ÁFA-minősítésük alapján felösszesítve tálalja elénk. Egyazon ÁFA-minősítésen belül (ÁFA-kulcs, ÁFA-kulcs alábontása, F, E – lásd a naplók „F6-os” képernyőtábláját) legfeljebb két tételsor generálódik ajánlás gyanánt: egyik az esetleges negatív, másik a pozitív előjelű forgalmak felösszesítettje. Megbontás célja: könyvelő figyelmének felhívása az esetlegesen eltérő kontírozási igényre, továbbá az ÁFA-bevallás kívánalmai. A program minden számlára tesz kontírozási felajánlást, legfeljebb a kontírozások – ÁFA-alap (nettó főkönyvi szám) – egyike-másika ideiglenesnek tekinthető csupán. Kimenő számlák esetében ilyen pl. a 9000000(2), érkező esetben az 5000000(8) főkönyvi szám. Olvasatuk rendre: 27%-os (2-es ÁFA-kódú) árbevétel, 18%-os (8-as ÁFA-kódú) költség. A program által felajánlott kontírozás felülbírálható, de felülbírálni még a taglalt ideiglenes kontírozásokat sem kötelező.
A program által generált tételajánlások módosításakor navigáló üzemmódba kerülünk (több tétel esete). Amely tétel fölött Enter-t adunk, azt
Vagy korrigálni szeretnénk (kontírozás, gazdasági esemény szövege, ÁFA-minősítés, összeg, rovat, naturália – a megszokott F3 működik, esetleges új kódok is azonnal felvihetők)
Vagy össze szeretnénk vonni az azonos ÁFA-minősítésű pozitív összegű párjával (csakis akkor, ha jelenleg a pár negatív tagján állunk): -/+ párok egybevonása
Vagy ketté szeretnénk bontani, mert pl. többfelé kellene kontíroznunk a – pl. – 27%-os összbeszerzést
Vagy törölni szeretnénk az adott tételt (ha egy tétel van, akkor fel sem ajánlja a program).
És vihetünk be új tételt is! Teljesen az általunk kívánatosra formálhatók tehát a program ajánlásai, melyek kontírozás tekintetében a vevő/szállító esetleges eddigi – könyvelésbeli – előéletén alapulnak. Ha adott számla tételei fölött navigálva Esc-et adunk, akkor – mielőtt visszalépne a számlák fölötti mászkálgatáshoz – a program ellenőrzi, hogy változtattunk-e a tételeken a módosítás módba való lépés állapotához képest. Ha a változtatás a program által elfogadható és a megváltoztatott tétel(eke)t szeretnénk vele megjegyeztetni (megőriztetni), akkor a vonatkozó kérdésre igennel kell válaszolnunk. Egyéb esetben visszaáll a számla előző utolsó állapota.
Gépi könyvelés:
Amely számlákat utalásosnak vagy készpénzesnek jelöltünk (ezekben esetlegesen módosítva a számlafejet és/vagy a tételeiket is), azokról a számlák fölötti navigáció során Esc-et adva friss lista kérhető változatos sorendben. És kezdeményezhető – a Menü feliratú menüponttal – a kijelölt számláink sorsáról való döntéssorozatunk befejezése is. Befejezést választva a program megkérdezi, hogy a kijelölt számlákat lekönyvelje-e (az általunk esetlegesen elvégzett módosításoknak megfelelően). Figyelem! Kétszer kell igennel válaszolnunk ahhoz, hogy megtörténjen lekönyvelés. Egyéb esetben elvész az eddigi tevékenységünk. Lekönyvelés esetén annak ténye, tartalma a napló(k)ban ellenőrizhető, és az ismerkedés időszakában ellenőrzendő is! Rendellenesség észlelése esetén kéretik a programozó figyelmét mihamarabb felhívni a negatív tapasztalásra! Lekönyvelés kérése esetén befejező SORS-lista készül (ezen az esetleges új vevők/szállítók immár a hozzájuk rendelt új folyószámla számokkal).
Javaslat: amíg nem szerzünk kellő ismeretet és bizalmat az új könyvelési lehetőségre vonatkozóan, addig ne akarjunk egy menettel túl sok számlát lekönyveltetni. De az is figyelembe veendő, hogy ha több száz számla fölött „mókolunk” túl sokáig, akkor mennyi munkánk veszhet kárba egy váratlan áramszünet esetén. Mindezek miatt – e sorok írója szerint – mindenkinek célszerű mielőbb kialakítania a „szép” számlák egyenkénti és ömlesztett lekönyvelésére egy gazdaságos és biztonságos (egészséges) arányt.
Fontos információk a lekönyvelt számlákra vonatkozóan:
Vevő/szállító folyószámla: adószám alapján azonosítva. Ha a könyvelésben nem fordult még elő, a program új folyószámla számot generál. A folyószámlák címadatai (amelyik korábban nem volt tárolva) az „F7-es táblába” kerülnek
Esetlegesen kitöltött ÁFA-dátum, ÁFA-kód alábontás,… és naturália az „F6-os táblába” kerülnek. HUF-tól eltérő pénznemben kiállított számla forintosítása az online számla Ft-információi (számlán feltüntetett árfolyam) alapján: e forintosítás – számviteli szempontból – nem tekinthető véglegesnek, utólagos könyvelői korrekciót igényelhet.
Hagyományos adatbevitelkor a számlaszám fölött kiadott F4 hatására kitölthető adatok (esetleges előzmény számla száma, eredeti teljesítési időpont, nettó és ÁFA) automatikus kitöltésre kerülnek.
Végül:
Ha 2021-ben a NAV az export Excel-táblái tartalmát bővíti a magánszemélyeknek és külföldieknek szóló számlákkal, és/vagy további adatoszlopokat vezet be, akkor a könyvelő program online számlákkal kapcsolatos menüpontjai kisebb-nagyobb átdolgozást igényelnek: fokozottan szükséges lehet tehát az újabb programverziók letöltése.
Mivel a gépi könyvelés előkészítése során bármikor kérhető a könyveletlen számlák jelen állapotáról – felsorolási sorrendjük bő választéka szerinti – aktuális új lista, a listadömping felvetheti azt az igényt, hogy az új listák ne „tolakodjanak” folyton a könyvelő program ablaka elé. Azaz: a könyvelő program maradjon mindig „fókuszban”. Ehhez az ún. indítópultra telepített DosPrinter programocska indítási parancssorát kell kiegészíteni a /FOCUS1000 kapcsolóval, mely a parancsikonja tulajdonságainál (Cél) realizálható.
MNB Forint-EUR árfolyamai
Árfolyamok 2020. december 31-ig bezárólag.
[75w]
AUDIT.XML – féllábas vegyes tételek esetén
Az AUDIT.XML képzési lehetősége a [65w] verzióval került a programba. Bár féllábas (ellenszámla kitöltetlen) könyvelési tételek nem szerepelhetnek az XML-ben, a program mostantól ilyen tételek előfordulása esetén is biztosítja a létrehozását, ha e tételek egyenlege nulla. Féllábas tétel kizárólag vegyes naplóban vihető be: többnyire bérfeladás, illetve vevő/szállító kompenzáció könyvelése során élünk vele. Mostantól: ha AUDIT.XML kérése esetén a program azt tapasztalja, hogy féllábas tételek is találhatók a vegyes naplóban, de azok egyenlege nulla, akkor felajánlja, hogy eme tételek főkönyvi számai ellenszámláinak űrjét a – ’Vegyes technikai átvezetés’ jelentésű és megnevezésű – 3V389 főkönyvi számmal tölti ki. Elfogadás esetén 3V389 – ha még nem szerepelt benne – felvételre kerül a számlatükörbe, a vegyes napló üres ellenszámláit pedig kitölti. És képződik az XML. A 3V389-re tehát nulla-egyenlegű forgalom könyvelődik.
Miért éppen 3V389? Egyrészt: a pénzeszközök közötti 389-kezdetű átvezetésekre hajaz. Másrészt: a 389-kezdet nem lenne jó, ui. „keresztbe tenne” a [68w] verzióval debütált 2->1 (kettős könyvelésből egyszeres könyvelés generálása) programlehetőség azon igényének, hogy a kettősbeli pénzeszköz-átvezetések felismerése automatikusan történhessen. 389 helyett így lett – mindazonáltal 3-as számlaosztályba helyezett – V389, amelyben foglalt V-betű (vegyes) a klasszikus 389-szerepkörtől történő diszkrét megkülönböztetés.
Kontírozás és egyéb adatok felajánlása számlák adatbevitelekor: ki/bekapcsolható
Megéri bekapcsolni, megéri így hagyni.
A címbeli szolgáltatás a [72w] verzió óta létezik. Mostantól csakis új számla első tételének adatbevitelekor – a vevő/szállító ismertté válásakor – történhet felajánlás: kontírozásra, gazdasági esemény szövegére, ÁFA-kódra, P/K/W számla-minősítőre (csakis olyan adatra a felsoroltak közül, amely kitöltetlen). A szolgáltatás a Control-F5 billentyű-kombinációval ezután ki- és bekapcsolható: a Ctrl-billentyű lenyomott állapotában leütjük az F5-öt (legyünk bármely szituációban, akár épp számlák rögzítése közepette). Többcéges program esetén a ki/bekapcsolás a kurrens vállalkozás számláinak adatbevitelére hat, nem az összes ügyfélre. A program holnap és holnapután is emlékezni fog a ki/bekapcsoltság utolsó állapotára.
F7 – NAV: kissé bővült az F7 hatása
Kell-e részletezni, mivel kapcsolatos dologról van szó? Ha igen, akkor a [73w] verzió szíves elolvasását ajánlom figyelembe.
Ezután, ha egy számlát – a könyvelő program szerint – egynél több sorban lehet lekönyvelni (a számla tételei eltérő ÁFA-minősítésűek és/vagy van közöttük pozitív és negatív előjelű számlatétel is), akkor miközben az ilyen sorok közül továbbra is az első ajánlódik fel könyvelésre, a háttérben egy PDF (lista) készül, mely egyfajta térkép, mankó számunkra. A PDF megmutatja az F7-tel behívott számla lekönyvelésre javasolt összes sorát – opcionális kontírozási, opcionális ÁFA-kód javaslattal. Alt-Tab billentyű-kombinációval (vagy egérrel) válthatunk a PDF és a program ablaka között, amint azt mindenki ismeri.
Megragadom az alkalmat az F7 népszerűsítésére: annyira egyszerű egy letöltött NAV-os Excel tábla számlájának becsalogatása! Pl. a KE-2020/0182 jellegű számlaszám esetében bizonyosan elég a 182 begépelése az F7 paraméterei között. De ha látjuk a számlán, hogy a kelte 2020.10.25, akkor a 10.25 is gyakorta pótolja a számlaszámot. Ha meg valakinek az összes 10. havi keltű számláját szeretnénk felsoroltatni, akkor 10.** – és kész! Végül: érkező számlák esetén a világért sem célszerű a szállító adószámának első 8 jegyét böngészni és írogatni: pl. a Jancsi&Juliska Kft. esetében adószám helyett elég lehet egy ja – és kész!
Online és lekönyvelt számlák összehasonlítása: kissé „rövidlátóbbá” téve
Kell-e részletezni, mivel kapcsolatos dologról van szó? Ha igen, akkor a [74w] verzió szíves elolvasását ajánlom figyelembe.
Helyenként túl sok észrevételre vetemedett a program. Mostantól: nem foglalkozik a nem ritka csupa nullás számlatételekkel (Nettó=Áfa=Bruttó=0), továbbá beállítható, hogy egy online számla végösszesenje (bruttója) mennyivel térhessen el a lekönyvelt párja végösszesenjétől (bruttójától). Eddig 0.5 Ft volt a megengedett maximális eltérés (egész Ft-ra kerekíthetőség érdekében), ezután 1000 Ft-ig lehet elmenni. Persze, nem biztos, hogy érdemes, de az 1-2 Ft-os („bélás”) kerekítések okán a 0.5 Ft felülbírálhatósága valóban nem kérdőjelezhető meg. Bővült tehát az összehasonlítás paraméterezése az elfogadható maximális bruttóeltérés értékének bekérésével. A „rövidlátás” joga a Ft-számlákat illeti meg, a devizában kiállítottak csak küzdjenek tovább az egyenjogúságukért.
Változás az is, hogy az összehasonlító lista tételeinek sorrendjére mostantól névsoros a felajánlás. Főleg érkező számlák esetén járhat előnnyel a felsorolás ilyetén strukturálása, így ui. feltűnőbbek az egyes szállítók számláinak (számlázó programjainak) negatív sajátosságai.
Itt is megragadom az alkalmat egy szubjektív tanácsra: aki valamely ügyfele esetében kicsit is kíváncsi arra, hogy vajon van-e eltérés az általa lekönyvelt számlák és a NAV-online között, annak számára most is érdemes július 1-ig visszamenően lekérni és beolvastatni az e cégre vonatkozó NAV-online-t. Hasznos – nem kevésszer kifejezetten tanulságos – szembesülni az összehasonlító listákkal.
MNB Ft-EUR árfolyamai
Árfolyamok 2020. november 2-ig bezárólag.
[74w]
NAV Online Számla rendszer export Excel-tábláinak hasznosítása 2/3. (online számlák és lekönyvelt számlák összehasonlítása)
A Listák "ÁFA-bevallás előtt: ..." című menü bővült a NAV oldaláról letöltött és programmal beolvasott Excel-táblákban található online számlák és a számlanaplókba lekönyvelt számlák összehasonlíthatóságával. Egy paraméterezhető listáról van szó, mely sokat segíthet a lekönyvelt számláink helyességének és teljességének ellenőrzésében. Az ellenőrző lista paraméterezését ugyanakkor (sokrétűsége ellenére) nem javasolt túl bonyolítani, lévén könnyen abba a hibába eshetünk, hogy – főleg a felajánlott dátum-intervallumok átvariálásával – pont saját magunk teszünk túl szelektíven látó „szemüveget” magunk elé, miközben a célunk meg ennek ellenkezője: tárja a program elénk az online és a lekönyvelt számlák összes lényeges eltérését! E sorok írójának tehát az a tanácsa, hogy a paraméterek közül jószerével csak a K és E (kimenő és érkező) számlatípus-jelet variálgassuk, a többi felajánlott paraméteren ne változtassunk. Természetesen, ha pontosan tudjuk, hogy pl. csak egy adott szűk időszakban kiállított és/vagy teljesített számlák, avagy csak pl. EUR-számlák, avagy csak egyetlen vevő/szállító számláit szeretnénk kontrolálni, akkor kívánatos lehet passzentosan paraméterezni.
Az összehasonlítá eredménylistájának sorai 3-féle sorrendben kérhetők (összehasonlítás végén a program erre rákérdez):
- vevők/szállítók nevének sorrendjében
- számláik kelte
- számláik teljesítési időpontja
sorrendjében. Fontos még: az eedménylista alján jelmagyarázat és megjegyzések találhatók, melyek fontosak az értelmezéshez.
Kivonat, karton, stb. exportja Excel XLSX-formátumban
A [71w] verzióval programba került Excel-táblás export (További kartontípusok utolsó menüpontja) mától nem XLS, hanem XLSX formátumban történik.
MNB Forint-EUR-árfolyamai
Árfolyamok 2020. október 9-ig bezárólag.
[73w]
NAV Online Számla rendszer export Excel-tábláinak hasznosítása 1/3. (számlarögzítés gyorsaságának és minőségének növelése)
A NAV az Online Számla rendszer 2.10 verziójával megteremtette annak lehetőségét, hogy a vállalkozások a https://onlineszamla.nav.gov.hu oldalról – Excel-táblák formájában – letölthessék a saját kimenő és érkező online számláikat. A letöltéshez be kell lépni az Online Számla regisztrációs kódokkal, és az Ügyfélkapu-n is „áthaladva” Lista export-ot kérni. A kéréshez ’Számlák exportálása’ jogosultság szükséges. A kimenő és érkező számlák exportja külön Excel-táblákba történik – csak az, amelyiket igényeljük. Egy Excel-tábla jelenleg maximum 35 napi terjedelmű lehet a benne foglalandó számlák kelte szerint. Tapasztalat, hogy ha egy vállalkozásnak több száz kibocsátott, avagy beérkezett számlája van a lekérendő időszakban, akkor a vonatkozó Excel-tábla generálása a NAV részéről nem feltétlenül sikeres: ’Hiba történt!’ jellegű üzenetet kaphatunk. Ilyenkor a lekérendő időszakot fel kell bontani több kisebbre (pl. dekádokra, hetekre), és sikerrel járunk. Az Excel-táblák nevei a szóban forgó vállalkozás adószámát, a lekérdezés (a NAV-export) időpontját, és a _HU kiegészítést tartalmazzák, a fájltípus XLSX. A NAV-névkonvenció biztosítja, hogy két azonos nevű Excel-tábla nem keletkezik.
Mire jók az Excel-táblák a könyvelő program szempontjából?
Lévén, hiteles adatokat tartalmaznak, a következőkre: a vállalkozások számlái lekönyvelésének gyorsítására, az adatbevitel helyességének növelésére, valamint ellenőrzésre. Akkor hát mostantól szebb lesz a világ?
Igen. Határozottan! Miközben van még potenciál a táblák tartalmának bővítését illetően. Bár a NAV szerint minden tartalmaznak, ami számlához tartozó adat, sajnos mégsem teljesen mindent, ami e számlaadatok könyvelésbe emeléséhez szükséges (nyilván nem a kontírozásra gondolok): az Excel-táblák jelenleg nem tartalmazzák a fizetés módját, a fizetési határidőt, a belföldi fordított ÁFÁ-s forgalmakkal érintett gabona, vas- és acéltermékek VTSZ-számait. És találkoztam olyan Excel-táblával, amelyben az Eladónak (szállítónak), avagy Vevőnek a csoport adószáma volt feltüntetve. Így nehéz folyószámlát azonosítani. És találkoztam olyan számlával, számlatétellel is, ahol a Nettó, ÁFA, Bruttó közül csak egy van kitöltve (ha kettő, akkor a program ki tudja, és ki is számolja a hiányzót), avagy: ugyan mindhárom komponens kitöltött, viszont nem teljesül a Nettó+ÁFA=Bruttó kőbe vésett igazsága.
Jó hír, hogy az imént felsoroltak ellenére is sokat segítenek a táblák! A könyvelő program több hasznosítást céloz meg. Közülük most elkészült az első, az 1-es számú, mely a manuális adatbevitelt, a számlák rögzítését segíti. Semmilyen most fennálló könyvelői szokás (pl. a papíralapú számlák sorba rendezése, avagy annak mellőzése) megváltoztatását nem igényli. Könyvelünk úgy, ahogy eddig. Csak! Csak van egy gomb a billentyűzeten, az F7-es, amelyet ha egy Új (az iktatószám alábontatlan!) utalásos/készpénzes - pl. - kimenő számla adatbevitelének megkezdésekor – az iktató szám fölött pihizve-élvezve a kellemes őszi napsütést – leütünk, akkor megjelenik egy ablak: bekéri a könyvelendő számla számát, és – ott lesz a számla! Avagy annak első javasolt tétele (ha "csak" az első, azt a bruttó összege színesebb kijelzése jelzi)! Ui. a program, ha megtalálja a korábban már letöltött, majd a programmal beolvasott Excel-táblában, akkor a képernyőn kitölt belőle mindent, amit csak tud. Amit nem tud, avagy az előttünk lévő papíralapú számla alapján felül kívánjuk bírálni, azt megtehetjük, ill. meg is kell tennünk. A számla akár egy, akár több sorral könyvelendő le (rovat, kontírozás, ÁFA-minősítés, egyéb okán), ezt már hagyományosan kell megtenni. A mostani 1-es sz. hasznosíás tehát nem rögzít helyettünk, hanem „csupán” felajánl! Folyószámlát (adott esetben a folyószámla számával egyetemben az adószáma alapján), dátumokat, gazdasági esemény szövegét, összeget, ÁFA-kódot, gyakran kontírozást is. Gyakran úgy, hogy akár egyből rögzíthető is lenne a felajánlás, mert úgy jó, ahogy van. De nem rögzít: ezt most még nekünk kell. Miközben számlaszám szerint sorba rakott kimenő számlák esetén még számlaszámot sem kell beütnünk a számla F7-es kereséséhez, mert a program eleve a soron következő sorszámot ajánlja fel. Érkező számlák képernyőre hívásához viszont kicsit többre van szükség, mint a számla száma: a szállító adószámának első 8 jegyére is. Néha a számla keltének évszámára is szükség lehet, amennyiben az a könyvelt üzleti évtől eltérő. Hát, ennyi. Lehet, nem tűnik soknak, pedig a manuális adatbevitel időigénye 30-40-50%-kal is csökkenhet. Miközben minden a könyvelő kezében marad, árgus szemei mindent 'online' látnak, azaz egyetlen adat sem nélkülözi a közvetlen jóváhagyását. A szisztéma pótolja az Excel-táblák jelenlegi hiányosságait is, így pl. ha készpénzes alnaplóban ütöttük le az F7-es varázsgombot, azzal a beírandó sorszámú táblabeli számlát készpénzesnek nyilvánítottuk. Figyelem: a program az ún. háttérbeli adatok közül is kitölti, amit csak tud: módosító számla esetén az előzmény számla számát (F4-es tábla), devizanem és összeg (F6-os tábla), címadatok (F7-es tábla)!
Szeretném megnyugtatni azokat, akik esetleg most (még) csalódottak, mert azt várták, hogy a program máris helyettük könyveljen! Hogy rovatol, kontíroz, ÁFA-minősít, vas- és acéloz, és árfolyamoz is. Esetleg: olyan devizanemmel, amelynek az árfolyamait nem is ismeri. Elsorolva a legfőbb problémákat, amikkel meg kell küzdeni, minden hasznos tanácsot szívesen fogadok! Bár nagyszámú és egysíkú értékesítéseket bonyolító vállalkozások esetében a kimenő számláikkal nem lesz gond az automatikus könyveléssel, de esetükben is előfordulhatnak kakukktojások, melyeket ki kell tudni szűrnie a könyvelőnek. Noha pár számlázó programból immár 10-12 év óta importál a könyvelő program, ott az importfájlok előállítóié a feladat és felelősség: rovat, kontírozás, ÁFA-kód, egyéb – minden adatot ők határoznak meg. Tehát frappáns javaslatokat várok az Excel-számlák automatikus könyvelése érdekében! Azt előre bocsátom: a letöltött (és program által beolvasott, kezelhető formára alakított) Excel-táblák olyan hasznosítása is várható, amely során a program a könyvelt számlákat összeveti a táblákban foglaltakkal - miben tér el a egymástól a két számlahalmaz?
Visszatérve az elkalandozásból:
Ha valamely vállalkozás kimenő és/vagy érkező számlái manuális adatbeviteléhez (de ugyanez kell a később debütálandó automatikus könyveléshez is) használni kívánjuk a NAV nyújtotta export Excel-táblákat, akkor azokat a programmal előre be kell olvasni. Negyedéves, éves bevalló esetén a számla kelte szerint lefedendő teljes időszak jó néhány tábla letöltését igényli a NAV fent említett felületéről. Ha némely tábla a benne foglalt számlák keltének intervalluma alapján részben vagy teljesen áthatja egy másik tábla vagy táblák időszakát, az nem baj. Hisz ugyanaz a számla csakis azonos tartalommal fordulhat elő bármely táblában, így a program minden számlát egyetlen példányban tárol a belső bugyraiban. Az Excel-táblák beolvasásához szükséges, hogy gépünkre telepítve legyen az Excel olyan verziója (legalább Excel 2003), amely kezelni képes az XLSX-táblaszabványt. A program háttérben használja az Excel-t, működését nem fogjuk látni.
Beolvasás teendői:
-A Könyvelés főcímszó alatti ’Export- és importszolgáltatások’ c. menüben két külön almenüpont szolgál a kimenő és az érkező számlákat tartalmazó NAV Excel-táblák beolvasására. Ezen almenüpontok azonos szerkezetű almenüt nyitnak ki. Első használatukkor állítsuk be a kimenő, illetve az érkező számlák NAV-táblái elérési (forrás) helyét: csak valamely meghajtó betűjelét kell megadnunk, mely winchesterhez vagy pendrive-hoz tartozik. A meghajtó (drive) jele utáni mappa-megadás kötött: a program a NAV-felületről a megadandó drive e mappájába várja a vállalkozás kimenő, avagy érkező számlái Excel-tábláját, tábláit. Bármennyi tábla letölthető ide egyszerre: nevük nyilván különböző lesz, a típusuk fixen XLSX. Lényeg, hogy ne változtassunk a NAV által adott néven és típuson! Ha a tábalnéven valamely ok miatt mégis változtatnánk, akkor ügyeljünk arra, hogy ne legyen benne egzotikus karakter, pl. magyar ékezetes betű!
-A mappába letöltött/bemásolt Excel-táblák tartalma a beolvasási menüpont kiadásával válik a program által hasznosíthatóvá. Minden sikeresen beolvasott Excel-tábla törlődik! A beolvasás sikeressége, esetleges sikertelensége naplózásra kerül. Egy tábla vagy teljesen beolvasódik, vagy egyáltalán nem. A program nem olvas be olyan Excel-táblát, amely nem a szóban forgó vállalkozáshoz tartozik (ennek ellenőrzéséhez a vállalkozás adószámát összehasonlítja az Excel-táblában található Eladó adószámával kimenő számlák esetében, illetve a Vevő adószámával érkező számlák esetében). Az Excel-táblák tartalmával kapcsolatosan fontos feltételezés (elvárás): egyazon számla-kiállító (Eladó) egyazon naptári évben nem állít ki két vagy több számlát egyazon számlaszámmal!
-Mind a beolvasott, mind a beolvasatlan Excel-táblákra vonatkozóan bejegyzés kerül naplózásra. A napló lista (nyomtatható PDF) formában jelenik meg: legalján a legutolsó beolvasási információk. A napló közös a kimenő és az érkező számlák tábláira vonatkozóan, szeparált (többcéges program esete) más vállalkozások naplózásától. Mivel vélelmezhető, hogy egy idő után zavaróan nagy terjedelművé válik a napló törlésére is biztosított menüpont. Törlés után a napló újra kezdődik.
Végül:
Ha sikerrel olvastuk be valamely vállalkozás lekönyvelendő számláit tartalmazó Excel-tábláját (tábláit), máris indulhat a verkli: számlanaplókban F7 az iktatószám fölött! Az F7 hatásra megjelenő ablak három adatnak ad helyet, melyek a képernyőre csalogatandó számla egyértelműsítésre szolgálnak. Ezek rendre a következők:
Számla-kiállító azonosítója: Kimenő számlák esetén ez adott, tehát nem kell (nem is lehet) kitölteni. Érkező számlák esetében az adószám törzsszám-részét (adószám 1-8 jegye), avagy annak első pár karakterét írjuk, írhatjuk be. Írható ehelyett a szállító nevének első pár karaktere is, akár kisbetűkkel. Üresen is hagyható az adat, ha a szállítót nem kívánjuk egyértelműsíteni. Számla keltének évszáma: A program átugorja, de le/fel nyíl-billentyűkkel rá lehet lépni. A felajánlott évet ritkán bíráljuk felül: csak akkor, ha az üzleti évtől eltérő évi keltű számlát kívánunk a tárgyévre könyvelni. Számla sorszáma: Elég a számlaszám egy jellegzetes részének beírása. A betűk írhatók kisbetűvel is. Lehet a számlaszám helyett a keltének Hónap.Nap adatrészét is írni hh.nn formában: pl. 08.31 vagy 10.25. Nap-rész helyett írható ** (2 db csillag-karakter) is, ennek jelentése: a számla keltének csak a hónap-része lényeges, a napé nem. Eme adat is hagyható üresen.
Fentiekből látható, hogy nem minden adatot szükséges a legteljesebb terjedelmében megadni, ahhoz, hogy a könyvelő programot számlakeresésre buzdítsuk. A töredékes paraméterezés járulékos haszonnal is bír, ui. lehet, hogy csupán kíváncsiak vagyunk adott tulajdonságú számlák jegyzékére: ha a taglalt paraméterek alapján a program több számlát is talál a NAV-tól beolvasottak között, akkor ezek főbb adataival menüt nyit meg számunkra. Menüpontok sorrendje: Eladó adószáma (noha nem jelenik meg), számla keltének éve, számla sorszáma. A menüben nézelődhetünk, a felsorolt számlák közül választhatunk, vagy Esc: vissza a parméterezéshez. Egy példa érkező számlák esetére: adószám: mol, számla éve: 2020, számlaszám (helyett): 09.**. A program ekkor - nagy eséllyel - a MOL 2020. szeptemberi számláinak főbb adatait fogja csak elibünk tárni.
MNB Forint-EUR-árfolyamai
Árfolyamok 2020. szeptember 25-ig bezárólag.
[72w]
Kontírozás és egyéb adatok felajánlása számlák adatbevitelekor
Adatbevitelnél az utalásos és készpénzes számlákat a könyvelő program a naplóba való belépés előtt mintegy „végignyálazza” az esetlegesen duplán könyvelt számlák felderítése céljából, de eme előzetes végigolvasás egyéb hasznos információk kinyerésére és hasznosítására is alkalmat kínál. Ennek megfelelően, a program mostantól kigyűjti a vevők/szállítók naplóba könyvelt forgalmai domináns kontírozásait, a domináns kontírozáson belüli domináns ÁFA-kulcs minősítést, és a folyószámlák naplóbeli opc. K, P, W (Kisadózó, Pénzforgalmi ÁFA alá való tartozás, ill. mindkét előbbi egyszerre) minősítését is. Teszi mindezt azért, hogy ha olyan folyószámlára könyvelünk, ki a belépés előtt már szerepelt a naplóban, akkor felajánlást tehessen a felsorolt három adatra.
A felajánlás a dominánsan egysíkú forgalmat bonyolító, és/vagy K, P, W jelzésű folyószámla-partnerek esetében igazán hasznos: emlékeztet bennünket a legnagyobb valószínűségű korábbi minősítéseinkre. Folyószámla kiválasztása utáni felajánlás csakis kitöltetlen adat esetén történik! Kontírozásra akkor, ha 50%-ot meghaladó előfordulási számú volt korábban; ÁFA-kulcs kódjára (a felajánlott/kiválasztott kontírozáson belül) úgyszintén; míg K/P/W-re egyetlen korábbi előfordulás léte is elegendő.
Vevők/szállítók „adószám-szempontú” vizsgálata
A Listák utolsó előtti új szövegű – „ÁFA-bevallás előtt: néhány sajátos rutinellenőrzés” (a cím magáért beszél: ÁFA-bevallás előtt feltétlenül kérjük le!!!) – menüpontja mostantól két menüpontból álló almenüt nyit meg, amelynek elsője már 7 év óta ismert, a második azonban új: Vevők/szállítók „adószám-szempontú” vizsgálata. Az új menüpont az üzleti év kimenő és érkező számlái vevőinek/szállítóinak adószámokkal (adószám, csoport adószám, közösségi adószám) kapcsolatos opc. észrevételeit adja tudomásunkra lista formájában. Jelenleg 10-féle észrevételt tud tenni, melyek nem mindegyike tekinthető hibának. A mérlegelés a program felhasználójának dolga.
Magyar Nemzeti Bank Ft-EUR-árfolyamai
Árfolyamok 2020. augusztus 6-ig bezárólag.
[71w]
Adatexport a külvilág számára Excel-táblákban is
A könyvelő program a [4]-es verzió óta képes (lásd: További kartontípusok) – Excel-el beolvasható – exportállományokat készíteni főkönyvi kivonatról, kartonról és egyebekről. Ezek formátuma ún. tagolt karakteres TXT. Ugyanezen tartalom ugyanazon mappába ugyanolyan fájlnevekkel mostantól XLS (azaz: Excel-munkafüzet) formában is képződni fog. Ennek feltétele: legyen Excel telepítve a gépen. Mostantól tehát a kivonatok, kartonok, stb. exportja egyszerre két formátumban (TXT és XLS) történhet.
Magyar Nemzeti Bank Ft-EUR-árfolyamai
Árfolyamok 2020. július 8-ig bezárólag.
[70w]
Élet – és 2065M – 2020. július 1. után
A 65-ös ÁFA-bevallás 65M összesítő jelentésének születési éve 2013. A könyvelő program kezdetektől fogva (lásd: [23]-as, [26]-os, stb. verziók leírása) kezeli az ún. tételes ÁFÁ-t: ÁFA-összesítő kérésekor listára és ee65.XML-be gyűjti az M-lapokra kívánkozó adattartalmat. Az XML-fájl az ÁNYK Szerviz menüpontjának Egyedi importálás c. almenüpontjával olvasható be. 2020-ban – online számlázás okán – a 65M-jelentés már csakis beszerzés-számlákra korlátozódik.
Aktuális új változás, hogy 2020. július 1-től (éves bevallók számára 2021. január 1-től) a 65M-beli számlánkénti nyilatkozati kötelezettség ÁFA-értékhatára (100eFt áthárított adó) – mint alsó határ – megszűnik. Lévén, a negatív ÁFÁ-s számlák korrekcióknak számítanak, nem jogtalan kérdés, hogy az elvi új ÁFA-értékhatárt 0 Ft-nak, avagy 1 fillérnek – gyakorlatban: 1 Ft-nak – kell-e tekinteni? További – nem teljesen új – kérdés, hogy az immár 0 Ft-ra, avagy 1 Ft-ra redukálódó alsó értékhatár a számla áthárított adójára, vagy a számlából a befogadója által ténylegesen levonásba helyezett előzetesen felszámított adóra vonatkozik-e? A kérdésekre adott NAV-válasz alapján a program a legalább 1 Ft levont adót tartalmazó egyenes adózású (tehát: nem kompenzációs feláras, és nem fordított ÁFÁ-s) beszerzéseket gyűjti a július 1-el vagy később kezdődő bevallási időszakok 65M lapjaira. Pl. az I, J, K ÁFA-kódú beszerzés számlák sem kerülnek kimutatásra, lévén a levont adójuk 0 Ft.
Szükséges megemlíteni, hogy – némi morfondírozás után – a 2020. július 1-el hatályos ÁFA-törvény 338. §-ából kiolvasható átmeneti szabállyal a könyvelő program nem él: 65M-be gyűjti a július 1. előtti keltű 100eFt alatti áthárított adót tartalmazó, de június 30-a után teljesített, illetve teljesítendő beszerzéseket is.
További adalékok a következők:
1.Július 1-től a negatív ÁFÁ-s beszerzést a program hangsúlyosan 02-K lapra kívánkozó korrekciós számlának tekinti: adatbevitelkor felhívja a figyelmet az előzmény számlája sorszámának (nem kötelező) kitöltésére, mely sorszám kitöltése továbbra is a – mostantól akár 50 karakteres – számlaszám fölött kiadandó F4-es (E.számla) funkcióbillentyűvel kezdeményezhető. Természetesen, előzménye nem csak negatív számlának lehet.
2.Az F4-es adatbeviteli ablak mostantól további három – nem kötelezően kitöltendő – adat bevitelére is lehetőséget ad: rendre az aktuálisan könyvelendő számlán feltüntetett teljesítési időpont, a számla összesített adóalapja, összesített áthárított adója. Ezen adatoknak nincs hatásuk arra, hogy egy számla megjelenik-e valamely bevallási időszak 65M-lapján. Csakis a számla 65M-beli adattartalmára nézve lehet hatásuk: kitöltésükkel felülbírálhatók a program 4-5 pontok alatt taglalandó alapértelmezései.
3.Ha valamely számlát több tétellel (több sorban) tudunk csak lekönyvelni, az F4 alatti adatmezőket (ideértve az előzmény számla számát is) elég egy tételnél kitölteni. Ha több tételnél is kitöltjük, a kitöltés azonosan történjék, ne ellentmondásosan.
4.Ha az F4 alatti teljesítési időpontot a számla egyetlen tételénél sem töltjük ki, utalásos számla esetén a beírt ’Telj.idő’, készpénzes számla esetén a pénzmozgás időpontja (iktatószám utáni Dátum) lesz a program alapértelmezése. Úgy véljük, a kitöltésre ritkán lehet szükség.
5.Ha az F4 alatti adóalap és áthárított adó összegét a számla egyetlen tételénél sem töltjük ki, a program a számla tételeire vonatkozó összesen áthárított adót és annak alapját érvényesíti a 65M-en. Figyelem: ha egy számlatétel a 7, G ÁFA-kódok valamelyikével könyvelt, a program előbb kikalkulálja az áthárított adót és annak alapját, s csak ezután összesít – így véglegesítve a számla adóalapját, adóját. Az F4-beli adóalap és adó értékének explicit kitöltésére vélhetően csakis olyankor lehet majd szükség, ha a vállalkozás az adott beszerzése teljes összegének csak egy részét – pl. csupán a 40%-át – jeleníti meg a könyvelésében.
Összességében: július 1. után a belföldi adószámmal rendelkező szállítóktól történő egyenes adózású beszerzések dominánsan 65M-re kerülnek. A kisösszegű – pár száz Ft-os – számlák 0 adóalappal és 0 adóval, ui. az összesítő jelentés változatlanul eFt-ban töltendő ki. E sorok írója kér mindenkit, aki még soha nem importált ee65M.XML-t az ÁNYK-programmal, hogy tekintse át a honlap tételes ÁFÁ-ra vonatkozó korábbi leírásait, próbálja meg alkalmazni a leírtakat. Lehetőség szerint ne a júliusi, avagy a 3. negyedéves ÁFA-bevallás legyen az első, amely esetében valaki először kísérli meg végig vinni az amúgy egyszerű ceremóniát! Ha egy ee65.XML importálása sikertelen, annak leggyakoribb okai a következők:
1.Nem töltöttük ki, nem rögzítettük le a könyvelt vállalkozás aktuális üzleti évi adatait (Segédlet utolsó menüpontja): ennek következtében a program sem tudja kitölteni az 2065 fejadatait.
2.A 65M-beli beszerzések valamely szállítójának hiányzik (vagy hibás) az adószáma: az ÁFA-összesítő listán a tételes ÁFA adószám-oszlopát kell vizuálisan átfutni, hogy megállapítsuk, kinél hiányzik az adószám.
3.A könyvelt vállalkozás nevében, vagy a bankszámlájának nevében, vagy valamely szállító nevében XML-től idegen karakter előfordulása: ez majdnem mindig az &-jel, pl. a K&H Bank Zrt., mely sok vállalkozás számlavezetője. Hagyjuk el az &-jelet, avagy helyettesítsük az ’és’ szöveggel.
Végül, mivel a június 30-a utáni ÁFA-bevallási időszakok majdnem minden beszerzésről hírt kell, hogy adjanak a NAV számára, mondhatni: a tételes ÁFA megjelenítése okafogyottá válik az ÁFA-összesítő listán. Alapban ez így is fog történni, csupán a tételes ÁFA ismert összesen sorai, és az opcionális hibajegyzéke jelenik meg. Egy új funkció – F7 (65M-lst?) az ÁFA-összesítő időszakának bekérésekor – mindazonáltal lehetővé teszi ezután is a „tételes ÁFA” megjelenítését. Fontos: az esetleges hibajegyzéket ne vegyük félvállról! Az abban megfogalmazott észrevételek orvosolandók. Probléma esetén szíveskedjenek hívni e sorok íróját!
Rontott és 0 Ft-os kimenő számlák számai – tombolázáshoz
A tombolázás 15 éve szolgáltatása a könyvelő programnak: kérésre megkísérli felderíteni az olyan típusú bizonylatok hiányzóit, amely bizonylatok számai a könyvelt vállalkozásra nézve adott kiinduló ponttól egyesével sorszámozottak. Ilyenek a kimenő számlák és a banki kivonatok is. Ha egy kimenő számla – amelynek sorszámán már túllépett a vállalkozás számlázása – hiányzik a könyvelésből, annak két elfogadható oka lehet: rontott, avagy 0 Ft-ról kiállított (utóbbi a nagy szolgáltatókra jellemző, túlfizetés esetén). Az indokoltan hiányzó számlaszámokat – ha akartuk – eddig +/-1 Ft-os technikai számlapárokkal tudtunk bevinni a szintetika lényegi torzítása nélkül, miáltal a tombolázás e számlaszámokat már nem sorolta fel, mint hiányzókat.
Mostantól intézményesen is a program tudomására hozhatók a vállalkozás adott üzleti évéhez tartozó indokoltan hiányzó számlaszámok. Egy erre szolgáló egykarakteres adatmezőben 0-val jelezhető, ha a számlaszám 0 Ft-os, nem pedig rontott. A rontott és a 0 Ft-os kimenő számlák számait felvihetjük adatbevitelkor, kimenő számlák könyvelése közepette, és a Segédlet egy új almenüpontjával is. Előbbi eset alkalmazása a – bármely adatmező fölött kiadható – Ctrl-F3 (Rontszla) funkcióval történhet: ezt leütve megnyílik előttünk a rontott számlák számainak beviteli és karbantartási lehetősége, amelyből való kilépéssel visszatérünk az adatbevitel folytatásához (az éles számla beviteléhez). E mód akkor praktikus, ha a rontott, ill. 0 Ft-s számlák az éles számlák közé lefűzöttek: nem kell miattuk kiugrálni a Segédletbe.
Fontos: a tombolázás az új módokon bevitt rontott és 0 Ft-os számlaszámok hiányát ki fogja ugyan jelezni (lévén valójában tényleg nincs ilyen számlaszámokkal lekönyvelve forgalom), azonban e számlaszámokat R vagy 0-jelzéssel látja el a listán, szemben az aggodalomra okot adó !!! jelzésű – fizikailag is hiányzó – számlaszámokkal. A tombolázás (noha hely hiányában a listán a számlaszámok sorszámainak utolsó 23 jegye tud csak megjelenni) a most bevezetett maximum 50 karakteres számlaszámok ellenőrzésére épül.
Bank/pénztár naplókban informál az aktuális naplótétel bank/pénztár főkönyvi számának – a tétel könyvelési dátumához tartozó – napvégi egyenlegéről. Ha a főkönyvi számon devizaforgalmat is érzékel a program, akkor devizában az egyenleg. Az F2 hatására kijelzett egyenleg – mint kiderült – hamissá válik, ha módosítjuk egy korábban rögzített devizás tétel devizaértékét. Mostantól helyes lesz ilyen esetben is.
F4: ∑ Számla és ∑ Biz.
Az aktuális, avagy az utolsó iktatószám alatti (folytató) naplótételek Ft-ban kifejezett összesítése mostantól a naplótételek esetleges devizaforgalmának összesítésével bővül.
F6: Egyéb +
Ha T/K vagy Bruttó adatmezők fölött ütjük le az F6-ot, és a vállalkozás aktuális üzleti évi adatainál kitöltött számára az alapértelmezett devizanem, akkor a program a gyorsabb adatbevitel érdekében (szemben az eddigivel) nem a devizanemmezőre ugrik, hanem a devizaértékre. Feltételezve ezzel, hogy az előtte lévő adatmezőket ritkán kell felülbírálni.
Ugyancsak itt, az F6-os táblánál: mostantól negatív devizaértéket is bevihetünk. Ennek hatása: a kiszámítódó Ft-érték előjele negatív lesz. Mindazonáltal, a devizaértéket a program továbbra is pozitív érték gyanánt tárolja.
F7: Fszla +
Az aktuális naplótétel opcionális folyószámlájának kiegészítő adatai táblája behívása a folyószámlaszám és a folyószámla megnevezése adatmezők fölött mostantól letiltott. Mindez biztonsági okokból történt, összhangban az előző verzió alatt írott idevonatkozókkal.
Magyar Nemzeti Bank EUR-árfolyamai
Árfolyamok 2020. május 4-ig bezárólag.
[68w]
AUDIT.XML
Néhány napja kiderült: az XML némely főkönyvi szám kartontételei egy részét felcserélt T/K oldallal tartalmazza. E sorok írójának nincs könyvvizsgálói programja, ezért visszajelzésekre tudtam csak hagyatkozni. Nos, a héten kettőt is kaptam. Javítottam, leellenőrizték – remélem, hogy további hiba nem maradt.
Szíves elnézést kérek!
F7-es funkció (Fszla +) adatbevitel közben
Figyelem! Ne használjuk a folyószámla számának, valamint nevének adatmezőjén tartózkodva! A kérés összefüggésben van az adószámok adatbevitel közbeni folyamatos láthatóságának biztosítására való törekvéssel – lásd: [67w] verzió. Ha a tanácsot nem fogadjuk meg, akkor bizonyos esetekben az említett mezők fölötti F7 puszta leütése rontja el a táblájában amúgy e pillanatig helyes taralommal lévő adatainkat. Ennek végleges megoldása valószínűleg az lesz, hogy az F7 csak bizonyos adatmezők fölött lesz engedélyezve, de mindez átgondolásra, tanulmányozásra vár.
Számlapárosítás
Nincs újdonság a számlapárosításban.
Következő miatt kap most mégis figyelmet: ugyan, tapasztalatom szerint sokan használják az automatikus számlapárosítást (F5 és F6 billentyűk), de egy-egy ügyfelük egy-egy vevője vagy szállítója miatt az F6-ot (automatikus párosítás mindegyik vevőre/szállítóra) sokan meg nem merik. Mert némely – sok tételes – vevő/szállító esetében valóban nagyon nehéz áttekinteni, hogy mely számlák mely kiegyenlítésekkel lettek jóváírva, így inkább saját kezűleg párosítják mindenki mindenét. Számukra segítség az alábbi javaslat:
A számlapárosítást kezdjük a vállalkozás azon vevőivel, szállítóival, akik tehát párosítás szempontjából „nehézfiúk”! Akikre illik a fenti jellemzés. Nemes egyszerűséggel az ilyen vevők/szállítók összes párosítatlan tételét a + (plusz) billentyűvel rendeljük egyetlen párosítási szint alá. Álljon akárhány tételből ez a szint. Ha ezt minden „nehézfiúval” megtettük, akkor már nem kell berzenkedni az F6-os automatikustól: adjuk ki bátran! Nem egyszer több órás munkát végez el 1-2 perc alatt. És érdemlegesen ezután jönnek a „nehézfiúk”! Őket az F6-os automatikus imént kihagyta, hisz mindenük párosított, ha legtöbbször felkiáltójellel is. Esetükben az utolsó párosítási szintjüket (ami megvédte őket az F6-tól) a - (mínusz) billentyűvel pillanatok alatt újra párosítatlanná téve immár nekiállhatunk az aprólékos – és frenetikus „sikerélménnyel” járó – manuális párosításnak.
Magyar Nemzeti Bank EUR-árfolyamai
Árfolyamok 2020. április 3-ig bezárólag.
2->1, vagyis: Kettős könyvelésből Egyszeres (pénztárkönyv) generálása
Ha akarjuk, mostantól teljesítés szemléletű kettősben is könyvelhetjük az egyéni vállalkozók pénzforgalmi szemléletű pénztárkönyvét. Egyszeri előkészítés, és indulhat a verkli! Ezt követően kontírozás tekintetében kell csak némi plusz – de magától értetődő – figyelemmel lennünk arra, hogy nem társaság, hanem egyéni vállalkozó számára indítottunk kettőst. Mely kettős aktuális állapotából – eme állapot változatlanul hagyásával – egy most elkészült kuriózum menüpont pénztárkönyvet képes generálni. Amikor csak kedvünk támad ezt kérni. ÁFA-bevallás előtt mindenképp támadjon „kedv” bennünk, továbbá ha a vállalkozónk a vállalkozása pénzforgalmi eredményére kíváncsi.
Mi értelme van kettősben könyvelni az egyszerest?
1.Aki a kettős könyvelést jól ismeri (és jobban is szereti, mint az egyszerest), annak számára egyszerűbb, gyorsabb, áttekinthetőbb a gazdasági eseményeket e módban kifejezni, mint egyszeresben. Főleg, ha nagyszámú és/vagy összetett gazdasági eseményekről van szó. És: kettősben elég egyszer kézbe venni egy számlát még akkor is, ha több részletben egyenlítik ki.
2.A kettős könyvelés minden olyan gazdasági eseményt szintetizál, amely – egyidejűleg vagy később – az egyszeresben is megjelenne. A kettős ilyen értelmű teljessége okán a vállalkozás pénzügyi folyamataira irányuló könyvelői rálátás teljesebb, a kontrol pedig hatékonyabb, megbízhatóbb, mint egyszeres esetében.
3.Általános, hogy a kettős könyvelő programok bővebb eszközrendszerrel és szélesebb körű szolgáltatás-palettával rendelkeznek, mint az egyszeresek. A 2->1 szisztémával egyszerre élvezhetők a kettős és az egyszeres programbeli lehetőségek egyazon szintetikára vonatkozóan: kettősben könyvelünk, ellenőrzünk, és sok mindent itt kérdezünk le, de az ÁFA-bevallást, a pénzforgalmi eredményt, és a megszokott egyebeket (pl. kontírkivonatot) a generált pénztárkönyvből prezentáljuk.
Mi szükséges ahhoz, hogy gyorsan kapjunk ízelítőt?
1.Többcéges pénztárkönyv és kettős modult egyszerre tartalmazó könyvelőprogram.
2.Ügyfeleink közé vegyük fel a 2->1 módon könyvelni kívánt egyéni vállalkozót. Bejegyzett témakörök gyanánt hagyjuk meg a PENZTAR és a FOKONYV módok egyidejű könyvelhetőségét. Harmadik (virtuális) témakör gyanánt – mindegy, melyik rubrikába – írjuk be a 2->1 (itt kötőjel és nagyobb-jel) négykarakteres kombinációt: ez jelzés a program számára (és magunk számára is) arra, hogy noha a jelen vállalkozót kettősben könyveljük, e kettősből időnként pénztárkönyvet szeretnénk generálni.
3.Lépjünk be a felvett pénztárkönyvbe, és nyissuk meg a könyvelendő üzleti évre: év, ÁFA-eljárás. Kontírtükörről (számlatükörről) nem kell gondoskodnunk, azt a 2->1 tevékenység képezi majd – a kettősünk számlatükréből. A képződő kontírtükör mindig lokális lesz. Még akkor is, ha 2->1 alá nem vont egyszeres ügyfeleink számára közös (globális) kontírtükör használata a beállított.
4.Hogy gyorsan kaphassunk ízelítőt a 2->1 tevékenységből, megtehetjük, hogy bármely meglévő echte - tehát egyszeri előkészítés nélküli (lásd: alább), eredendően nem 2->1 célú - kettős ügyfelünk FOKONYV témaköre mellé – kizárólag a próba kedvéért – utólag felvesszük a PENZTAR egyszeres módot, valamint a 2->1 kombinációt, és elvégezzük a 3. pont alattiakat. Ezt követően rögvest kiadható a kettősbeli új menüpont: Könyvelés – Export- és importszolgáltatások – Kettős könyvelésből pénztárkönyv generálása. A generálás – gépsebességtől és tételszámtól függően – 1-2-3 percig is eltarthat. Ennek kb. felét a kettős könyvelés célorientált ellenőrzése, valamint a generálás előkészületei teszik ki. A program több mint 30-féle lehetséges hiba előfordulásáról képes összesítő listát tárni elibénk. Az opc. hibalistát érdemes komolyan kell venni. mert ugyan hibalista ellenére is kapunk lehetőséget generálásra (és ha élünk ezzel, jó eséllyel generálódik is pénztárkönyv, mely megnézhető, ha generálás után átlépünk a PENZTAR témakörbe), de vegyük figyelembe: előkészítetlen + az észrevételek és hibajelzések okán szürkezónás kettős könyvelésből szürkezónás pénztárkönyv képződhet. Viszont frissiben látunk valami olyat, ami étvágyat hozhat ahhoz, hogy valós 2->1 szándékú kettős könyvelés(eke)t készítsünk elő.
Mert érdemes.
2->1 kettőse könyvelésének filozófiája:
Pénztárkönyv célú kettősünkbe - teljesítés szemlélettel! - minden olyan forgalom (követelés és kötelezettség előírása/jóváírása, eszköz- és forrásváltozás) lekönyvelendő, amely forgalomkapcsán a pénztárkönyvből előbb-utóbb adókötelezettség-, eredmény-, avagy pénzeszköz-változás kimutatása lehet szükséges! Tehát: megszokott módon könyvelendők a számlák, és pl. december 31-el előírandó a januári kifizetésű decemberi bér is, könyvelendő az ÉCS, stb.
A 2->1 olyan eszköz, amely teljesítés szemléletű szintetikát fordít át pénzforgalmiszemléletű szintetikára.
Egyszeri előkészítés 2->1-re:
Újonnan induló egyéni vállalkozás esetén nincs szükség egyszeri előkészítésre.
Előzményekkel terhelt vállalkozás esetében az egyszeri előkészítés lényege: megfelelő minőségű nyitó napló, valamint nyitó rendező tételek megalkotása. Az egyszeriség abban áll, hogy az elindított 2->1 üzleti év könyvelését (és a későbbi évekét) már a könyvelő program lépteti át a következő üzleti évre. Mindezt – az alább leírtakra tekintettel – speciálisan teszi. A gondolatmenet a következő:
1.Készítsük el az egyéni vállalkozás nyitó naplóját úgy, mintha hivatalosan is kettősre állna át január 1-el kezdődően! Mondhatni, mintha a vállalkozó mostantól a számviteli törvény alá tartozna. Ez nem annyira egyszerű feladat: számba kell venni a befektetett eszközeit, készleteit, pénzeszközeit, összes követelését, kötelezettségét. Jegyzett tőkéje nyilván nem lesz, és számos egyebe is sajátos lehet, de a nyitómérleg számla (jellemzően: 491) egyenlege nulla kell(ene), hogy legyen! A nyitó naplóban a vevő/szállító forgalom folyószámlánkénti, ezeken belül pedig devizanemenkénti egyenlegekkel jelenjen meg (devizaösszeg az F6-os képernyőtáblában, ha EUR, USD, stb.). A pénzeszközök devizanemenként (opc. devizaegyenleg szintén az F6-os táblában), minden más főkönyvi szám esetén pedig elegendő a szimpla nyitó Ft-egyenleg.
2.Amennyiben az egyéni vállalkozásnak a december 31. és január 1. forduló ponti állapotban fennálltak olyan követelései és kötelezettségei, melyek ÁFA és/vagy számviteli teljesítés szempontjából előző üzleti évi forgalmi adót és/vagy eredményváltozást írnak elő, az egyszeres könyvelés szabályai szerint azonban az újévben számolandók el, akkor az 1. pont alatt leírtak szerint elkészült nyitó napló korrekciójára és – a korrekcióval összhangban – speciális nyitó rendező tételekre van szükség. A 2->1 átálláshoz az ilyen jellegű forgalmak a könyvelő által kivétel nélkül feltárandók annak érdekében, hogy a vállalkozás ÁFA-kötelezettsége és pénzügyi eredménye az átállást követően is valós értéken kerüljön kimutatásra. Egyszeri feltárásról van szó, ui. a kettőssel könyvelt első üzleti év eltelte után – az újév megnyitása során – immár a program igyekszik elvégezni a feltárást.
3.Feltárandó - nyitó rendező tételekkel megjelenítendő - forgalmak típusai:
a) Kiegyenlítetlen kimenő számlák/számlarészek
b) Kiegyenlítetlen érkező számlák/számlarészek
c) Kifizetetlen bér/bérhányad
d) Jóváíratlan egyéb követelés/kötelezettség 5-9-cel szemben.
A nyitó rendező tételek számviteli dátuma – természetesen – január 1.
Kiegyenlítetlen számlák/számlarészek nyitó rendezői az utalásos kimenő/érkező naplókban jelenítendők meg: eredeti adataikkal, kivéve a nettó és az ÁFA összegeit. Utóbbiak – számlatételenként – a számla kiegyenlítetlen részének arányában. Hasonlatosan kezelendők – csak vegyes naplóbeli nyitó rendezőkkel, de szintén tételesen – a bérfeladások. Valamint: az eredménymódosító egyéb vegyes előírások jóváíratlan részei.
Feltárt – imént taglalt – nyitó rendezőink „fél lábainak” T/K forgalmával "csökkentsük" az 1. pont alatti – első közelítésű – nyitó naplót. Amely „fél láb” 5-9 számlaosztálybeli, annak esetében a nyitó naplóban az adózott eredmény elszámolása főkőnyvi szám (jellemzően: 4933) nyitó egyenlege csökkentendő. Korrekt előkészítés esetén a 491 egyenlege nulla marad.
2->1 egyéni egyéni vállalkozó kontra pénzforgalmi ÁFA
Ha ev. alanya a pénzforgalmi ÁFÁ-nak, akkor a vállalkozás aktuális üzleti évi adatainál állítsuk be P-snek. Ha annyiban érintett csak a pénzforgalmi ÁFÁ-val, hogy van ilyen alá bejelentkezettektől beszerzése, akkor e beszerzéseinek számláit jelöljük meg P-snek. Számlapárosításnál használjuk az F7-es PénzfÁFA funkciót! Mint látható, sem a vállalkozás, sem némely számlájának ÁFA pénzforgalmisága nem igényel megszokottól eltérő évközbeni kezelést.
Számlapárosítás = SZÁMLAPÁROSÍTÁS!
A furcsán előadott cím arra utal, hogy a számlapárosítás KULCSSZEREPET játszik a 2->1 tevékenységben. Valóban, a kettősből generált pénztárkönyv minősége két pilléren nyugszik:
1.Egyik – aligha meglepő – a kiinduló kettős könyvelés tartalmi és formai minősége. A program a formai minőséget képes ellenőrizni. Cél, hogy a tényleges generálást megelőző ellenőrzés egyetlen hibát se találjon, azaz: ne is képződjön hibalista!!! Ha mégis kapunk hibaüzeneteket – orvosoljuk! Ha nem tesszük, annak kimenetele lehet az is, hogy a tényleges generálás „Hívja fel a programozót!” üzenettel félbeszakad. Mondhatni, néha ez a jobbik eset. Ha ui. képződik pénztárkönyv, hajlamosak lehetünk hinni, hogy a program által „hibásnak” ítélt kettősből generálódó pénztárkönyv tartalma viszont biztosan mindig hibátlan.
2.Másik pillér a számlapárosítás minősége – ez sem lehet meglepő. ÁFA-bevallás előtt a vevő és szállító számlák forgalmát párosítsuk ki! Minél aprólékosabban! Használható a program automatikus párosítása is. Ha kell, éljünk azzal a kis trükkel, amely e verzió leírásában Számlapárosítás címszó alatt vagyon leírva. A számlapárosítás meghatározó az egyszeresbeli ÁFA-kötelezettségre és a pénzügyi eredményre nézve. A 2->1 tevékenység nem igényli, hogy 0 egyenlegűek legyenek a párosítási szintek: lehet köztük !-es is. Pl. ha tudjuk, hogy egy kiegyenlítés csak részkiegyenlítése adott számlának, akkor párosítsuk össze őket! Ha nem tesszük, a számla a teljes összegével *-os (kiegyenlítetlen) lesz a generált pénztárkönyvben, a részkiegyenlítés pedig a teljes összegével csak egy „lógó” bevétel lesz a bankban. Párosítás alá más követelés/kötelezettség nemek főkönyvi számai is bevonhatók: ezek tételeinek párosítása is legyen igényes és teljes!
Pénzforgalmi párosítás
Új fogalom, amelytől megkülönbeztetjük azt a fajta párosítást, amelyről eddig szó volt, és amelyet mostantól – utólag – számviteli párosításnak nevezünk. A számviteli párosítás a kettős könyvelésben nem befolyásolja sem az ÁFA-kötelezettséget, sem az eredményt. Nem így az ún. pénzforgalmi párosítás, amelynek célja: minden egyes előírás Ft-hoz megtalálni a jóváírás Ft-ját. Egyszeres könyvelésben ui. pl. egy szállító felé történő utalásnál részleteznünk kell, hogy a szállító mely számláiból pontosan mennyit is szántunk a restanciánk csökkentésére. Ilyenkor valójában implicit pénzforgalmi párosítást végzünk. 2->1 tevékenység során a program minden releváns követelésre és kötelezettségre számviteli párosításra épülő pénzforgalmi párosítást végez a helyes egyszeresbeli ÁFA-kötelezettség és pénzforgalmi eredmény érdekében. Követelés számunkra a 31-36, kötelezettség a 43-47 számlacsoport tagja. Ezek forgalmaiból nem tekintjük relevánsnak a számlatételek követelés/kötelezettség jellegű ÁFA-alapjait (pl. előleg), valamint az ÁFA főkönyvi számaira vonatkozókat (jellemzően: 466, 467, 468). Pénzforgalmi párosítás alá tehát a követelések és kötelezettségek "maradék" forgalmai kerülnek csak.
Kis kitérő:
Követelés/kötelezettség nem (fajta) lehet összetett is – pl. a munkaadói járulék, amelynek van külön előírás és külön jóváírás főkönyvi száma. A program a mérleg/eredmény kivételcsoportok definícióit felhasználva egyetlen virtuális főkönyvi szám alattinak tekinti az összetett követelés/kötelezettség nem forgalmait.
Kitérő befejezve.
Visszatérve a pénzforgalmi párosításra: a pénztárkönyv-generálás lelke, alfája és ómegája!
1.A számviteli párosítás alá eső követelések/kötelezettségek (vevő és szállító esetében: folyószámlánkénti) forgalmainak pénzforgalmi párosítása számviteli párosítási szintenként történik: csak a szint (halmaz) tételeit érintően; számvitelileg párosítatlan tételeik pedig nem kerülnek pénzforgalmi párosítás alá! Az ilyen tételek, amennyiben számlák, *-os tételekként fognak megjelenni a generálandó pénztárkönyvben – legyenek bár kiegyenlítettek valójában.
2.A számviteli párosítás alá nem eső követelés/kötelezettség nemek forgalmainak pénzforgalmi párosítása a nem (fajta) teljes kartonjára - teljes tételhalmazára - történik.
Lényeges tudnunk, hogy egy-egy – pénzforgalmilag párosítandó – halmazon belül az előírás és jóváírás tételek milyen sorrendben várják „életük pénzforgalmi párjának" megtalálását az őket összeboronáló pénzforgalmi párosítás által. Íme: utalásos számla (mint vevő/szállító előírás) a keltének és ÁFA-teljesítési időpontjának minimuma, egyéb előírások és a jóváírások pedig a számviteli teljesítésük időpontja (mely az iktató szám utáni ún. könyvelési dátum) szerinti sorrendben várakoznak sorsuk beteljesülésére.
[67w]
Utalásos – jellemzően: érkező – számlák pénzügyi sorszáma
Utalásos kimenő és érkező számlák rögzítésekor a számlaszám fölött mostantól új adatmező: Pü. = számla pénzügyi sorszáma. Kitöltése nem kötelező. Olyan helyen lehet rá szükség (és jobbára csak érkező számlák esetén), ahol a számlákat a könyvelésük előtt – jellemzően: év elejétől induló 1,2,3… sorszámmal – iktatják, és iktatásuk azonosítóját a könyvelésben is meg kívánják jeleníteni. Az új adatmezőt bizonnyal kevés számú helyen fogják hasznosítani, ezért – hogy léte ne jelentsen különösebb terhet – az előtte lévő adatmezőn (fizetési határidő) kiadott Enter hatására átugrásra kerül, Le/Fel nyilakkal azonban mindig rá lehet lépni. Annak számára viszont, aki kifejezetten igényelte a pénzügyi sorszám használatát, érkező számlák esetén nem kerül átugrásra a mező.
E sorok írója látja sorsát: a tombolázást vélhetően ki kell majd terjesztenie a pénzügyi sorszámra is.
Adószám kijelzése adatbevitelkor
Könyvelési tételek adatbevitelénél – akár új tétel bevitelében vagyunk, akár meglévő módosításában, akár korábban rögzített tételek fölötti császka-mászkában – mostantól állandó kijelzés alanya az aktuális tétel – rögzített/rögzítendő – folyószámlája adószámának, adószám hiányában pedig opc. közösségi adószámának állapota. Formálisan helyes adószám zöld, hibás adószám piros színű mezőben jelződik ki – a képernyő jobb felső sarkában. Adószám hiányában az opc. közösségi adószám (legyen akár helyes, akár hibás) jelenik meg – kék mezőben.
Az adószámok fenti módú szemmel tarthatóságának célja: nyilvántartottságuk, helyességük kontrolálásának egyszerűsítése a 2020. július 1. utáni felértékelődés okán.
A könyvelő program felkészített a felsorolt 2020-as bevallások és adatszolgáltatások előző évivel megegyező szintű nyújtására.
Pénztárgépes „kp. kimenő számlák” számainak kihagyása az adatbevitel [57w]-beli duplázás-vizsgálatából
Ha készpénzes kimenő számlákat kívánunk rögzíteni, akkor a számlaszámok duplázás-vizsgálata ezután kihagyja a folyószámlára vett pénztárgépek bevételeit, amennyiben e folyószámlák megnevezésének része a ’pénztár’ szórészlet. Legyen bár kisbetűvel írva, nagybetűvel, ékezettel, avagy ékezet nélkül. Kihagyás oka: a pénztárgépek bizonylatai autonóm sorszámozásúak, a sorszámaik ezért ütközhetnek egymáséival, ill. a normál kp. számlákéval is, miközben folyószámlára könyvelt forgalmaik integritásának ellenőrzésére létezik kézenfekvőbb megoldás is: az egyenlegeik lekérdezése.
Magyar Nemzeti Bank Forint-EUR-árfolyamai
Árfolyamok 2020. február 1-ig bezárólag. A medve ma kijön a barlangjából?
[65w]
AUDIT.XML
Az AUDIT.XML a Magyar Könyvvizsgálói Kamara ajánlása szerinti formájú és tartalmú adathalmaz adott cég adott üzleti évének könyveléséről. A Kamara ezzel törekszik a könyvvizsgálói programok adatigényét tartalom és fogadhatóság tekintetében egységesebbé tenni. Cél, hogy a könyvelő programok elő tudják állítani, a könyvvizsgálói programok pedig fogadni tudják az AUDIT.XML fájlokat. Mostantól a Halas Forrás program is képez ilyen XML-t. Menüpontja a Könyvelés főcímszó alatt érhető el: Export- és importszolgáltatások, melyből almenü nyílik.
Az AUDIT.XML képzési feltétele a vállalkozás aktuális (kért) üzleti évi adatainak kitöltöttsége (Segédlet – rég meglévő – utolsó menüpontja). A képződési helyet a program az XML elkészülésekor kijelzi. Az XML a kiválasztott üzleti év összes könyvelési tételét (akár a záró tételeket is) tartalmazni fogja ún. 1-1 lábas tételek formájában (készpénzes számla esetében tehát külön tétel a nettó, az ÁFA, és a bruttó). A számlatükörből a hivatkozott főkönyvi számok, és a folyószámlák közül is csak a hivatkozottak kerülnek XML-be. A tételek gazdasági eseményének szövege végére zárójelek között megjegyzésre kerül az eredeti – könyvelő programbeli – iktató szám. Pl. 125/A esetén így: (125/65), ahol 65 az alábontás-karakter (jelen esetben az A betű) ún. belső kódja. Azért a belső kódot jelenítjük meg itt, mert az XML „egzotikus” karaktereket nem fogad el, már pedig az alábontások némelykor ilyen karakterekig is eljutnak.
Magyar Nemzeti Bank Forint-EUR-árfolyamai
Árfolyamok 2020. január 3-ig bezárólag.
[64w]
Bővült a naplólisták adattartalma
A naplók rögzítési listái (Listák 1. menüpont) ezután feltüntetik a forgalmi tételek opc. devizanemét és összegét is. Kimenő/érkező naplók esetében a hosszú (16 karakteres) számlaszám a feltüntetett, nem csupán az utolsó 10 karakterük.
Adatbevitelkor bank és egyéb pénztár naplóban…
Mindez akkor érdekes, ha egy cégnek több bankszámlája és/vagy pénztára van.
Adatbevitelkor – a [47w] verzió óta – ha bank vagy egyéb pénztár naplóban korábbi tételekre kívánunk visszalépni, akkor az általunk látható (és így módosítható, törölhető) korábbi bank/pénztár tételek köre leszűkíthető egyetlen adott pénzeszköz-számla tételeire. Ehhez az kell, hogy visszalépés előtt a kívánt pénzeszköz-számlát írjuk be (hagyjuk helyben) az ellenszámla adatmezőben. Ha pedig egyszerre akarjuk látni az összes bank/pénztár tételét, akkor – mielőtt kiadjuk a korábbi tételekre való visszalépést – előbb üresítsük ki (töröljük) az ellenszámla mezőt!
A változás a [47w]-hez képest most csak annyi: ha a korábbi tételek valamelyikében módosítjuk az ellenszámlát, akkor a program – szemben az eddigiekkel – ezután nem lép át az átírt számla korábbi tételeire, hanem marad a korábbi tételekre való visszalépéskor kijelölt szűrési feltételnél. Mindez akkor nagyon hasznos, ha pl. több 3841-es banki tételt is tévesen könyveltünk a 3842-re, és most "zsinórban" javítani szeretnénk.
Előre bocsátjuk, hogy a kp. kimenő és kp. érkező naplók korábbi számláira való visszalépés is hamarosan leszűkíthető lesz egyetlen pénztár számláira.
ÁFA-összesítő – tételes ÁFA: egy kis adalék
Az adalék csupán annyi: az esetleges tételes ÁFA forgalmak listája mostantól végösszesen sorokkal zárul. E sorok értékei az xx65-ös ÁFA-bevallás 05-ös lapjának xx65M-ekből következő összesítéseivel – elvileg – egyezőek.
Magyar Nemzeti Bank Forint-EUR-árfolyamai
Árfolyamok 2019. december 6-ig bezárólag.
[63w]
Tombolázás a hosszú számlaszámokra
A könyvelő program mostantól a kimenő számlák hosszú (max. 16 karakterből álló) számlaszámait tombolázza, szemben az eddigi gyakorlattal, amely a számlaszámok utolsó 10 karakterére épített csupán. Lényeges változást mindez ritkán eredményez az eddigiekhez képest (hisz a számlaszámok sorszám része szinte mindig belefér az utolsó 10 karakterbe), de mindenképpen így helyes, így precíz.
MNB Forint-EUR-árfolyamok
Árfolyamok 2019. november 6-ig bezárólag.
[62w]
MNB Forint-EUR-árfolyamok
Árfolyamok 2019. október 7-ig bezárólag.
[61w]
MNB Forint-EUR- árfolyamok
Árfolyamok 2019 szeptember 6-ig bezárólag-
[60w]
MNB Forint-EUR-árfolyamai
Árfolyamok 2019 augusztus 2-ig bezárólag.
[59w]
Magyar Nemzeti Bank Forint-EUR-árfolyamai
Árfolyamok 2019. július 5-ig bezárólag.
[58w]
Export – controlling számára
Amely vállalkozás számára használjuk a rovat-alábontást, és kivonat-lehetőségei közül a ’Rovat – Főkönyvi’ típusúra kérünk listát, a lista elkészülte után mostantól kérdés tevődik fel: kívánunk-e controlling-segédletet készíteni? Pozitív válasz esetén a program egy CONTROL.DBF nevű fájlt készít (helyét kijelzi), mely Excellel beolvasható (megnyitáskor a fájlt DBF-típusúnak kell jelezni). Sikeres megnyitás esetén a megjelenő táblázat oszlopai:
-Forgalom éve
-Lekérési időszak hónap-intervalluma
-Rovatkód és megnevezése
-Főkönyvi szám és megnevezése
-Főkönyvi szám T/K-jellege
-Lekérési időszak T/K forgalmának T/K-jelleg szerinti előjellel vett egyenlege.
Magyar Nemzeti Bank Forint-EUR-árfolyamai
Árfolyamok 2019. május 7-ig bezárólag.
[57w]
Azonos számlaszámú számlák felderítése adatbevitelkor
Mostantól, ha kimenő/érkező, illetve kp. kimenő/érkező napló adatbevitelébe kívánunk belépni (azaz – vélelmezhetően – számlákat óhajtunk rögzíteni), a program előbb ellenőrzi (első menet), hogy a(z al)napló számlái között található-e (csakis akkor jelez, ha található) két (vagy több) azonos számlaszámú. Érkező számlák esetében mindezt – természetesen – szállítókon belül vizsgálja. Vizsgálat célja: esetlegesen duplán könyvelt számlák felderítése. A program két számlaszámot akkor minősít azonosnak (egyenértékűnek), ha a számlaszámok „normalizáltjai” azonosnak bizonyulnak. A normalizálás itt azt jelenti: a számlaszámból kiszűrésre kerül a tárgyév esetleges évszáma (pl. 2019 esetén az 543/19-ből a /19), továbbá minden nem betű-számjegy karakter, majd a „maradék” prefixre (betűvel befejeződő kezdő karaktersorozatra), és előnullák nélküli sorszám részre szeparálódik. Ha a többtételes számlák folytató tételeit azonos iktatószám-főrész alatt visszük be (ez a javallott), akkor e tételeket a vizsgálat egyetlen számla részeinek tekinti.
Ha a program talál a naplóban olyan számlákat, amelyek számlaszámainak normalizáltjai egyezőek, akkor ezekről lista (pdf-fájl) készül, mely csakis akkor jelenik meg, ha igényeljük. A vizsgálat (elővizsgálat) – melyhez a program „kis türelmet” kér – befejeztével máris kezdődhet az adatbevitel. A vizsgálat abban az esetben vesz 1-2 másodpercnél több időt igénybe, ha a gépünk kissé lassú, és/vagy több ezer tétel van már a naplóban. Megjegyzendő, hogy az opcionális lista nem okvetlenül jelenti azt, hogy duplán rögzítettünk le egy vagy több számlát: figyelemfelhívásról van csupán szó, amely jelzi a normalizálás során azonos számúnak talált naplóbeli számlák eredeti számát, iktatószámát, valamint a vevő/szállító nevét. Számviteli dátumot és számlaösszeget nem, mert ezek az adatok be is csaphatnak bennünket: eltérésük esetén hajlamosak lehetünk nem utána nézni annak, amire pedig a program felhívta figyelmünket.
Számla-adatbevitelből való kilépéskor a program újfent elvégzi a fenti vizsgálatot (ez a második menet: utóvizsgálat), ekkor azonban csakis kizárólag olyan – opcionális – számlaszám-duplázásokat jelez, amelyeket a naplóba való belépéskori első menet nem jelezhetett, lévén ezek a duplázások az iménti adatbeviteli tevékenységünk következtében keletkeztek. Mind az első, mind a második menet listáira igaz: a tételek felsorolása a számlaszámok normalizáltjainak sorrendjében történik.
Végül: az új szolgáltatás (mely a korábbi évek könyvelései ellenőrzésére is felhasználható), valamint a További kartontípusok cím alatti Hasonló tételek kartonja menüpont nem kiváltják, hanem kiegészítik egymást.
XML-fájlok képzése központi helyre is
A 2019-es XML-fájlok (jelenleg: 1965.XML, 19A60.XML, 1908.XML, PTGSZLAH.XML), és a majdani későbbi éviek mostantól egy centrális helyen, jellemzően a C:UGYW_ABEV mappában is képződnek, nem csak a cégenként más és más (többcéges programváltozat esete) mappában. A program a centrális helyet tünteti fel ezután XML helye gyanánt, annak elkészülése után. Egy új 1965.XML felülírja az UGYW_ABEV mappában már esetlegesen létező 1965.XML-t, tartozzon az bármely könyvelt vállalkozáshoz. Centralizálás célja és haszna: többcéges könyvelő program esetén az ÁNYK program Egyedi importálás c. menüpontjában ezután nem kell mappákat váltogatnunk, ha újabb ügyfél XML-jét kívánjuk importálni.
Export a külvilág számára: havi forgalmak is
A További kartontípusok menüpont alatti utolsó – Fők.karton/kivonat/egyéb export c. – almenüpont outputja bővült a főkönyvi számok havi forgalmának összesítései tartalmú HKIVON.TXT – Excelbe beolvasható – állománnyal.
Magyar Nemzeti Bank Forint-EUR-árfolyamai
Az árfolyamok „beégetve” 2019. április 4-ig bezárólag.
[56w]
PTGSZLAH-adatszolgáltatás
Pénztárgép használatára kötelezett vállalkozás e kötelezettségét kiválthatja a PTGSZLAH havi adatszolgáltatással. A További kartontípusok c. menüpont új almenüpontjával mostantól az említett adatszolgáltatás tartalmáról listát és – ÁNYK alatti egyedi importálás céljára – ptgszlah.xml fájlt kérhetünk. A lekérdezés az üzleti év bármely közbenső időszakára vonatkozhat, ne feledjük azonban, hogy az ÁNYK havi XML-t vár: import-szándék esetén a lekérendő időszak hónap elsejétől az utolsó napjáig tartó legyen! A program a paraméterezett időszak összes kibocsátott számláját leválogatja. Nyugták (betűjelük 4. karaktere: N) nem kerülnek kigyűjtésre. PTGSZLAH-igény esetén adatbevitelkor a számlák sorszámait igyekezzünk pontosan kitölteni: a betűjelzéseket is. Esetleges előzmény számlák számait is vigyük be. Sztornó számlát a program nem ismer fel: módosítónak minősíti, amennyiben adtunk hozzá előzmény számlaszámot. A többtételes számlák tételei egybevonódnak. Import szempontjából fontos tudni: a program egyetlen – névtelen – pénzátvételi helyet feltételez, melynek címe a vállalkozás címe (lásd: Vállalkozás aktuális üzleti évi adatai c. menüpont).
Kisadózó szállítótól az éves nettó beszerzés 1 mFt fölött!
A kigyűjtést egy régóta létező menüpont prezentálja (Számlaforgalom „2013-tól szempontú” vizsgálata – lásd: [27] és [29] verziók leírásai), mely valamely szinten eddig is prezentálta, csak eddig a bruttó beszerzésre vonatkozóan. Mostantól kifejezettebb a cél: a K102-es éves adatszolgáltatás teljes tartalmának lekérhetősége, mely adatszolgáltatás jelenleg a 2019. március 31-ig esedékes 18K102. Fontos: egy kisadózóhoz két nettó beszerzési érték kerül kimutatásra: egyik a K-jelzéssel (Kisadózó) ellátott beszerzés-számlái nettóinak összege, másik az összes (K-s és nem K-s) beszerzés-számlái nettóinak összege. A kimutatáshoz az utóbbinak kell meghaladni az 1 mFt-ot.
Ügyintéző neve és telefonszáma is XML-be
Mostantól a Vállalkozás aktuális üzleti évi adatai c. menüpont alatt a címben említett két adat is kitölthető. A program meghálálja, ha kitöltjük: ekkor az ezután készülő 1965.xml, 19A60.xml, és a jelen verzióval debütáló ptgszlah.xml fájlok is tartalmazni fogják.
MNB EUR-árfolyamai
Immár szokásosan. Ezúttal 2019. március 8-ig bezárólag.
[55w]
E verzió az előző verzió két hibájának javítása.
[54w]
Emlékeztető gyanánt jelen verzió elé bocsátjuk, hogy a 08-as, 65-ös, és A60-as bevallások támogatása nem csupán kinyomtatható PDF-tartalomból áll, hanem ÁNYK programmal importálható XML-fájlok előállításából is. Kevéssé számottevő adatmennyiség esetén is megérheti az importálás, amely az ÁNYK Szerviz menüpontja alatti Egyedi importálás almenüponttal végezhető. Feltétel: a könyvelő program Segédlet menüpontja alatt legyenek kitöltve a könyvelt vállalkozás 2019. évi aktuális üzleti évi adatai. Ezt (ha csak a cégadatok évközben nem változnak) egy évben egyszer kell megtenni. Az importálás sikerességéhez szükséges még, hogy sem a könyvelt vállalkozás, sem a bankszámláját vezető pénzintézet általunk bevitt nevében, sem folyószámla (vevő/szállító) nevében ne forduljon elő az & jel: pl. K&H Bank Zrt. (változtassuk K és H Zrt-re). Szükséges az is, hogy vevők/szállítók esetében az adószámaikat is rögzítsük! Mostantól a 1965.XML már el se készül, ha a könyvelő program előzetesen ilyen problémát érzékelt: hibaüzenetnek örvendezhetünk.
1908-as bevallás támogatása: kifizetések őstermelők számára
Az ide vonatkozó információ megegyezik a [42w] verziónál leírtakkal.
1965-ös bevallás támogatása: főlapok, mg-i + vas és acél fordított ÁFA, tételes ÁFA
Ha ÁFA-összesítő lekérésekor nem igényelt az ÁFA arányos megosztása (leírása a [10] és [19] verziók alatt), akkor 2019-cel kezdődően – amennyiben „régi megszokott” helyett a jó szívvel javasolt „újmódi” típusú listaformát kérjük – a könyvelő program XML-be csempészi a 65A 01-01, 01-02, és 01-03 főlapjai számára javasolt adatokat (1000 Ft-ban). Az összesítő lista esetleges ???-es (fizetendő ÁFÁ-ra, illetve előzetes ÁFÁ-ra vonatkozó) sorainak (lásd: [49w]) adatai rendre hozzáadódnak a megfelelő „ÁFA az egyéb naplók alapján” sorok adataihoz, és a 1965A 35. és 75. (megnevezésük: Egyéb) sorszámú soraiban mutatódnak ki. Az e sorokban megjelenő összegekre ezért rendkívül nagy figyelmet kell fordítani, mert ezek azok, amelyeket a könyvelő program nem tudott kategorizálni! Ezek felajánlott helyét tehát a könyvelőnek nagy valószínűséggel felül kell bírálnia, miután sikeresen importálta a 1965.XML fájlt.
Végül, két megjegyzés: 2019. június 30. után némi változás történik a fordított ÁFA alá tartozó mezőgazdasági termékek VTSZ-számaiban. A programba beépítettek az új VTSZ-számok is, de a június 30-a utáni számlákon való használatuk – természetesen – nem a program dolga. Június 30-a után a megváltozó VTSZ-számú gabonaforgalom mennyisége mindenképpen az új VTSZ-re hivatkozó – új – naturália kóddal könyvelendő. Másik megjegyzés: megszűntek a 1965M 01-es és 01-K lapjai. Mindazonáltal, az ide tartozandó tételekkel (ún. online-ná vált számlákkal) listán ezután is szembesülhetünk, lásd: [52w] verzió ide vonatkozója.
19A60-as bevallás: Összesítő nyilatkozat a közösségi forgalomról
Az ide vonatkozó információ megegyezik a [43w] verziónál leírtakkal.
MNB EUR-árfolyamai 2019. január 29-ig
[53w]
Árfolyamozás – ez nagyjából a befejező rész
Eltérés a forintosítás általános szabályaitól?
A kérdés az adatbevitel F6-os (Egyéb +) táblájában válaszolható meg (új adatmező: I – igen, üres – nem), amikor is devizás forgalmi tételt könyvelünk. Van ui. olyan gazdasági esemény (pl. a forintért vásárolt deviza), amely esetében nem alkalmazható a „devizakészlet növekedésekor elszámoló ár, csökkenésekor pedig elszámoló ár, FIFO, avagy átlagár” szisztéma. „Igen” válasz esetén a program a könyvelő forintosítását érvényesíti - lásd: alábbi címszó (menüpont).
Ez egy új menüpont a Könyvelés főcímszó alatt. Elegendő hely hiányában – disznó módon – ki is túrta innen a konzisztencia-vizsgálatot, mely duzzogva a Szerviz alá távozott.
Bízvást mondható, hogy aki valutapénztár, illetve devizabank könyvelésére kárhoztatott, örülni fog: a menüpont ellenőrzi (és ha kérjük: helyesre javítja) a devizás pénzeszközök forgalmának könyvelésbeli forintosításait. A FIFO és az átlagár szisztéma kiterjesztésre került negatív devizakészletekre is: negatív devizaegyenleg esetén a csökkenés forintosítása elszámoló árral történik, a növekedésé pedig – nulla egyenlegig – FIFO-val vagy átlagárral. A kiterjesztés matematikailag teljesen konzisztens.
A menüpont teljes üzleti évet vizsgál. Előző évvel párhuzamosan könyvelt újév esetében, amennyiben FIFO-t vagy átlagárat alkalmazunk, akkor van értelme kérni, ha – átmeneti időre – a bank/pénztár napló legkisebb iktató számán január 1-i könyvelés dátummal előzetesen bevittük az újév devizás pénzeszközei nyitó egyenlegeit (devizásan, év végi átértékelt forintosítással). A menüpont felderíti az összes pénzeszköz-számlát (a tisztán Ft-alapúakat is), majd állapotmenüvel tájékoztat bennünket. A menüből kizárólag olyan devizás pénzeszköz-számlát (menüpontot) választhatunk, amelyre egyetlen devizanemben történt könyvelés, tisztán Ft-os tétele max. a pénzeszköz-karton utolsója, amelynek viszont az év végi devizaátértékelésnek szükséges lennie. E feltételeket nem teljesítő pénzeszköz vagy tisztán Ft-os, vagy több devizanemben is könyveltünk rá, vagy a devizás forgalom mellett van nem megengedett ellenszámlájú tisztán Ft-os forgalma is.
Egy – feltételeknek eleget tevő – pénzeszköz-számla választásakor lista (PDF) készül, mely által a program szembesít bennünket a számla-forgalom forintosításáról. Forgalmi tételek sorrendje: könyvelési (számviteli) dátum, egyazon napon belül naplósorrend (nyitó, bank, pénztár, vegyes), naplón belül iktatószám. A lista igyekszik szemléletesen prezentálni a devizaforgalmat, és annak jelenlegi forintosítását. E mellett ott találjuk a program javaslata szerinti forintosítást is a devizakészlet minden egyes növekedésére és csökkenésére. A javaslat a Segédlet alatti – Vállalkozás aktuális üzleti évi adatai – menüpont deviza-forintosítás beállításai alapján készül. A lista utolsó oszlopa az eredeti és a javasolt forintosítás tételenkénti különbözeteit tartalmazza. Ha van olyan forgalmi tétel, amely esetében a javasolt Ft-érték eltér az jelenlegitől, akkor a lista elkészülte után – feltéve, hogy az üzleti év anyaga nem védett záró védelmi dátummal – a program felajánlja javaslatai érvényesítést a naplókban. Az ajánlat elfogadását kétszer is gondoljuk meg, lévén hangsúlyozottan felelősségteljes dologról van szó, és a bank/pénztár bizonylatainkon sem íródik át semmi. Hogy is íródna? Elfogadott javaslatok érvényesítése előtt a vállalkozás könyveléséről a program biztonsági mentést készít a winchesterre.
Fontos: a program deviza-forintosítási javaslata csakis akkor függ az eredeti (jelenlegi) forintosítástól, ha a számviteli politikában megjelölt pénzintézet felvitt árfolyamai hiányosak, és/vagy alkalmaztuk itt-ott az „Eltérés a forintosítás általános szabályaitól” – fent említett – lehetőséget. Ilyen esetekben ui. – jobb híján – muszáj figyelembe venni az eredeti forintosítást. Érdekességképpen kipróbálhatjuk, hogy hogyan változik a program javaslata, ha a bekerülési értékek meghatározási módját variálgatjuk az elszámoló ár, a FIFO, és a (csúsztatott) átlagár között. Csak a végén ne felejtsük el visszaállítani a konfigurálást...
Végül egy kérés: alaposan analizáljuk ki devizás-pénzeszköz forintosítási listáinkat! Nagyon lényeges, hogy minden adatát pontosan értsük, ehhez a végén lévő magyarázat nagyban hozzájárul. Tudnunk kell azt is, hogy ha kérjük az esetlegesen talált eltérő javaslatok lekönyvelését, de később pótoljuk valamely elmaradt – pl. készpénzes – mozgás bevitelét, akkor FIFO és átlagár esetén borul a „sziklára épített vár”. Lényeges az is, hogy a program forintosítási javaslatai rögzítése esetén az esetlegesen módosítandó készpénzes számlák ÁFA-tartalma nem változik, bármilyen kulcsúak is! Ilyen esetben ui. csak a számla nettó és bruttó összege fog rugalmasan igazodni a javaslathoz.
MNB EUR-árfolyamok 2019.01.11-ig
Ehhez már nem is kell kommentár. Azt azonban mégis hozzáfűzzük: mostantól az MNB EUR-árfolyamait nem kell – úgymond – „letölteni”, ui. jelen verzióval kezdődően a programba „égetett” árfolyamok mindenféle előzetes hókusz-pókusz nélkül elérhetők az adatbevitelben, és a fent tárgyalt új menüpont számára is. Ezen árfolyamok tekintetében a program „erőszakos”: a könyvelő által esetlegesen bevitt MNB – EUR árfolyamok helyett mindig a saját – biztosan helyes – definícióját érvényesíti. Legalábbis a definíció által lefedett időszakra.
[52w]
Bővült az „Új” típusú ÁFA-összesítő
A „Régi megszokott” típusú formából az értékesítések és beszerzések kulcsonkénti megbontásait tartalmazó oldalak mostantól az „Új” típusú összesítőnek is részei lesznek.
Az online-számlák is megjeleníthetők az ÁFA-összesítőben
Egy cég online-számlái alatt a 2018. június 30-át követően kiállított – online-számlázással, avagy a NAV e célú felületén 1-5 napon belül rögzítendő – 100eFt ÁFA-tartalmat elérő értékesítés-számlákat értjük. Noha ezek nem részei a tételes ÁFÁ-nak (65M), szükség lehet arra, hogy a könyvelő ellenőrizni tudja: eljutott-e minden online-számla a NAV-hoz, avagy maradt közöttük offline is?
A könyvelés alapján online-számláknak minősülő értékesítéseket az ÁFA-összesítő csakis akkor gyűjti ki, ha a bevallási időszak megadása közben felajánlódó új (F4 – Online? feliratú) funkciót kiadjuk: a felirat ekkor Online!-ra változik. F4 hatása: a megparaméterezett összesítő lista a tételes ÁFA tekintetében úgy képződik, mintha az értékhatár fölötti ÁFA-tartalmú értékesítések továbbra is kívánatosak lennének a 65M-adatszolgáltatásba. Fontos: az F4 kiadása egyszeri hatású (egy alkalomra szól), továbbá XML ilyenkor nem generálódik.
Alternatív ÁFA-kulcsok
Mostantól akár más nemzetek ÁFA-törvényei szerinti kulcsok is definiálhatók. Ennek oka: ha egy vállalkozás a magyar ÁFA-törvény hatályán kívüli tevékenységet (is) végezve egy másik állam ÁFA-törvénye szerinti (ottani belföldinek minősülő) számlákat bocsát ki, és fogad be, akkor az ilyetén számlatételek bruttó összegeit eme állam ÁFA-kulcsai szerint szükséges összetevőire bontani: nettó és ÁFA. Devizában és Ft-ban is.
Valójában nem a honi ÁFA-kódok bővültek külföldiekkel, hanem az F6-os képernyőtáblabeli (Egyéb +) ÁFA-kód alábontásokhoz rendelhetünk mostantól ÁFA-mértéket (kulcsot). Ezen alternatív ÁFA-kulcsok érvényesüléséhez ÁFA-kód alábontást szükséges tehát használni. Amely ÁFA-kód alábontáshoz ÁFA-kulcsot szeretnénk rendelni, azt a Segédlet alatti vonatkozó karbantartó menüponttal tehetjük meg: ha az új ’Kulcs’ mezőt valamely 0-100 közötti (akár tizedest is tartalmazó) számértékkel töltjük ki, akkor a program az alábontás használatakor e kulcs szerint bont nettóra és ÁFÁ-ra. Ha a ’Kulcs’ kitöltetlen (csak szóközök!), az azt jelenti: az alábontás nem definiál alternatív ÁFA-kulcsot. Ha azonban – pl. – a ’G1’ (Germany-1) alábontás-kódhoz 7-et, a ’G2’-höz 19-et rendelünk, akkor 7% és 19%-os német ÁFA-kulcsokhoz jutunk. Az alternatív ÁFA-kulcsot definiáló ÁFA-kód alábontások kizárólag olyan (magyar) ÁFA-kódok alábontásaiként használhatók, amelyekkel kapcsolatos forgalmakat az „Új” típusú ÁFA-összesítő a ---- jelzés alatti – Bevallásban nem szerepeltetendő minősítésű – értékesítések, illetve beszerzések gyanánt sorol fel. Ezek az ÁFA-kódok 2018-ban: -, 0, I, J, K, és L.
Fontos: adott bevallási időszakba eső alternatív ÁFA-kulcsos forgalmak 466 és 467 főkönyvi számokon megjelenő összegeit a Vegyes naplóban (az időszak utolsó napjával) vezessük ki alternatív – pl. német kulcs(ok) esetén: 466G és 467G – ÁFA főkönyvi számokra! Így eljárva, az ÁFA-összesítő immár korrekt módon prezentálja a honi ÁFA-kötelezettséget.
Készpénzes számlák adatbevitelekor is megy az F2 (Infó)
A [20]-as verzióval került a programba: BANK és egyéb PÉNZTÁR naplók adatbevitelekor F2-vel lekérhető az aktuális tétel dátumáig bezárólagos forgalom egyenlege. Mostantól készpénzes számlák bevitelekor is használható az F2. Emlékeztetőül: az F2-es lehetőség ki is kapcsolható, ezt a [20u] verzió leírása taglalja.
Az MNB EUR-árfolyamai 2018.12.11-ig bezárólag
Ehhez már nem nagyon kell kommentár.
[51w]
Árfolyamozás – folytatás
Alapértelmezett devizanem
A vállalkozás aktuális üzleti évi adatainál (Segédlet utolsó menüpontja) az árfolyamozás dinamikusabbá tétele érdekében mostantól „alapértelmezett devizanem” is megadható. A megadáshoz az ismert F3 (Eddigiek) is használható. Ha az adatmezőt kitöltjük, naplókba történő adatbevitelnél, amennyiben F6 (Egyéb +) a számlatétel bruttóértéke, avagy egyéb forgalmak esetén a T/K (Tartozik/Követel) mezők fölött, az F6-os képernyőtábla felajánlja e devizanemet. Ha a vállalkozásnak több különböző devizanemű devizabankja/valutapénztára van, ezek forgalmai bevitele előtt célszerű az alapértelmezett devizanem alkalmas átállítása. Javaslat: tisztán Ft-os forgalmak esetén az F6-ot – ha szükség van rá – ne az aláhúzással jelölt adatmezők fölött adjuk ki, miáltal a program nem az árfolyamozást helyezi középpontba.
Árfolyamnap tárolása
Arra jutottam, hogy az ún. árfolyamnap – amely napi árfolyam generálja a forintosítás eredményét – tárolása/nyilvántartása mégis hasznos lehet, ui. van, amikor a program által felajánlottól eltérő árfolyamnap (értéknap) kerül alkalmazásra. Adatbevitelkor ez nem gond, egyszerűen felülbíráljuk a program felajánlását, korábban rögzített tételek fölötti „mászkálgatás” esetén azonban az F6-os kontrollnak jól jön ez az anno felülbírálás az árfolyamozás helyessége megítéléséhez. Triviális, de hangsúlyozandó: az árfolyamnap nyilvánvalóan csakis az ezután – e mostani verziónál nem régebbi programmal – rögzítendő/módosítandó árfolyamozások esetén képződik! Az árfolyamnap beillesztése a naplók adatbázisaiba automatikus: amikor jelen programverzióval először lépünk be egy kettős könyvelésbe, a program elvégzi a naplók konverzióját. Egyszeri műveletről van szó, amely sok ezer tételt tartalmazó naplók esetén is max. 10-20 mp időtartamot igényel.
MNB EUR-árfolyamok 2018. november 14-ig
Jelen verzió megjelenéséig bezárólag programba „égetve” az MNB eddig közzétett EUR-árfolyamai. Amely vállalkozás esetén az MNB a választott hitelintézet, és eurós forgalmakat (is) kívánunk nála „árfolyamozni”, ott eme árfolyamok programkódból adatbázisba való letöltéséhez be kell lépni a Segédlet-beli Devizanemek árfolyamai menüpontba! Válasszuk az EUR-t, majd máris kiléphetünk a felsorolt MNB-EUR árfolyamjegyzékből: a vállalkozás adatbevitele számára így válik használhatóvá, érvényesíthetővé a jegyzékbővítés.
Árfolyam-különbözetek automatikus lekönyvelése
Régóta várt lehetőség. Először is: a Számlatükör kiemelt főkönyvi számai (Segédlet) közé vegyük fel az Árfolyamnyereség és az Árfolyamveszteség jelentésű (a számlatükörben már szerepelendő) két új főkönyvi számot. Másodszor: amennyire csak tudjuk, párosítsuk ki a devizás vevő/szállító számláinkat. Az árfolyam-különbözetek generálása a számlapárosításnál található új – F2-es: Árf.kül. – funkcióval történik. Ez a funkció csakis akkor ajánlódik fel, ha valamely devizanemben párosítunk! Pl. ha devizás vevő-forgalmak párosításában vagyunk, és leütjük az F2-t (mindegy, hogy melyik vevő neve fölött), a program megkeresi az adott devizanemben 0-egyenlegű párosítási szintek közül azokat, amelyek Ft-ban ugyanakkor nem 0-egyenlegűek: ez a Ft-egyenleg lesz a párosítási szinthez generálandó árfolyam-különbözet. Ez lehet nyereség vagy veszteség. A felderített árfolyam-különbözetekhez a program olyan – egyetlen! – könyvelési dátumot kíván rendelni, mely nem régebbi a devizás forgalmakénál, és nem későbbi a könyvelt üzleti év utolsó napjánál. Ha az F2-akció naptári napja beleesik ebbe az időszakba, akkor könyvelési dátum gyanánt a mai nap ajánlódik fel. A könyvelési dátum kijelölése után PDF-listában tárul elénk azon – kontírozott – vegyes (vagy újévi vegyes) tétel-felajánlások bizonylata, amelyen az opcionálisan lekönyvelendő árfolyam-különbözetek láthatók. A listát feltétlenül nyomtassuk ki, ha igényeljük a benne felsorolt árfolyam-különbözetek könyvelését. Könyvelés után a devizában 0-egyenlegű párosítási szintek Ft-ban is 0-egyenlegűvé válnak.
Nagyon fontos:
Azon számlák árfolyam-különbözeteire, amely számlák előző éviek (immár a nyitó naplóban szerepelnek), az előző év végi devizaátértékelések is hatnak, ezért az ilyen számlák kiegyenlítését követően ezeket nem elég csupán devizában párosítani: Ft-ban is kell! Ugyanis a tisztán Ft-os devizaátértékelés csak Ft-os párosítással rendelhető a (devizás) számlájához.
[50w]
Vegyes naplóbeli tétel(sorozat) másolása Újévi vegyes naplóba is + törlés
A [47w] verzióval lehetővé vált (a leírást lásd ott), hogy adott iktatószám alatti vegyes tételről/tételsorozatról másolat készüljön valamely szabad (még fel nem használt) iktatószám alá. Mindez a másolandó tételsorozat bármely tétele „fölött” kiadott F2-es (Másolás) funkcióval kezdeményezhető. Mostantól – ha az újév párhuzamos rögzítése engedélyezett – a másolat Újévi vegyes naplóba is irányítható. Ennek igénye nyilvánvalóan decemberi, valamint következő év januári vegyes tétel(sorozat) viszonylatában merül majd fel leginkább.
Igény fogalmazódott meg arra is, hogy a tévesen vagy többszörösen másolt tételsorozatok egyszerűbben legyenek törölhetők, mint egyenként, tételenként. Ezért, ha a Vegyes naplóban korábbi tételek fölött „mászkálgatunk”, mostantól adott tétel „fölött” az F3-as (Törlés) funkciót kiadva a tétel, továbbá a vele azonos iktatószám-főrészű összes többi tétel is egyetlen kezdeményezéssel törölhető. Természetesen, a program előbb megkérdezi tőlünk, hogy komoly-e a szándékunk.
Tételes ÁFA – beszerzésekre mostantól kissé enyhébb értelmezés
Úgy tűnik, a [41w] verzió szigorításán enyhíteni célszerű: két – egymástól független – revízió kapcsán e sorok írójához is eljutottak azon revizori észrevételek, hogy a 65M adatszolgáltatásban nem kell azon beszerzéseket feltüntetni, amelyek összegéből nincs ÁFA levonva. A vonatkozó törvényi szöveg analizálása – és többekkel való konzultáció – után az a módosítás született, hogy a 7,G,I,J,K ÁFA-kódú beszerzéseket a könyvelő program ezután csakis akkor mutatja ki a 65M adatszolgáltatásban, ha legalább egy fillér ÁFA levonásra került belőlük (és persze az áthárított ÁFA-tartalmuk eléri az adatszolgáltatás határösszegét). A kimutatás a 65M-en – ahogy eddig – az áthárított ÁFA összegével történik.
Tételes ÁFA – 1865M éves bevallók esetére
A 2018-as év éves ÁFA-bevallására (kicsit még odébb lesz) vonatkozóan – a NAV-val való levelezés nyomán – talán végre véglegesnek tekinthető a programba most beépített eljárás. Eszerint, a 2018-as üzleti év éves bevallása során értékesítésekre és a beszerzésekre egyaránt 1 millió Ft ÁFA-tartalom az adatszolgáltatási határ. Az értékesítések között kizárólag 2018. július 1. előtti keltezésű számlák szerepelnek. A 65M főlap beszerzésekre vonatkozó 06. sorszámú sora a teljes üzleti évből táplálkozik.
Adatimport külső programokból – bővült!
Adatimportra a [7]-es verzió óta van lehetőség. Ami most új:
1. További 4 oszloppal bővült az „importtábla” (importállomány), ezek:
Számlaminősítő jelző
ÁFA-minősítés járulékos adatai: ÁFA-kód alábontás, fizetendő, illetve előzetes ÁFA-kódja fordított ÁFA esetén
Hosszú számlaszám
Előzményszámla (hosszú) száma.
2. Ha az „importtábla” valamely sorában nincs kitöltve a folyószámla száma, de a megnevezése és az adószáma igen, és az adószám formálisan helyes, akkor a könyvelőprogram a folyószámla számot – amennyiben a könyvelésben talál ilyen adószámú partnert – az adószám által határozza meg.
Fontos hangsúlyozni: a bbővítés hasznosulása nem automatikus. Ahol az „importtáblát” előállító (számlázó vagy egyéb) program a bővítést nem ismeri (de jó lenne, ha ismerné), onnan kéretik a kapcsolatot e témában felvenni a fejlesztővel.
Árfolyamkezelés
Bár maradt még a következő programverziókra teendő árfolyamkezelés-témában (árfolyamkülönbözetek automatikus lekönyvelése, FIFO és átlagárfolyam negatív egyenlegű devizakészletekre is), a devizás forgalmak adatbevitelkor történő forintosítása, a forintosítás utólagos ellenőrzése mostantól egyszerűbb, gyorsabb, megbízhatóbb lesz. Felvihetők a hitelintézetek, bankok – különböző devizanemekre vonatkozó – árfolyamjegyzékei, hogy devizás forgalmainkat a program forintosítsa helyettünk. Az MNB euróra vonatkozó 2016.12.30 és 2018.10.12 közötti árfolyamait pedig e sorok írója – az MNB honlapjáról – mintegy „beégette” a programba, ezért ezt senkinek nem kell felpötyögni. Noha a „beégetett” MNB euró-árfolyamjegyzék egyénileg is folytatható, tervezem, hogy ezt az újabb programverziók is folytatják majd mindenkori aktuális napjainkig. Persze, nem minden nap van új verzió, de majd csak lesz valahogy… :)
Az alábbi leírás hosszától senki ne rémüljön meg: többé-kevésbé logikus, magától értetődő dolgokat tartalmaz, megspórolni mégse lehet. Tehát, az árfolyamkezelést a következő sorrendben, így készítsük elő:
1.
A vállalkozás aktuális üzleti évi (évente ellenőrzendő, aktualizálandó) adatai között (Segédlet utolsó menüpontja) töltsük ki – és NAGYON FONTOS: hibátlanul! – a következő négy új (konfigurációs) adatot:
Azon – a vállalkozás számviteli politikájában megjelölt (választott) – hitelintézet (bank) kötetlen rövid megnevezése, amelynek árfolyamait alkalmazzuk a cég devizás forgalmai forintosítására.
Előbb megnevezett hitelintézet adószáma (elérhető a honlapjáról, avagy valamely banki kivonatáról). MNB és EKB esetén – adószám helyett – rendre fixen az ’MNB’, avagy ’EKB’ szöveget írjuk az adatmező elejére!
Hitelintézet felhasznált árfolyamtípusa:
Üres (szóköz) – ha középárfolyam (vételi és eladási átlaga) V – ha Vételi árfolyam E – ha Eladási árfolyam.
MNB és EKB esetén hagyjuk üresen az árfolyamtípus egykarakteres rubrikáját!
Devizában fennálló kötelezettségek, valamint devizás pénzeszközök csökkenésekor alkalmazandó eljárás a könyv szerinti Ft-érték meghatározására:
F – FIFO-eljárás A – Ún. csúsztatott Átlagár-módszer E – Elszámoló ár (az, ami a választott hitelintézet felhasznált árfolyamtípusa (lásd: előző konfigurációs adat). Megjegyezzük, hogy a program egyelőre E beállítást feltételez, bármivel is töltöttük ki ezt az adatot.
2.
A Segédlet egyik menüpontja alatt régóta felvihetjük a devizanemeket. Ezek max. 6 karakteres azonosítóit (F6-os képernyőtábla az adatbevitelnél) mindenki úgy definiálta maga számára, ahogy akarta. Ez nem változik ezután sem, de a programnak mostantól szüksége van arra, hogy e devizanemekhez hozzárendeljük az ISO-szabvány szerinti 3 karakteres kódjukat. A program ezt, ha tudja, automatikusan is megteszi. Amely devizanemre nem tette meg, annál mi tegyük meg: a devizanemek karbantartásakor F3, ha az ISO-feliratú mező fölött állunk, és felajánlódnak a programba „égetett” ISO-kódok. A programba most bekerült „árfolyamozási” lehetőséggel csakis ISO-kódjaikkal helyesen ellátott devizanemek esetében tudunk élni!
3.
Az „árfolyamozás” harmadik előkészítési igénye: vigyük fel – előre! – a devizanemek azon időszaki (üzleti évi) árfolyamait, amelyekre szükségünk van. Forgalom rögzítése közben ui. új árfolyam nem vihető fel! Ennek oka: a különböző időpontú árfolyamok csapongó (összevissza sorrendű) bevitele könnyen eredményezhetné, hogy adott tételnél helytelen értéket ajánl fel a program. Mert egy közbenső nap árfolyamát kifelejtettük. A program nem tudja, hogy mi hiányzik, és mi nem, lévén az árfolyamok nem feltétlenül naponta változnak. Adatbevitelnél – „árfolyamozáskor” – azt fogja feltételezni: ha az üzleti év bármely T1 és egy későbbi T2 időpontjára van adott devizanemre vonatkozóan felrögzített árfolyam, akkor a T1 és T2 közötti időszak összes közbenső napjára is fel vannak rögzítve az árfolyamváltozások! Természetesen, csak a változások napjaira. Ha T1 és T2 között nem volt árfolyamváltozás, akkor az esetleges közbenső napokra T1 definiálja az érvényes árfolyamot. Fontos tehát, hogy a program iménti feltételezése minden devizanem minden felvitt árfolyamára helytálló legyen, ezért az árfolyamokat előrehaladóan, „hézag” nélkül – és hibátlanul – vigyük fel, ha megbízható forintosítást szeretnénk. Az MNB euróra vonatkozó 2016.12.30 és 2018.10.12 közötti árfolyamait nem kell felvinni, jelen programverzió által ez mindenki rendelkezésére áll. Folytatni viszont lehet 10.12 utánra, bár ezt a program is megteszi majd ezután új verziók kibocsátásakor: a program biztosan hibátlanul. Ennek okán, azon mindenkori aktuális időszakra nézve, amelyre „beégetett” MNB euró-árfolyamokkal rendelkezik, felül fogja írni a könyvelők által ezen időszakra esetlegesen bevitt – „közkincs” minősítésű (a fogalmat lásd később) – MNB euró-árfolyamokat! A program csakis az MNB euró-árfolyamait tünteti így ki a „figyelmével”.
A deviza-forintosítás 1. pont alatti konfigurációs paramétereire a háttérben mélyen építve, az egyes devizanemek Ft-árfolyamai is a Segédlet menüpont egyik – Devizanemek felvitele alatt található – almenüpontjával tarthatók karban. Választanunk kell egy – a 2. pont alatt korábban felvitt – devizanemet. Ha konfigurációnkban az MNB szerepel, akkor eurót választva azonnal szembesülhetünk a programba „égetett” – „gránitszilárdságú” – árfolyamokkal. Ahogy írtuk, ez folytatható, azonban a folytatást a további verziók a „közkincsben” fokozatosan felülírják (a felülírás csakis az árfolyamokra történik, az esetlegesen hibás árfolyamokkal forintosított forgalmi tételekre nem).
Egy árfolyamhoz két adatot kell felvinni: árfolyamnapot, és hozzá tartozó árfolyamértéket. Hogy mire vonatkozik az árfolyam (hitelintézet, árfolyamtípus, devizanem), azt a program már „tudja”: ezek az információk a menüpont képernyőjének címében meg is jelennek. Valamely könyvelési anyaghoz adott naptári év árfolyamainak bevitelét, módosítását, törlését „árfolyam-szerkesztésnek” nevezzük – a menüpont címében is ez szerepel. Ez azért hangsúlyozandó, mert – szemben a program szinte bármely helyén megszokottal – az itteni felvitel, módosítás, törlés számítógépünkben csakis akkor válhat maradandóvá, amikor az „árfolyam-szerkesztést” Esc billentyűvel befejezzük! A program ekkor megkérdezi (amennyiben tényleges változást érzékel), hogy véglegesítse-e, maradandóvá tegye-e a „szerkesztés” eredményét. Fontos tehát, hogy hosszabb idejű „szerkesztés” esetén (áramszünettől tartva) néha lépjünk ki, véglegesítsük az addigiakat (e – nem annyira barátságos – szisztémának programtechnikai okai vannak). Véglegesítés kérése esetén a többcéges könyvelő program újabb kérdést tesz fel: más cégek számára elérhetővé („közkinccsé!”) tegye-e a mostani árfolyam-szerkesztés eredményét? Ha Igen-t válaszolunk, a kurrens devizanem – jelen cég számára beállított hitelintézeti (vagy MNB, EKB) és típusú, most „szerkesztett” – árfolyamait más cégeknél nem kell felvinni. Ugyanakkor, hangsúlyozzuk: ez az árfolyammegosztás más cégek számára nem ír felül semmilyen náluk korábban bevitt árfolyamot, hanem csupán pótolja az onnan esetleg hiányzókat, valamint – ha egyszer náluk „szerkesztünk” – figyelmeztetést kapunk, ha adott napi árfolyam a „közkincsben” másként szerepel a sajáthoz képest. Ez utóbbira az árfolyam-szerkesztési tábla utolsó („Globálisan” feliratú) oszlopa szolgál, mely oszlop – remélhetően – alig tartalmaz majd adatot. Amely árfolyam mellett mégis, ott két csillag (**) utáni X árfolyamérték hívja fel a figyelmet a következők valamelyikére:
Ellentmondás: a „közkincsben” – szemben a helyivel – X az adott naphoz tartozó árfolyamérték. Ilyenkor valamelyik árfolyamérték, vagy mindkettő hibás.
Figyelmeztetés: az adott nap valamely „közkincsbeli” T1 és T2 napok közötti közbenső nap, X pedig a T1 naphoz tartozó árfolyamérték. Ilyenkor (feltéve, hogy sehol nincs hibás árfolyam felvéve) vagy hiányos a „közkincs” (hiányzik belőle az adott nap), vagy redundancia esete forog fenn, amennyiben az adott napi árfolyamérték X-szel azonos (pl. két egymás utáni árfolyamnap azonos árfolyamértékkel lett felvéve).
Aki egycéges programmal dolgozik, annak számára az ominózus oszlop címe „Globálisan” helyett „Mód. előtt”. Jelentése: módosítás előtt. Egycéges program esetében ui. a „közkincs” az árfolyam-szerkesztés kezdeményezése előtti árfolyamjegyzék-állapot: ehhez való azonnali viszonyítás eredményei a szerkesztés során esetlegesen megjelenő **-os árfolyamok. **-os árfolyamok esetén mindenképp igyekezzünk belegondolni, hogy mi az oka.
És egy fontos: a programba "égetett" MNB euró-árfolyamok első éles használata előtt ezt is "csaljuk" be "szerkesztésre", s végezzünk is rajta valami valós módosítást (pl. bevisszük a 18.10.12 utáni első MNB eurót), hogy a program megváltozottnak érezze a "hasában" lévő korábbi állapothoz képest, és feltegye a költői kérdést: véglegesítse-e (winchesteren) a változásokat? Igen-t adva ezzel már minden akadály elhárult az MNB euróra vonatkozó "árfolyamosítás" megkezdéséhez.
És akkor jöjjön végre maga az „árfolyamosítás”,
amelynek alkalmazása a fenti hosszú bevezető ismeretét igényelte! Két – úgymond – „üzemmódja” van: egyik az, amelyben új forgalmi tételt viszünk be, avagy meglévőt módosítunk, azaz: adatbevitel közben. A másik „üzemmód” akkor aktiválható, amikor a naplók korábbi tételei fölött kalandozunk. Mindkét „üzemmód” a már ismert F6-os (Egyéb +) funkcióval kezdeményezhető.
Adatbeviteli, vagy más néven: „árfolyam-üzemmód”:
Az F6 működése mostantól függ attól, hogy melyik adatmező fölött adtuk ki. Az „árfolyam-üzemmód” számlák adatbevitelekor kizárólag a ’Számlatétel bruttó összege’ mezőn, egyéb naplótételek (nyitó, bank, egyéb pénztár, vegyes) esetében pedig kizárólag a ’Tartozik’ vagy a ’Követel’ mezőkön állva aktiválódik! Minden egyéb esetben az ’Egyéb +’ működése hagyományos. Ha kitüntetett mező fölött adtuk ki az F6-ot, akkor – sikeres árfolyam-paraméterezés esetén – az F6-os táblából való kilépéssel egyidejűleg a számított (egész forintra kerekített) Ft-érték megjelenik ebben a mezőben. Számláknál a számított bruttó azonnal – ÁFA-kódtól függő – nettó/Áfa-megbontásra kerül, egyéb tételeknél pedig: ha Tartozik-mező a kitüntetett, akkor a Követel-mező esetleges tartalma nullázódni fog, és fordítva. A számított Ft-érték felülbírálható – a program ezt nem tiltja.
„Árfolyam-üzemmód”: egyből a devizanem-adatmezőre ugrik a program, feltételezve, hogy (lévén, kitüntetett adatmező fölött adtuk ki az F6-ot) kifejezetten árfolyamosítani szeretnénk. Válasszunk devizanemet (F3), ahogy korábban is. E sorban következő új adatként láthatjuk a program javaslata szerinti – naplótípus-függő – árfolyamnapot, mely felülbírálható. Átírható direktben, de F3-al (Árfolyam) fel is hozhatók a devizanem tárgyévi árfolyamai. A nap nyugtázása, avagy felülbírálása utáni adat a naphoz felajánlott árfolyamérték, mely 0.00 értékű, ha nincs a programnak ajánlata (mert üres vagy hiányos az árfolyamjegyzék). Az árfolyamérték is átírható – lelkünk rajta! Végül, írjuk be a devizaösszeget! Ha az árfolyamérték és a devizaösszeg egyike se nulla, akkor a szorzatukból kerekített Ft-érték képződik, mely az F6-os tábla elhagyásakor megjelenik. Nagyon fontos tudnunk, hogy a program naplótípus-függő módon javasol árfolyamnapot! A javaslatot többekkel megvitattam, és kérem, hogy Ön is vegye „górcső” alá, s jelezze, ha nem ért vele egyet! Íme:
Nyitó tételek: előző üzleti év utolsó napja (nyitó tétel könyvelési dátuma mínusz 1),
Bank, egyéb pénztár, vegyes: könyvelési (számviteli) dátum.
Egyéb pénztárbeli és vegyes tételek esetén, ha a bizonylat kelte eltér a számviteli dátumtól, a javasolt árfolyamnap fölött a kelt is megjelenik. Figyelemfelhívás okán. Ui. lehetnek egyedileg elbírálható esetek, amikor nem a program javaslatával kívánunk élni. Fontos: a könyvelő program nem tárolja le, hogy milyen árfolyamnapot, árfolyamértéket alkalmaztunk, hisz minden felajánlás az összes többitől függetlenül egyedileg felülbírálható.
Korábbi tételek fölötti mászkálgatás „üzemmódja”:
Eme üzemmód arra jó, hogy utólag viszonylag gyorsan ellenőrizni tudjuk adott napló devizás forgalmai forintosításának program szerinti helyességét. A program a helyesség vizsgálatakor feltételezi a könyvelési tétel devizaneméhez tartozó – jelenleg aktuális! – árfolyamjegyzék, valamint a fent említett, általa javasolt árfolyamnapok helyes voltát. Ha egy korábbi tétel fölött kiadjuk az F6-ot, devizás tétel esetén (az ’Egyéb +’ táblában) a devizanem után 3-féle üzenet jelenhet meg az árfolyamosítás állapotáról:
Helyes forintosítás :)
Eltérés: xxxxx Ft
Nincs – egyértelmű – árfolyam!
A 2. eset nyilvánvalóan a program szerint kívánatos forintértéktől való eltérés mértékét jelzi. 3. esetben a program nem tudja az árfolyamnapot árfolyamjegyzékben foglalt T1 és T2 napok közé illeszteni: vagy az egyik, vagy a másik, vagy mindkettő hiányzik.
Végül: annak érdekében, hogy az ellenőrzés dinamikus, pergős lehessen, korábbi tételek fölött kiadva az F6-ot, abból Le/Fel nyíllal is kiléphetünk ezután. Ez arra jó, hogy az F6-os táblából nem csupán kilépünk ilyenkor, hanem még a napló fölött is navigálunk le/fel egy tételt. Így tehát pl. az F6, Fel, F6, Fel, F6, Fel… jellegű billentyű-sorozattal elég gyorsan tudunk haladni a vizuális kontrolálással.
[49w]
Bankszámla száma a 1865.XML-ben
A programba a [23]-as verzióval került a Segédlet alatti „Vállalkozás aktuális üzleti évi adatai” menüpont, mely adatok jobbára az XML-fájlok képzésekor hasznosulnak. Mostantól a menüpont alatt beírható két bankszámlaszám elsője is beépül a 1865.XML-be. Több bankszámlaszám esetén ellenőrizzük, hogy melyik az elsőként felsorolt, ugyanis ÁFA visszaigénylése esetén ennek tétje van. Töltsük ki a számlavezető(k) rövid nevét is, pl. OTP Bank.
Tételes ÁFA: a 1865M főlap 06. sorát ezután nem kell kitölteni
Az előző – [48w] – programverzió kibocsátása óta jogszabályváltozás történt: 2018. július 26-tól (e dátum pontos szerepköre sokáig nem volt teljesen egyértelmű) nem kell kitölteni a 65M főlap – beszerzésekre vonatkozó – 06. sorát (számlánként a határ alatti, összevontan azonban már a határt – 2018. július 1-el kezdődően: 100eFt-ot – elérő ÁFA-összeget). Ennél fogva a könyvelő program mostantól a 2018. július 1-el kezdődő, ill. ezt követő ÁFA-bevallási időszakokra nem képezi a 06. sor összegét.
ÁFA-összesítő: közelebb a 65-ös bevalláshoz
Utalunk a [48w] programverzió újdonságára – ÁFA-összesítő ’Új’ típusú forgalom-részletezéssel. Alábbiak előtt tehát érdemes újra olvasni az ott leírtakat.
Az ’Új’ részletezésű értékesítés, valamint beszerzés jellegű forgalomtípusok mostantól a 65-ös bevallás – rendre az értékesítések, valamint beszerzések (1865-ön: 01-35. és 63-75. sorazonosítóval ellátott) – alapsoraihoz rendelhetők. Ennek következtében az ÁFA-összesítő 65-ös alapsorok szerinti bontást is nyújt: a forgalmak egyelőre még kerekítetlenül, forint-fillérben; a negatív forgalmak átirányítása, az arányosított ÁFA és az egyéb naplókba könyvelt egyösszegű ÁFA e bontásban még nem kezelt; a bontás XML-be még nem kerül. A programba – nem teljes körűen – beépítésre került egy sor „Forgalomtípus -> 65-ös sor” hozzárendelés, melyeket a felhasználó felülbírálhat. Ha ÁFA-összesítő lekérésekor ’Régi megszokott’ helyett ’Új’ típusú forgalomrészletezést kérünk, jelen verzióval kezdődően ezt két változatban tehetjük:
- Új lokálisan,
- Új globálisan.
A két menüpont között – hatásában – csakis többcéges (több vállalkozást lehet vele könyvelni) könyvelő program esetén van különbség.
Új lokálisan:
Elsődlegesek a cég azonos évi előző utolsó ÁFA-összesítője lekérésekor opcionálisan fennállt „Forgalomtípus -> 65-ös sor” hozzárendelések. Definiálatlanul maradt forgalomtípusokra nézve a könyvelő programba épített javaslatok érvényesülnek. Amely forgalomtípus ezt követően is definiálatlan marad, az ÁFA-összesítő 65-ös szerinti bontásában ??? azonosítóval kerül felsorolásra.
A menüponttal változtathatunk is az eddigi hozzárendeléseken, a program erre rákérdez. Ha ezt szeretnénk, akkor az aktuálisan megjelölt ÁFA-bevallási időszakban előforduló forgalomtípusok – menüszerűen – megjelennek megtekintés, ill. 65-ös sorhoz való rendelés definiálása céljából. Egy – Enter-rel kiválasztott – forgalomtípus 3-felé kategorizálható:
a)65-ös bevallás alapsor azonosítója, pl. 05. Kell a pont (.) is! Értékesítés-forgalomhoz a 01-35, beszerzés-forgalomhoz a 63-75 sorszámok valamelyike rendelendő, ponttal (.) terminálva.
b)Három kötőjel (---), mellyel azt jelezzük magunk és a program számára: ez a forgalomtípus nem vesz részt a 65-ös bevallásban.
c)Három szóköz ( ), melynek jelentése: a forgalomtípus 65-ös sorhoz való rendelését nem tudjuk/akarjuk egyértelműsíteni. E forgalomtípusok sorolódnak fel ??? azonosító alatt az ÁFA-összesítő listáján.
Ha változtattunk a forgalomtípusok 65-ös sorokhoz való hozzárendelésein, a program felajánlja azok elmentését (megjegyzését). A változtatások – többcéges program esete – a többi cégre nézve semmilyen hatással nem lesznek!
Új globálisan:
Itt is a cég azonos évi előző utolsó ÁFA-összesítője lekérésekor opcionálisan fennállt „forgalomtípus -> 65-ös sor” hozzárendelések az elsődlegesek. Definiálatlanul maradt forgalomtípusokra nézve azonban – másodlagosan – a program a többi cégnél keres feloldási lehetőséget: ahogy utoljára rendeltük valamely cégnél 65-ös sorhoz a forgalomtípust. Végül, (harmadlagosan) a könyvelő programba beépített javaslatok „rúghatnak labdába”. Itt tehát felhasználjuk a más cégeknél már definiált hozzárendeléseket. Ha pedig változtatunk, akkor a változtatások elmentésével a többi cég számára is alkalmazhatóan csiszolódik a „tudás”.
Záró megjegyzések:
Szeretném hangsúlyozni, hogy az előzőekben taglalt fejlesztés sokat segít az ÁFA-bevallások elkészítésében, de nem használható „szolgai” módon! A könyvelő program felajánlásait fogadjuk kellő kritikával, és ha úgy látjuk, hogy egyik-másik módosításra szorul, akkor módosítsuk! Erről persze jó lenne e sorok íróját is értesíteni, hogy lehetősége legyen hibátlanabbá tenni a programot. A jelenleg beépített javaslatokban a kontírozás mibenléte nincs használva, de a főkönyvi számok első két jegyéig bezárólag a kontírozás is felhasználhatónak tűnik a „beégetett” program-javaslatok finomítása céljából. Végül: a még teljesebb 65-ös bevalláshoz való közeledés a következő program-verziókkal tovább folytatódik.
[48w]
Tételes ÁFA 2018. július 1-el kezdődően: 1 millióról 100eFt-ra…
A 2018.07.01, valamint későbbi kezdetű ÁFA-bevallási időszakok 65M lapjain – a korábbi 1 millió Ft-tal szemben – már a 100eFt áthárított ÁFÁ-t elérő számlák is megjelenítendők. Ennek következtében a 65M összesítő jelentésen feltüntetendő beszerzések tételszáma borítékolhatóan többszöröse lesz a korábbi bevallási időszakokéinak. Az értékesítésekről ez csak azért nem jelenthető ki, mert esetükben a július 1. előtti keltű – 100eFt áthárított ÁFÁ-t elérő – számlák tüntetendők csupán fel (a július 1-el kezdődő időszakban kiállított számlákról egyéb módon – a gépi kiállításúakról online, a kézi kiállításúakról pedig 1, illetve 5 napon belül egy NAV-felületen – kell adatot szolgáltatni). Tehát: míg a 65M beszerzés-számláinak száma drasztikusan nő, addig az értékesítéseké egyre inkább csökkenni fog (lévén, fokozatosan kifutnak majd a július 1. előtt számlázott teljesítések). Mindazonáltal, összességében jóval több 65M-re kívánkozó számla várható, mint korábban, ezért emlékeztetünk: a könyvelő program a tételes ÁFA 2013-as bevezetése óta képes az opcionális 65M lapok adatait az ÁFA-összesítőn feltüntetni, továbbá az ÁFA-összesítő készítésekor keletkező xx65.XML fájlba írni, mely XML az ÁNYK-programmal importálható (lásd a [26]-os és [28]-as verziónál leírt idevonatkozókat)! FONTOS: aki importálni szeretne, előtte feltétlenül nézze át az ÁFA-összesítő listát, mert az importálás addig biztosan nem lesz sikeres, amíg a tételes ÁFA alá tartozó számlák vevői/szállítói közül akár csak egynek is hiányzik az adószáma.
Éves bevallás esete: 2018. július 1-e a 2018-as üzleti évet kettévágja, így kérdés: 2018-ra vonatkozóan mi a helyzet az éves ÁFA-bevallók 1865M összesítő jelentése esetében? Erre vonatkozóan többféle vélekedést, (előadásokon elhangzott) választ hallottam. Az ellentmondások miatt állásfoglalást kértem a NAV-tól. A választ közel egy hónapja várom. Bár az éves bevallás félév múlva esedékes, lehetősége a programba beépítésre került, mégpedig a vélt variációk legszigorúbbjával: egész évre nézve 100eFt-nak tekintve a kigyűjtési határ.
ÁFA-összesítő: értékesítések és beszerzések új részletezéssel
A könyvelő program eddig a 65-ös bevallás fordított ÁFÁ-val, valamint tételes ÁFÁ-val összefüggő – 01-05, 07, 08, és 65M – lapjait volt képes ÁNYK-val importálható XML-fájlba írni. Most teszünk egy lépést abba az irányba, hogy a 65-ös főlapjainak főbb adatai is bekerülhessenek ebbe az XML-be. Hangsúlyozzuk: egyelőre csak az ÁFA-összesítő lista módosul – az XML még nem! Sőt: most még a korábbi formájú ÁFA-összesítő lekérési lehetősége is megmarad, ha lekéréskor a program mostantól felteendő kérdésére a „Régi megszokott”-at választjuk az „Új” forma helyett. Utóbbi esetén azonban előremutatóbb összetétellel szembesülhetünk: az eddigi (kulcsonként, és ÁFA-alap főkönyvi számonként az értékesítések és beszerzések) helyett részletesebb – ÁFA-alap főkönyvi számokon belül kulcsonként – bontással találkozunk. Az „Új” bontás sorai alkalmasabbak a számlakönyvelés helyességének ellenőrzésére, és a 65-ös bevallás soraihoz való rendelhetőség céljára is. Utóbbit a soron következő programverzió igyekszik majd lehetővé tenni.
Újabb figyelemfelhívások adatbevitel közben
Adatbevitelnél tételrögzítés kiadásakor mostantól újabb figyelmeztetések is megjelenhetnek. Mivel (remélhetően) ritkán szembesülünk velük, nem részletezzük ezeket, csupán annyit róluk: a Nyitó, Bank, Egyéb pénztár, és a Vegyes naplókba való rögzítések adattartalmai helyességének növelését szolgálják.
[47w]
VEGYES naplóbeli tétel(sorozat) másolása/beillesztése
Hasznos lehetőség, ha időről időre egysíkú (ugyanolyan, vagy nagyon hasonló tartalmú) vegyes tételeket, tételsorozatokat kell könyvelnünk. Jósolható, hogy bérfeladások esetén lesz általában kihasználva: „nem nulláról” kell bevinni a következő havi bérfeladást.
Tehát:
Ha adatbevitelkor a VEGYES napló korábbi tételei fölötti „mászkálgató” üzemmódra váltunk, mostantól egy új funkció – F2-es: Másolás – kiadására nyílik lehetőség: amely iktatószámú tétel fölött „állunk”, e tételről (ha az iktatószámnak alábontásai is vannak, akkor a teljes tételsorozatról – függetlenül attól, hogy a sorozat mely tagja fölött adjuk ki az F2-t) másolat létrehozása kezdeményeződik új iktatószám alá. A régi tétel(ek) helybenhagyásával. Az új tétel(ek) három adatban térhet(nek) el az eredetitől, mely adatokra a program felajánlást tesz:
- Iktatószám: csak olyan lehet (a program ezt ellenőrizni fogja), amilyen még nincs a naplóban. Felajánlás: eddigi legnagyobb + 1.
- Dátum: könyvelési dátum, egyben bizonylat kelte. A választott tétel könyvelési dátuma ajánlódik fel, mely bármely azonos évire átírható.
- Bizonylat száma: a választott tétel bizonylatszáma ajánlódik fel. Bármire átírható.
Figyelem: ha tételsorozat-másolásról van szó, és az egyes tételek dátumai és/vagy bizonylatszámai eltérőek voltak, a másolatokéi mindazonáltal azonosak lesznek: az, amit megadtunk.
Ha a felsorolt adatok bevitelét (a másolat paraméterezését) Esc-kel fejezzük be, a program nem képez másolatot: tovább „mászkálgathatunk” a naplóban. Egyéb esetben – feltéve, hogy elfogadhatók az adatok – a megadott (opcionálisan: nyugtázott) iktatószám alá elkészül a másolat, és a program új tétel bevitelének üzemmódjába vált.
Devizakarton – szelekció rovatra, folyószámlára
Régóta létező menüpont a További kartontípusok címszó alatt. Mostantól az eddiginél szelektáltabb devizakarton is kérhető: a kartontételeket nem csak főkönyvi számra, de rovatkódra és folyószámlára is szűkíthetjük. Ha nem akarunk szűkíteni (a legteljesebb kartonra van szükségünk), akkor mindegyik szelekciós menüre adjunk Esc-et, amint a forintos forgalom kartonozásából ez jól ismert.
Szelekció BANK és EGYÉB PÉNZTÁR naplókban, ha több bankunk/pénztárunk van
Adatbevitelkor, ha több bank vagy pénztár főkönyvi számot érzékelt a program, amikor a naplóba léptünk: korábbi tételekre való visszalépés esetén az ellenszámla mező főkönyvi számával egyező ellenszámlájú tételek jelennek csak meg ezután, a többi kiszűrődik. Ezáltal csak az adott bank vagy pénztár eddig rögzített tételein „gyalogolhatunk”. Ha egy ilyen tétel ellenszámláját másik bankra/pénztárra módosítjuk, és a tételt rögzítjük, akkor a program is „átugrik” ebbe a másik bankba/pénztárba.
Ha minden bank/pénztár tételét akarjuk látni (mint ahogy eddig), mikor a korábbiakra lépünk vissza, akkor visszalépés előtt üresítsük ki (töröljük) az ellenszámla mezőt.
[46w]
Előzetesen felszámított ÁFA arányos megosztása - "egy kis csiszolás"
Az arányosítás a [10]-es verzióval került a programba, a [19]-es verzió pedig bővítette paraméterezésének lehetőségeit. Ami most történt: az ÁFA-összesítő arányosításra vonatkozó (opcionális) traktusa az eddigieknél több részadat megjelenítésével könnyíti ezután az arányosítás, illetve az arányosítás miatt korrigált előzetes ÁFA ellenőrzését.
Duplán felvett folyószámlák megszüntetése
Lekönyvelt anyag főkönyvi számai cseréjére (egy menetben max. 5 db csere) régóta van lehetőség a programban. Folyószámlák esetében is felmerült ez igényként, hisz – bármely okból – előfordul, hogy egyazon céget duplán veszünk fel. Ilyen esetben jó lenne megszabadulni az egyik példánytól, persze csak azután, ha a vele kapcsolatos forgalmi tételekben átjavítottuk a folyószámla számot a másik példányéra (mi által törölhetővé válik a Segédlet-beli folyószámla-extráknál). Nos, eme átjavítást (átvezetést) támogatja ezután a Segédlet-ben lévő Folyószámlák, fők-i számok átvezetése a naplókban c. menüpont almenüjének első két menüpontja. Egyik listát készít a program által hasonló nevűnek vélt folyószámlákról. Csakis azokról, akikre könyveltünk! A lista névsoros, és első oszlopában ’kp’ jelzi, ha kizárólag készpénzfizetési számlákban van reája könyvelve. Ez azért lehet fontos, mert ilyen esetben nem létfontosságú a folyószámla átvezetése (számlapárosítás szempontjából legalábbis érdektelen). A lista, ha találunk rajta átvezetendő folyószámlát, segédletként használható a másik menüponthoz, amely maga a folyószámla-átvezetés. Ebben egyszerre max. 5 db Mit-Mire folyószámla-páros adható meg a folyószámla számaikkal. Vigyázat: gondoljuk meg, hogy mely folyószámlát melyik másikra vezettetjük át a programmal! Olyanról olyanra vezettessünk át, amelyekről biztosak vagyunk abban, hogy ugyanazok valójában – duplán felvéve. Az átvezetési-definíciók bevitele utáni Esc-re felajánlódik a definíciók rögzítési lehetősége, és maga az Átvezetés menüpont. Fontos: a program – a biztonság kedvéért – automatikus mentést végez az átvezetés realizálása előtt. Elhamarkodott átvezetést követően visszaállítható tehát az előző állapot. És az is rendkívül fontos, hogy az egy vagy több átvezetésből álló sorozat után egyből végezzünk konzisztencia-vizsgálatot, amely ilyenkor nagy eséllyel hibát fog találni: kérjük a javítást! Teljessé téve ezzel a könyvelésbeli „harmóniát”.
Átvezetések végeztével a fölösleges folyószámla-példányoktól – mint az ismert – a folyószámla-extráknál szabadulhatunk meg: véglegesen ott törölhetők a jegyzékből.
[45w]
Forgalmi tételek adatbevitele: bővült az "F3-as" keresési lehetőség
Az összes naplóra nézvést: főkönyvi számra, rovatkódra, folyószámlára vonatkozó F3-as (Eddigiek) keresések mostantól nem csak a kezdőminta - kód, avagy megnevezés első néhány karaktere - beírásával (és utána F3-mal) történhet. Ha ui. a mintát * (csillag) karakterrel zárjuk, és ezután az F3 (ilyen esetben Enter is jó!), akkor a program csakis azon főkönyvi számokat, rovatokat, folyószámlákat ajánlja fel, amelyek megnevezésében előfordul a minta. Egyrészt: bárhol. Másrészt: függetlenül attól, hogy kis- vagy nagybetűsen. Pl. a számlatükör "felütését" az "inga*" keresőmintával végezve, nagy eséllyel az "ingatlan" szót megnevezésükben hordozó főkönyvi számok fognak csupán felajánlódni. Hasznos lehet az ilyesfajta keresés számlák felvitelekor is, ha a vevő/szállító neve töredékesen olvasható. Általános tanács: *-os keresőminta gyanánt rövid, ugyanakkor jellegzetes megnevezés-részlet megadására törekedjünk!
Forgalmi tételek adatbevitele: ugrás korábbi feladások "közepébe" (F3-al)
Mostantól, ha a "Korábbi feladások" menüpont válaszhatósága felajánlódik, egy új (F3: Korábbi) funkció aktiválható, mely keresőkulcsot kér tőlünk. A bekérési adatmezőbe a keresendő korábbi tétel iktatószámát (annak főrészét, alábontás nélkül: pl. 895), avagy könyvelési dátumát (az évet ismeri a program, ezért csak hónap, nap: pl. 07.12) írjuk. Iktatószám esetén: ha talál a program ilyen iktatószámú naplótételt, akkor arra "ugrik". Ha nem talál, akkor az első követőre (avagy a napló végére, ha nincs ilyen). Könyvelési dátum esetén: ha talál a program ilyen könyvelési dátumú tételt (több is lehet), akkor közülük a legkisebb iktatószámúra "ugrik". Ha nem talál, akkor a legkisebb iktatószámú olyanra, amelynek könyvelési dátuma későbbi, mint a megadott dátum (avagy a napló végére, ha nincs ilyen).
Kivonat, karton export rovatonként is
A "További kartontípusok" menü alatti exportképzés - mely a [4]-es verzióval került a programba, a [8]-as által pedig bővült - mostantól kérhető rovatonként is. Természetesen csakis akkor, ha használjuk az adott vállalkozásnál a rovat-alábontási lehetőséget. Rovatra kért export esetén a forgalmakat tartalmazó exportállományok neve kiegészül a rovatkóddal.
Másik változás: módosult a KIVONAT.TXT tartalma. A "Nyitó T-forg" és "Nyitó K-forg" oszlopokban mostantól nem a NYITÓ naplóbeli forgalmak szerepelnek, hanem annak az időszaknak a nyitó forgalma, amelyre az exportot kértük: pl. december hónapra kérve az exportot, a főkönyvi számok nyitó forgalma az 1-11 hónapok forgalma lesz.
1808-as bevallás támogatása: kifizetések őstermelők számára
Az ide vonatkozó információ megegyezik a 1708-ashoz fűzöttel, melyet a [42w] verzió ír le.
1865-ös bevallás támogatása: mg-i + vas és acél fordított ÁFA, tételes ÁFA
Az ide vonatkozó információ megegyezik a 1765-öshoz fűzöttel, melyet a [42w] verzió ír le.
18A60-as bevallás: Összesítő nyilatkozat a közösségi forgalomról
Az ide vonatkozó információ megegyezik a 17A60-ashoz fűzöttel, melyet a [43w] verzió ír le.
[44w]
2016-os mérleg és eredménykimutatás
2016-os üzleti évvel kezdődően a Számviteli Törvény a korábbitól eltérő mérleg- és eredménykimutatás-tagolást ír elő. Ehhez alkalmazkodva a könyvelő programba beépítésre került egy funkció, amely képes ezt a változtatást realizálni. A funkció a ’2016-M/E’ szövegű F6-os billentyűvel adható ki abban a menüben, mely a mérleg, az eredménykimutatás, és az M/E kivételcsoportok lekérdezését, illetve karbantartását ajánlja fel (Segédlet). A funkciót csakis olyan könyvelők adják ki, kiknél az éves beszámoló A-változatú mérlegtagolása, és összköltség eljárású eredménykimutatás-tagolása található! Tehát NE HASZNÁLJÁK azok (egyházi fenntartású intézmények, egyéni tagolások kidolgozói), kik az eredeti helyett sajátos arculatú M/E-tagolással dolgoznak!
Használat további feltételei:
1. Csakis olyan gyökérkönyvtár kettős könyvelésében adjuk ki, amely 2016 vagy 2017 bázisévű (bázis üzleti évű). Többcéges program esetében még annak is teljesülnie kell, hogy a gyökérkönyvtár összes többi kettős könyvelése is – kivétel nélkül! – 2016 vagy 2017 bázisévű legyen. Többcéges program esetében mindegy, hogy melyik kettősben adjuk ki az F6-ot, ugyanis a program az összes többi itt lévő kettősre is végrehajtja.
2. Rajtunk kívül (hálózat esete) senki más nem dolgozhat a könyvelő programmal, és mi magunk is csak egyetlen példányban indítsuk el a gépünkön!
3. Noha a program is megteszi automatikusan, erősen javallott nekünk magunknak is az összes ügyfeles mentés a gyökérkönyvtárra vonatkozóan, mielőtt indítjuk az új M/E-tagolásokra való átállást!
Az F6-os funkció végrehajtásának időtartama csekély: ahol sok kettős könyvelés van egy „kupacban”, ott sem valószínű, hogy fél percnél tovább tart. Ha bármely okból kifolyólag e rövid idő alatt a futás mégis félbeszakítódna, kérem, hogy azonnal jelezzék, mert azonnali helyreállítás lesz szükséges az előzetes mentésből. Helyreállítás előtt a gyökérkönyvtárban ne dolgozzunk, ugyanis kárba veszett munka lehet.
Az F6-ot leütve vizsgálat történik, és ha a program nem találja akadályát az átalakításnak, biztonsági kérdések tevődnek fel. Eltökéltség esetén megtörténik az átalakítás, és ennek végeztével máris kísérletet tehetünk (új típusú) mérleg és eredménykimutatás lekérésére. Ha korábban is sikeres volt a művelet, akkor a kompatibilis új változat is nagy eséllyel sikeres lesz. Az mindenképp hangsúlyozandó, hogy a mérleg új soraihoz a számlatükör esetleges bővítése, és a máshova nem irányított rendkívüli bevételek és ráfordítások esetleges forgalmának szétosztása a könyvelő feladata marad.
[43w]
17A60 Összesítő Nyiltakozat (közösségi forgalom) exportálhatósága az ÁNYK felé
A További kartontípusok új menüpontja (EU-n belüli közösségi forgalom (A60)) tételes (Ft-ban), és adószámonkénti (eFt-ban) összesítő listát képez a közösségi forgalomról. Termékre és szolgáltatásra megbontva. Készül 17A60.XML is, mely az ÁNYK program Egyedi importálás menüpontjával olvasható be (ne felejtsük el előtte kitölteni/ellenőrizni a könyvelt válllakozás 2017 évi aktuális üzleti évi adatait). Fontos: ha a kért időszakra (hónap, negyedév, év) talál az új menüpont közösségi forgalmat, akkor azok kontírozását (a nettó összegek főkönyvi számait) felajánlja minősíteni T (termék) és S (szolgáltatás) betűjelekkel. Ha valamely közösségiként értelmezett (fordított ÁFÁ-s, közösségi adószámmal ellátott folyószámlás) forgalom mégsem EU közösségi, akkor annak kontírozásához ne rendeljünk se T-t, se S-t: ezt akkor az adószámonkénti összesítésből (és az XML-ből) ki fogja hagyni a program, a tételes felsorolásnál azonban - igaz: nulla forgalmi összeggel - megtaláljuk, így tehát szembesülhetünk vele. Végül: az ÁFA-összesítő eddig is meglévő közösségi adószámos kigyűjtése változatlan marad: ez a mostani új menüpont listáján lévő tételes kigyűjtés adószámonkénti összesítése, azaz a T-vel és S-el sem minősített forgalmakat is tartalmazza: ellenőrzési célra használhatjuk.
Főkönyvi kivonat exportálhatósága a ForintSoft könyvvizsgálói program felé
A További kartontípusok eddig is meglévő (utolsó) menüpontja újabb állományt képes képezni a kért időszakra: FOKIMP.TXT. Ez az Excelllel beolvasható, hasonlóan, mint a [4]-es verzió alatt korábban leírt expotállományok. Az Excellel beolvasott FOKIMP.TXT mentése excel-táblaként a ForintSoft könyvvizsgálói program által kívánt formában és összetételben tartalmazza a szükséges adatokat, azzal beimportálható.
[42w]
1708-as bevallás támogatása: kifizetések őstermelők számára
Lista és 1708.xml hasonlóan, mint 2016-ban volt (További kartontípusok). A korábbi évek gyakorlatától eltérően azonban a kompenzációs feláras beszerzésekről (lévén nem feltétlenül egyező az őstermelői kifizetésekkel) mostantól csakis lista készíthető, xml nem. Fontos még a következő pontosítás: őstermelőnek azt a folyószámlát tekintjük, ki számára az F7-es Fszla+ képernyőtáblában az őstermelői igazolvány szám és a családi gazdaság nyilvántartási szám legalább egyike kitöltött. Őstermelő felé kifizetés: őstermelő folyószámla szállítói jóváírása. Javasoljuk, hogy ha valamely őstermelőtől nem csak őstermelői jellegű beszerzés történik, akkor ezt a szállítót duplán vegyük fel a folyószámlák közé: egyik példány alkossa az őstermelői minőségét (itt az őstermelői igazolványszám és családi gazdaság nyilvántartási számok legalább egyike kitöltött), másik példány pedig az egyéb minőségét (az őstermelői azonosítók itt ne legyenek kitöltve).
1765-ös bevallás támogatása: mg-i + vas és acél fordított ÁFA, tételes ÁFA
Lista és 1765.xml hasonlóan, mint 2016-ban volt.
Emlékeztetünk az előző verziónál írottakra: beszerzések esetén – tételes ÁFA szempontjából – nem a levont, hanem az áthárított ÁFA a lényeges, melyet a program ki képes számítani. Megjegyzésünk a 7, G, I, J, K ÁFA-kódok esetére vonatkozik.
[41w]
Programfrissítés az új, immár 32 bites (ún. "windowsos") verzióval
FIGYELEM: alábbi jelenleg CSAKIS azokra vonatkozik, akik [40w] verzióval dolgoznak! Pontosabban: legalább [40w] verzióval, azaz, előbb-utóbb mindenkire vonatkozik.
A [40w] verzióval kezdődően a frissítés egyszerűbb, mint a DOS-os változaté volt. Ha ui. működik a könyvelő program honlap-elérése (mely az Alt-F3-mal kezdeményezhető SETUP-menüben kapcsolható ki-be), akkor a Szerviz menüpont Honlap jelszóval elérhető szolgáltatásai almenüpont - korábban is létező - Legfrissebb programverzió letöltése címszó alatt nem csupán a letöltést végezhetjük el, hanem a letöltött program üzembe helyezését is. Ehhez csupán Enter-ekkel kell válaszolni a program kérdéseire. A folyamat végén a program kilép, és ha újra indítjuk, már az új verziónak illik elindulnia.
Ha olyan gépen szeretnénk programot frissíteni, amelyen nem működik a program honlap-elérése (pl. mert nincs internet a gépen), akkor előbb a Szerviz menüpont Honlap jelszó nélkül elérhető szolgáltatásai almenüpont ??? mappába letöltött programverzió üzembe helyezése címszóban szereplő ??? nevű mappába kell bemásolnunk a korábban már valahol letöltött tömörített programot, és csak ezt követően kiadni az említett címszót (üzembe helyező menüpontot). A letöltés történhet a www.halasforras.huoldal Letöltés címszava alatt (ahogy korábban is), avagy másik gépen lévő könyvelő programmal (amennyiben működik rajta a honlap-elérés).
Egyszerűbbé vált a nyomtatás-beállítás
Ez annak következménye, hogy mostantól mindig képződik PDF, ha listát kérünk. A lista PDF-jét - megjelenése után - bármely nyomtató felé küldhetjük, mátrixnyomtatókra azonban nem ajánlatos (ez ui. még a hagyományos karakteres módúnál is lassúbb nyomtatási folyamatot, mellette gyengébb minőségű nyomtatási képet eredményezne). Mátrixnyomtatók irányában történő küldés céljára fenntartjuk a karakteres nyomtatás beállítási lehetőségét. Mindez az ismert - Alt-F3-mal kezdeményezhető - SETUP-menü Nyomtatás menüpontja alatt állítható be: a Nyomtatás iránya legyen Csak PDF, ha az opcionális nyomtatás mindig tintasugaras vagy lézernyomtatóra történik (ekkor a PDF-t megjelenítő programból kell indítani a nyomtatást), és legyen LPT1, LPT2, vagy LPT3, ha valamely LPTn-portos Epson-kompatibilis mátrixnyomtató (is lehet) az opcionális nyomtatás iránya. LPTn-beállítás esetén az elsődleges listafile (nem pedig a belőle készült PDF) fog nyomtatódni, amennyiben a file elkészültének nyugtázása után - a csakis LPTn-beállítás esetén - megjelenő A lista nyomtatása indulhat? kérdésre Igen-t válaszolunk. A Nyomtatás további SETUP-kérdései nem újak, a kettős leütés lehetőségére azonban felhívjuk a figyelmet: kettős leütés esetén a PDF is - tehát nem csak a mátrixos, hanem a tintasugaras és lézeres nyomtatás is - hangsúlyosabb megjelenésű lesz.
Megszűnt két ÁFA-kód
A 2017-es üzleti évvel kezdődően megszüntetésre kerültek az R és T ÁFA-kódok. Ezek rendre a Régi 25% és a Régi telefon ÁFA (25% 70%-a) jelentést hordozták. Emlékeztetőül: a legmagasabb ÁFA-kulcs 2012. január 1-ével változott 25%-ról 27%-ra.
Eszerint az érkező számlákat az áthárított (tehát: nem az áthárítottal nem feltétlenül minden esetben megegyező levonható) ÁFÁ-juk összege alapján kell beválogatni az xx65M jelentésbe. Az eddigi ÁFA-értékhatárok nagysága - 1, korábban 2 millió Ft - miatt ez - remélhetően - senkit nem érint hátrányosan visszamenőleg, de most visszamenőlegesen is beépítetté vált a programba. Legprecízebb (ugyanakkor: mindenki számára legmegterhelőbb) az lenne, ha adatbevitelkor bekérődne/letárolódna az áthárított ÁFA összege is. Ehelyett a szóba jöhető ÁFA-kódú - azaz: 7, G, I, J, K kódú - beszerzések esetén ezután kiszámításra kerül az elméleti áthárított ÁFA összege, és (alapjával egyetemben) ezt veszi figyelembe a program az xx65M szempontjából..
Hogy - a fenti fejlemény következtében - szükséges-e önrevíziózni egyik-másik vállalkozást (ennek eléggé kicsi a valószínűsége: szíves elnézést kérek, ha igen), azt adott üzleti év vonatkozásában - leggyorsabban - az év utolsó hónapjára/negyedévére kért ÁFA-összesítő beszerzésekre vonatkozó részében található kulcsonkénti halmozott forgalomból vélelmezhetjük, avagy egyből kizárhatjuk. Ha ui. a felsorolt kódokhoz tartozó éves halmozott forgalomból kalkulálható áthárított ÁFA nem éri el a tárgyévre vonatkozó - 1 vagy 2 millió Ft-os - értékhatárt, akkor biztosan nincs utólagos teendő. Várhatóan nagyon ritka esetben lehet szükség további analizálásra, mindazonáltal az 1 millió Ft-os értékhatár 2017. július 1-től történő lecsökkentése 100eFt-ra már hangsúlyossá teszi a most tárgyalt szigorúbb értelmezést, és az I, J, K kódok használata felértékelődik.
Számlák - 2017: kell a vevő adószáma a számlán, ha...
Olyan 2017-es (vagy későbbi) teljesítésű - akár kimenő, akár érkező - számla rögzítésekor, amelynek ÁFA-ja 100eFt, vagy ezt meghaladó, a program megkérdezi: a vevő adószáma szerepel a számlán? Ezt akkor is megkérdezi, ha - értékesítés esetén - a folyószámla-jegyzékben már van adószám rendelve a vevőhöz, ez ui. nem garancia arra, hogy az aktuális számlán is ki van töltve az adószám. A kérdésre adandó Igen vagy Nem válasznak komoly a tétje, adószám hiányában ui. a számla ÁFÁ-ja nem vonható le. Igen válasz esetén a program hinni fog a felhasználónak, és rögzíti a számlát (számlatételt), Nem esetén azonban visszalép, és nem rögzít. Több tételből álló számlát egyazon iktatószám alábontásaival vigyünk be. Figyelem: a 7, G, I, J, K kódú beszerzések esetén a számított áthárított ÁFA hasonlítódik a 100eFt-hoz, nem pedig az az ÁFA-összeg, ami lekönyvelésre (levonásra) kerül.
Számlatükör-export
A További kartontípusok menüpont Fők. karton/kivonat/egyéb export c. almenüpontja ezen túl az aktuális számlatükröt is exportálja, neve: SZTUKOR.TXT. A többi exportállományhoz hasonlóan olvasható be Excellel. Elsősorban könyvvizsgálói programok hasznosíthatják.
A bizonylatszámok ezután „alapban” nagybetűsek
Mindezt úgy kell érteni: ha adatbevitel közben számlaszám, banki, ill. egyéb bizonylat számának adatmezőjére „lépünk”, a Caps Lock billentyű állása képzeletben mintegy „megfordul”. Ha ui. előzőleg a nagybetűkhöz kellett shiftelni, akkor a bizonylatszám mezőkön mostantól a kisbetűkhöz. A mezőt elhagyva helyre áll a világ”. Változtatás indoka: a bizonylatszámok betűi szinte mindig nagybetűk, miközben más szöveges adatmezők pedig - az első betűjük kivételével - általában kisbetűsek.
Megjegyzendő, hogy a kis- és nagybetűs "pálfordulás" valójában a [30]-as programverzióban lett eredetileg elkövetve, azonban - valamilyen egzaltáltság okán - e sorok írója anno elmulasztotta általános használatúvá tenni.
[40w]
Mostantól (néhány verzió erejéig legalábbis biztosan) a könyvelő program verziószáma tartalmazni fog egy w betűt is, mely annak hangsúlyozására hivatott, hogy ez a verzió immár ún. 32 bites, windows-os. A [40w] verzió – lényegében – csereszabatos az utolsó DOS-os verzióval, mely a [39]-es számot viselte. Mivel azonban a [39]-be került „40 eurós” újdonság okafogyottá vált, így az is mondható: a [40w] csereszabatos, egyenértékű a [38]-assal is. Apró felszíni változások vehetők csupán észre, az új verzió kifejezett hozadékának tekinthető azonban három dolog:
-Eddigieknél lényegesen stabilabb működés
-64 bites operációs rendszer alatt is gyors működés
-Egyszerűbb programfrissítés.
Utóbbi részletezése:
Amely számítógépen van netelérés, ott a könyvelő program frissítése – az eddigi tapasztalatok alapján – 100%-os sikerességgel kivitelezhető úgy, hogy a program (eddig is meglévő) e célú menüpontjával kezdeményezve az újabb verzió letöltését, és elfogadva a sikeresen letöltött tömörített program üzembe helyezésére vonatkozó felajánlást, újraindítás után máris az új verzió fog bejelentkezni. Miközben az előző verzió is megőrződik (neve kiegészül a verziószámával). Az előző verziók automatikus megőrzésének célja, hogy amennyiben egy új verzióban (a fejlesztő által) valami el lenne rontva, ami az előzőben még jól működött, akkor az előzőhöz való átmeneti visszatérés egyszerűen történhessen: vissza kell nevezni az előző verziót.
Ha a gépünkön nincs netelérés, akkor egy másik (netes) gépen (akár az esetlegesen oda is telepített könyvelő programunkkal, akár a jelen honlap Letöltés menüpontjával) letöltött tömörített programot (zip) másoljuk azon mappába, melyet a programunk
Szerviz / Honlap jelszó nélkül elérhető szolgáltatásai
címszó alatti menü második pontjának szövege jelez számunkra: ez jellemzően a C:Ugywitel (a w nem elírás!). Adjuk ki a menüpontot, amely az új verziót máris üzembe is helyezi számunkra.
[39]
„40 euró” – újratöltve
2 éve fájó „fog”, amelyet most végre talán „gyökérkezelnek”. Akár megtörténik ez, akár nem, módosult, ill. kiegészült a program [36]-os verziójának „40 eurós” listája. Egyrészt, figyelembe vételre kerültek a munkaszüneti (pihenő és ünnep-) napok, amelyek plusz 1-2 nappal is kitolhatják a számlák fizetési határidejét. Másrészt, kiszámítódnak a 40 eurók az opcionálisan módosult fizetési határidő +1. napon érvényes MNB árfolyammal, és összesítődnek vevő/szállító főkönyvi számokra. Aki használni kívánja a – [36]-os verziónál leírt elérési helyű – „40 eurós” menüpontot, annak nem csupán a jelen [39]-es verzióra lesz szüksége, hanem még egy EUR15MN.DBF nevű fájlra is (ez tartalmazza az MNB 2015-ös EUR-árfolyamait), mely az alábbi linkről tölthető le:
Ezt a fájlt a 2015-ös gyökérkönyvtárunk UGYVITEL nevű almappájába (könyvtárába) kell letölteni/bemásolni: itt fogja keresni a program. 2015-ös gyökérkönyvtár az, amely a 2015-ös könyveléseket kiválasztva a program képernyőjén a verziószám fölött kijelződik: pl. C:/UGYV_15. Példánk esetében a DBF fájlt a C:/UGYV_15/UGYVITEL almappába kell varázsolni. Végül egy megjegyzés: a „40 eurós” lista alján lévő megjegyzések módosultak, szíveskedjenek áttekinteni!
[38]
1665-ös ÁFA-bevallás támogatása: mg-i + vas és acél fordított ÁFA, tételes ÁFA
Lista és 1665.xml hasonlóan, mint anno 2015-ben volt.
Lista és 1608.xml hasonlóan, mint anno 2015-ben volt.
[37]
ÁFA-összesítő – éves bevallás lehetőségével bővítve
A Listák c. menüpont utolsó almenüpontja mindeddig nélkülözte az éves bevallási időszak megadásának lehetőségét, lévén az időszaki ÁFA-forgalmak mellett azok időszak végéig halmozott forgalma is megjelenik. Volt azonban két kivétel: a mg-i + vas- és acélárura vonatkozó fordított ÁFA, valamint a tételes ÁFA alá tartozó forgalmak. Ezek mindeddig csakis az időszaki forgalmaikkal reprezentálódtak, mely hiány most orvoslásra talál: bár az éves bevallási időszakot – praktikus okokból – ezután sem tüntetjük ki, a bevallási időszak bekérése közben felajánlódó – {Idősz.} feliratú – F3-as funkcióval ezután {Halm.}, azaz halmozott forgalom lesz kérhető az említett két kivétel esetére is. Legyen bár az időszak akár pl. a 7. hónap, akár a 3. negyedév.
Összefoglalva: ha az üzleti év valamely utolsó terminusára (4. negyedév, 12. hónap) kérünk ÁFA-tablót, és a terminus adatbekérése közben F3-at ütünk, akkor az éves bevallás iránti igényünk teljes mértékben teljesül. Lista, és ÁNYK-programba importálható XML-tartalom szempontjából is.
A További kartontípusok c menüpont alatti Fizetendő ÁFA analitikája, és Előzetesen felsz. ÁFA analitikája almenüpontok által produkált listák két oszloppal bővülnek: opc. deviza összeg a devizanemmel, mely a lekönyvelt devizás vevő/szállító forgalom visszaellenőrzését támogatja.
[36]
Tárgyévben késedelembe esett követelések/tartozások (40 euró)
Új almenüpontok a ’Listák/Határidőn túli követelések, tartozások’ menüpontja alatt, melyek az új PTK ún. 40 eurós betarthatatlan szabályának köszönhetik létüket.
A menüpontok listába gyűjtik, egyben megszámolják a lekönyvelt anyag azon vevő, illetve szállítói előírásait (számláit: elöl a belföldiek, utána a külföldiek - mindezeken belül névsorban), amelyek jóváírási határnapját (fizetési határidejét) a tárgy üzleti évben érte mély megaláztatás: legalább 1 napos kiegyenlítési késedelem-sérelem. Egy több tízezres tételszámú könyvelés esetén az összes vevőre/szállítóra vonatkozó kigyűjtés időigénye akár 10 perces nagyságrendű is lehet, addig tehát mindenki kávézzon, avagy tornásszon. Egyetlen folyószámlára vonatkozó lekérdezés esetén nem érdemes felkelni a székből.
A lista helyes értelmezéséhez javasolt elolvasni az alján lévő megjegyzéseket, melyeket a következőkkel egészítünk ki: a program figyelembe veszi az esetleges nyitó vevő/szállító áthozatokat, és a párhuzamosan könyvelt újévi forgalmakat is. Figyelembe veszi továbbá az esetleges számlapárosításokat is: a párosított, illetve a párosítatlan forgalmak halmazain belül ui. az a feltételezés, hogy a jóváírási időpontjaik szerint sorrendbe állított jóváírások rendre mindig az aktuális legrégebbi fizetési határidejű jóváíratlan számlák javára – magányos búslakodásának megszüntetésére – szolgálnak.
[35u]
Határidőn túli követelések, tartozások
Javításra került egy, az előző - [35]-ös - verzióban elkövetett hiba. Szíves elnézést kérek miatta!
[35]
Határidőn túli követelések, tartozások
Fenti címet olyan – Listák alatti – menüpont viseli, amely régóta tartozéka a könyvelő programnak, lehetőségei azonban most bővültek: banki hitelkérelmek elkészítéséhez nyújt az eddigieknél hathatósabb segítséget.
A menüpont eddig azon párosítatlan vevő/szállító előírásokat (számlákat) gyűjtötte ki, és korosította 30 nap alatti, 30-59 nap közötti, stb. késedelmi kategóriákba, amelyek fizetési határideje egy általunk megadott üzleti évi nap előtt járt le. Az ilyen természetű kigyűjtés alapvetően a céltartalék-képzés információigényét szolgálta (maximális számlapárosítást, és az üzleti év utolsó napjára vonatkozó lekérdezést feltételezve). Mostantól lehetőség van az összes (legyen bár párosított, avagy párosítatlan) számlát is korosítani, ráadásul mindezt az üzleti év bármely napjára vonatkozóan. Ha pl. ez a nap az üzleti év május 10-e, akkor a program a május 10. előtt lejárt fizetési határidejű számlák (előírások) közül csakis azokat gyűjti ki, és korosítja, amelyeket az ez időpontig bezárólag realizált kiegyenlítések (jóváírások) nem fedeztek. A menüpont feltételezi, hogy a kiegyenlítések a mindenkori legrégebbi fizetési határidejű számlák jóváírását célozzák. E feltételezés következményeként adott vevő/szállító valamely számlája maradványösszeggel szerepelhet a korosításban.
[34]
Finomodott a 1565.XML, mely az ÁFA-összesítő lekérésekor képződik
A 1565A-07 és 1565A-08 lapokra kívánkozó tartalom Termék megnevezése oszlopának adatai attól függetlenül ún. NAV-szabványosan képződnek importáláskor ezután, hogy mi magunk milyen megnevezéssel vittük fel a könyvelésbe a fordított adózás alá tartozó gabona, illetve vas- és acélipari termékeket. Mostantól tehát nem kell „átütni” az import nem NAV-szabványos megnevezéseit.
Bizonylatok tombolázása
Ez a menüpont – mely a Könyvelés főcímszó alatt található – már régebb óta használható, de mostantól kifejezetten a kimenő számlákra is kérhető. Ilyen esetben a banki kivonatokra és a pénztárbizonylatokra vonatkozó kigyűjtés kimarad.
[33]
Gazdasági események szövegének „szótára"
A [32]-es verzió leírásának azonos címszó alattija mostantól annyiban változik, hogy adatbevitelkor az aktuális forgalmi tételbeli gazdasági esemény szöveget nem az F2 billentyű, hanem a – „kétkezes” - Ctrl-F2 billentyű-kombináció leütésével lehet megjegyeztetni a program által. Változtatás oka: BANK és PÉNZTÁR naplók esetében az F2 már bírt hasznossággal (Infó az aktuális napi egyenlegről, és opc. kívánatos tagi kölcsönről) – ezt állítottam vissza.
Folyószámla partner csoportazonosító száma
Az adatbevitelkor F7-tel (Fszla +) bevihető folyószámla (jellemzően: vevő vagy szállító partner) adatai a csoportazonosító szám beviteli lehetőségével gyarapodtak. Ez az adat a 1565M lapjain (tételes ÁFA) jelenhet meg, ha a program ÁFA-összesítőjének elkészítésekor keletkező XML-t az ÁNYK programmal importáljuk.
ÁFA – 2015: Figyelem-felhívás!
Aki importálni akarja az ÁFA-összesítő elkészítésekor keletkező 1565.XML-t (melyet továbbra is a tételes ÁFA és a – vas- és acélipari termékekkel bővült – mg-i fordított ÁFA kapcsán lesz oka megtenni), az a 2015-ös könyvelés párhuzamos rögzítésének engedélyezése után a Segédlet utolsó menüpontját is adja ki: aktualizálja (ha kell) és rögzítse a vállalkozás 2015-ös üzleti évi adatait.
Amely vállalkozásnak vannak 2014-ről 2015-re átjövő, pénzforgalmi ÁFA alá eső kiegyenlítetlen vevő követelései és/vagy szállítói tartozásai: esetében feltétlenül szükséges feleleveníteni 2015-ös első ÁFA-összesítője lekérése előtt az idevonatkozókat. Mindezt a tavalyi [31]-es programverzió leírása tartalmazza (lásd: alább). Az egész lényege, hogy a kiegyenlítetlen pénzforgalmi ÁFÁ-val összefüggésben manuális záró rendező tételek kívánatosak a 2014-es évre, és nyitó rendező tételek 2015-re. Utóbbit a program is tudja képezni, ha … na de ehhez olvassuk el, hogy mi vagyon írva [31]-nél a „Probléma” tényleges kezelése alcím alatt!
ÁFA-összesítő – 2015: tételes ÁFA
Az ún. „tételes ÁFA” összege 2015. január 1.-i hatállyal 2 millió Ft-ról 1 millió Ft-ra csökkent, így vélhető, hogy jóval többen szembesülnek a 1565M kitöltési kötelezettségével, mint voltak kényszerűek a 1465M esetében. Aki még nem találkozott a tételes ÁFÁ-val, kérem, olvassa át a [23], [26] és [28] verziókhoz írott idevonatkozókat, melyek változatlanul érvényesek, csak – értelemszerűen – 1565M-et és 1 millió Ft-ot helyettesítsünk!
ÁFA-összesítő – 2015: mezőgazdasági, és vas- és acélipari termékek fordított ÁFÁ-ja
A fordított ÁFA alá tartozó mezőgazdasági termékértékesítésről és beszerzésről 2015-ben is információt vár a 65-ös bevallás. E termékkörön kívül azonban a paletta immár kiterjed a vas- és acélipari termékekre is. Utóbbiak forgalmát teljesen ugyanúgy kell könyvelni, mint a mg-i (gabona) forgalomét (lásd: [22]-es verzió alatti leírás), azonban az e célra felvett naturália kódok megnevezésében a ’+M’ kombinációt a vas- ill. acéltermék VTSZ-e kövesse. E típusú VTSZ-azonosítók a programba beépítésre kerültek, így a kétféle forgalom a 1565A-01-05 lapján kétfelé képes válogatódni. A 1565A-07 és 1565A-08 lapok nem igénylik a búza és a „konkoly” – akarom mondani: vas és acél – szétválogatását.
Hasonlóan, ahogy az előző években is volt. Különbség csak annyi, hogy a 1508.XML a korábbiakétól eltérő helyen (mappában) képződik: elkészültekor a program kijelzi, hogy hová. Mellesleg: ugyanoda, ahová a 1565.XML is képződne.
[32]
Kimenő számlák, pénztárbizonylatok, banki kivonatok „tombolázása”
Egy vállalkozás kimenő számláinak tombolázására eddig is volt lehetőség: azaz, arra, hogy a program felderítse, és „tömbökbe” csoportosítsa a lekönyvelt kimenő számlákat sorszámuk (bizonylatszámuk) alapján. Az idevonatkozó menüpont egy listán szembesített bennünket az érzékelt sorszámintervallumokkal („tömbökkel”), és az azokból esetlegesen hiányzó (rontott, elírt) sorszámokkal. A vázolt vizsgálat mostantól kiterjed a pénztárbizonylatok és a banki kivonatok sorszámainak vizsgálatára is – azonos listán a kimenő számlákkal. A lista ennek megfelelően kibővült a bizonylattípus megjelölésével, de két további új oszlop is megjelenik: egyrészt, az érzékelt „bizonylattömbök” könyvelési tételeinek száma (ui. egy adott sorszámú bizonylat több könyvelési tételt is tartalmazhat), másrészt a „tömb” ún. főösszegének kijelzésével. „Számlatömb” esetén utóbbi alatt a tételeinek összbruttója, pénzeszköz-bizonylatok „tömbje” esetén pedig a tételei által tartalmazott összbevétel és összkiadás különbözete értendő. Menüpont helye:
Könyvelés / Bizonylatok „tombolázása”
Gazdasági események szövegének „szótára”
Mostantól eltárolhatók, adatbevitel közben pedig gyorsan „előbányászhatók” az egyes könyvelési naplókra jellemző – azokban gyakran alkalmazott – gazdasági esemény szövegek. A „szövegszótár” többcéges program esetében globális (amely szöveget az egyik cégnél felvisszük, azt a többinél is látjuk, alkalmazhatjuk), előre felépíthető és karbantartható a következő helyen:
Segédlet / Rovat, ÁFA-alábontás, naturália, devizanemek, stb. / Gazdasági esemény szótár
Itt naplótípusokhoz rendelten vihetők fel (és módosíthatók, törölhetők) a várhatóan gyakorta előforduló gazdasági események megnevezései. Az N, K, E, B, P, V betűk rendre a Nyitó, Kimenő (és Kp. kimenő), Érkező (és Kp. érkező), Bank, egyéb Pénztár, valamint Vegyes naplók típusjelei.
Adatbevitelkor a szótár a ’Gazdasági esemény leírása’ adatmezőn (a szokásos F3-as jellegű kereséssel: a kezdő karakterek kereső kulcsként viselkednek) „üthető fel”. A keresés és felajánlás a napló típusára jellemző szövegekre korlátozódik.
Új tétel bevitelekor, ill. meglévő korábbi tételek fölött való „mászkálgatás” közben a kurrens tételhez tartozó szöveg felvehető a szótárba az F2-es (Gazd.es.) funkcióval: explicite kijelzésre kerül a felveendő szöveg, és ha kérjük, rögzítődik a szótárban. Valójában a rögzítés csak akkor realizálódik, ha még nem volt ilyen szöveg felvéve, duplán tehát semmiképp nem kerülhet „szó” a szótárba.
[31]
ÁFA pénzforgalmi elszámolásához tartozó nyitó rendező tételek
E verzióval – elvileg – a kettős könyvelés is teljesen felkészült a 2014-es ÁFA-bevallásokra. FIGYELEM: ha valamely könyvelt vállalkozás pénzforgalmi ÁFA alá tartozik 2014-ben (is), e tény feltétlenül jelzendő a könyvelő program számára a Segédlet utolsó menüpontja alatt: Vállalkozás aktuális üzleti évi adatai.
A cím a [30]-as verzió leírásában szereplő analóg címre utal. Mivel a [30]-as leírásában jelzett probléma kezelésére ott vázolt perspektíva átértékelésre került (nem lesz szükség az ott vizionált előrehozandó újévi nyitásra!), egységes szerkezetben – részben tehát ismétlésbe bocsátkozva – fogalmazunk:
A „probléma” + a kezelés filozófiája:
A „probléma” kettős könyvvitelt vezetők esetében merül fel, ha vannak az ÁFA pénzforgalmi elszámolása alá eső 2013-as számviteli dátumú számláik, melyek 2013. december 31-ig bezárólag nem nyertek kiegyenlítést. Legyenek ezek a számlák akár értékesítések, akár beszerzések. Az ilyen számlák adataira (eredeti kontírozás, alap, ÁFA) – az újévi kiegyenlítésük időpontját magában foglaló időszak ÁFA-bevallásához – az újévi könyvelésben is szükség lesz: explicit nyitó rendező tételek formájában, melyeket egy e célra létrehozott új menüpont generál. E tételek eredményt nem változtatnak, csakis a korrekt újévi ÁFA-bevallásokat szolgálják. Illusztrációképpen, egy 2013.11.28-i számviteli teljesítésű, egyben pénzforgalmi ÁFA alá eső, 2013-ban még kiegyenlítetlen érkező számla példáján keresztül ismertetjük a „technikát”:
2013:
2013.11.28-ra érkező naplóba rögzítve a számla: T:5, T:466, K:4541.
2013.12.31-re vegyes naplóba záró rendező tétel gyanánt (célszerűen: az összes hasonló „cipőben járó” érkező számlára összevont egy összegben) manuálisan rögzítendő: T:466p, K:466. FIGYELEM: e tétel lekönyvelése a 2013-as évre vonatkozó utolsó ÁFA-bevallás után kívánatos, mivel módosítja az esetlegesen újra lekérendő ÁFA-összesítőt és analitikát!
2014:
Fent említett menüpont használata az ominózus kiegyenlítetlen számlák program általi felderítésére, és a kapcsolódó nyitó rendező tételek automatikus lekönyvelésére az újév párhuzamos rögzítésének engedélyezése után, az újév tényleges megnyitása előtt, egyben az újév első ÁFA-bevallása előtt!!! Zárójelben: a program úgy fogja képezni a nyitó naplót ezután is, mint eddig: (az ez esetben szükséges maximális számlapárosítás után) a példabeli számlára vonatkozóan tehát 491-el szemben T:466p és K:4541 is szerepel a majdani nyitó tételek között. A szóban forgó számlára vonatkozóan ugyanakkor – az említett menüpont használata által – már előbb képződnek a következő nyitó rendező tételek:
2014.01.01-re érkező naplóba: T:5, T:466, K:4541 (mint 2013.11.28-án)
2014.01.01-re vegyes naplóba: T:4541, K:5, K:466p (3 db „féllábas” tételként).
Az érkező naplóbeli nyitó rendező tétel (számla) K:4541-ével szemben kell kipárosítani majdan a kiegyenlítését! A vegyes naplóbeli T:4541 nyitó rendező tétel 1-es szinten előre párosított lesz a program által, párjául nyitás után a számlára vonatkozó K:4541 nyitó áthozat választandó. Megjegyzés: a program a vegyes T:4541 párosítását azért végzi el (átmenetileg !-et okozva e szállító párosításánál), hogy kisebb eséllyel tévesszük el: nyitás, ill. kiegyenlítés után mit mivel kell összepárosítani.
„Probléma” tényleges kezelése:
Előfeltétel: párhuzamosan kell könyvelnünk a 2013 és 2014 éveket!
Vegyük fel a 466p (Következő évre előírt előzetes ÁFA) és 467p (Következő évre előírt fizetendő ÁFA) szerepkörű főkönyvi számokat a számlatükörbe, és a számlatükör kiemelt főkönyvi számai közé is! Megjegyezzük, hogy e főkönyvi számok tényleges realizációja nem okvetlenül kell, hogy a 466 és 467 alábontása legyen. Ha nagyon precízek szeretnénk lenni, talán helyesebb ezekre rendre a 46-os Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek, és a 36-os Egyéb követelések valamely új alábontása, ui. a mérlegbeli megítélésük független lehet a 466-467-468 kivételcsoportétól.
Ha az előző év utolsó ÁFA-bevallásán túl vagyunk, és a számlapárosítás is megtörtént (pénzforgalmi ÁFA elszámolása alá eső számlákat tartalmazó könyvelés esetén a maximális számlapárosítás, és F7 (lásd: [25]-ös verzió) nem mellőzhető), akkor a könyvelő program új
Évzárás / ÁFA pénzf.elszám-hoz tartozó nyitó rendező tételek
menüpontjával kérjünk listát a tavalyi év kiegyenlítetlen pénzforgalmi ÁFÁ-s számláiról. A lista (ha tartalmaz ilyen számlát) elkészítése után a program felajánlja a fent taglalt nyitó rendező tételek lekönyvelését az újévi kimenő, érkező és vegyes naplókba, folytatólag. Ezek könyvelési dátuma január 1. Ha kérjük a lekönyvelést, annak elkészülte után automatikus konzisztencia-vizsgálat is történik. A lekönyvelést a program visszautasítja abban az esetben, ha érzékeli: korábban ez már megtörtént.
Lekönyvelés kérése és végrehajtása után ellenőrizzük a generált nyitó rendező tételeket! Ezek – alapos ok esetén – felelősséggel korrigálhatók (módosíthatók, törölhetők).
Áthozott nyitó rendező számlát kiegyenlítése esetén a kiegyenlítéssel párosítsunk (és az F7-et a párosításnál ezután se felejtsük el ÁFA-összesítő lekérése előtt)!
Újévi nyitás után:
Áthozott vevő/szállító vegyes nyitó rendező tételt újévi nyitás után a nyitó naplóbeli vevő/szállító áthozat-párjával párosítsunk (1-es szint)! Újévi nyitás után ellenőrizzük a 466p és 467p szerepkörű főkönyvi számok egyenlegét: ha a fentieken túli egyéb célra nem kontíroztunk rájuk (ne is tegyük!), akkor egyenlegük 0 kell, hogy legyen!
Lista az ÁFA pénzforgalmi elszámolása alá tartozó kiegyenlítetlen számlákról
Új (utolsó előtti) menüpont a Listák címszó alatt: ÁFA pénzf.elsz-a alá tartozó kiegyenlítetlen számlák. E menüpont az előbbiekben taglalt menüpont listáját prezentálja csupán (nyitó rendező tételt tehát nem könyvel): bármikor és bármely 2013, 2014… könyvelésre kiadható. Célja: tájékozódás az üzleti év kiegyenlítetlennek talált pénzforgalmi ÁFÁ-s számláiról. Ajánlatos minden ÁFA-bevallás előtt lekérni.
[30]
Mindenekelőtt, egy ideszúrt emlékeztető a Tao tv. 6.§ (9) c) pontja kapcsán: a tagi kölcsön (taggal szemben fennálló kötelezettség) átlagos állományának számítására is alkalmas lehetőség a [25]-ös verzióval került a programba, leírása ott olvasható.
Kissé változott a Számlaforgalom „2013 szempontú” vizsgálata c. menüpont szövege: mostantól a ’2013-tól’ szövegrészlet szerepel benne.
Egy, a következő – [31]-es – verzióval kezelendő esetet leszámítva, a program elvileg felkészített a 2014-es ÁFA helyes prezentálására. Beleértve ebbe a gabonaforgalommal összefüggő fordított ÁFÁ-ra és a tételes ÁFÁ-ra korlátozódó 1465.XML képzését is. Az XML-ek importálását szolgálandó, ne feledkezzünk el aktualizálni a vállalkozások – akár párhuzamosan könyvelt – 2014-es új üzleti évének adatait, melyhez tartozó menüpont a [23]-as verzióval került a könyvelő programba.
A „nagyon fontos” kivétel a következő vállalkozásokra vonatkozik:
Azok, kik kettős könyvvitelt vezetnek, egyben vannak az ÁFA pénzforgalmi elszámolása alá eső 2013-as számviteli dátumú számláik, melyek 2013. december 31-én még kiegyenlítetlenek voltak. Legyenek bár e számlák értékesítések vagy beszerzések.
Az ilyen számlák adataira (eredeti kontírozás, alap, ÁFA) – az újévi kiegyenlítés időpontját magában foglaló időszak ÁFA-bevallásához – az újévi könyvelésben is szükség lesz: explicit könyvelési tételek formájában, melyeket speciális újévi nyitás hoz létre. E tételek sem eredményt, sem egyebet nem zavarhatnak, csakis a korrekt újévi ÁFA-bevallásokat szolgálják. Tehát a „nagyon fontos” kivételbe tartozó cégek speciális újévi nyitása (melyre a program soron következő [31]-es verziója lesz képes) legkésőbb a 2014-es első ÁFA-bevallásuk előtt meg kell, hogy történjen! Illusztrációképpen, egy 2013.11.28-i számviteli teljesítésű, egyben pénzforgalmi ÁFA alá eső, de 2013-ban kiegyenlítetlen érkező számla példáján keresztül ismertetem a „technikát”, melyet a [31]-es programverzió újévi nyitásába építeni szándékozom:
2013:
2013.11.28-ra érkező naplóba rögzítve a számla: T:5, T:466, K:4541
2013.12.31-re vegyes naplóba záró rendező tétel gyanánt (esetleg: számlákra összevont egy összegben) manuálisan rögzítendő: T:466p, K:466
2014:
Speciális újévi nyitás az üzleti év első ÁFA-bevallása előtt.
Speciális nyitás: a program úgy képezi a nyitó naplót, mint eddig: (az ez esetben szükséges maximális számlapárosítás után) a számlára vonatkozóan tehát 491-el szemben T:466p és K:4541 szerepel a nyitó tételek között. A szóban forgó számlára vonatkozóan ugyanakkor képződni fognak nyitó rendező tételek is (automatikusan):
2014.01.01-re érkező naplóba: T:5, T:466, K:4541 (mint 2013.11.28-án)
2014.01.01-re vegyes naplóba: T:4541, K:5, K:466p.
A majdani kiegyenlítést az érkező naplóbeli nyitó rendező tétel számla K:4541-ével szemben kell párosítani! A 466p főkönyvi szám jelentése/megnevezése: ’Következő üzleti évben előírandó előzetes ÁFA’. 2013.12.31-ével az ilyen természetű 466-os forgalmakat (az analóg 467-es forgalmakkal) egy összegben is átvezethetjük 466p-re (illetve 467p-re): nem szükségszerű számlánként megtenni ezt. Hogy mekkora ez az „egy összeg”, a [31]-es programverzióval lekérdezhető lesz. Megjegyzés: 466p és 467p „átmenő” főkönyvi számok csupán: rajtuk forgalom az üzleti évek szélső napjain jelenik csak meg, és üzleti év első napjára vonatkozó záró egyenlegeik nullák. Észrevételeket szívesen fogadok a vázoltakra, így a 466p és 467p konkrét realizációjára vonatkozóan is, hisz ezek mérlegbeli helyes megítélése fontos.
Megjegyzés: az előrehozandó újévi nyitásnak nem akadálya az eredményfelosztó tételek opc. későbbi véglegesítése, lévén a nyitó napló – felelősséggel – módosítható.
A bizonylatszámok ezután „alapban” nagybetűsek
Mindezt úgy kell érteni: ha adatbevitel közben számlaszám, banki, ill. egyéb bizonylat számának adatmezőjére „lépünk”, a Caps Lock billentyű mintegy „megfordul”. Ha előzőleg a nagybetűkhöz kellett shiftelni, akkor itt a kisbetűkhöz. A mezőt elhagyva – Caps Lock tekintetében – „helyre áll a világ”. Az egész dolog indoka: a bizonylatszámok betűi szinte mindig nagybetűk, miközben más – szöveges – adatmezők pedig nagyrészt kisbetűsek.
Mikrogazdálkodói számlatükör
Azok számára, akik élni kívánnak a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról szóló 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendeletben foglaltakkal.
Egyrészt: a könyvelő program számára „ehető” formában elkészült a rendeletben foglalt „szabványos” számlatükör, mérlegre és eredménykimutatásra is készen. Utóbbiak továbbra is az éves beszámoló mérlege és eredménykimutatása, azonban a tagolásaiknak csak a vonatkozó gyűjtő sorai veendők figyelembe. A számlatükör önmagában arra jó, hogy könyveletlen vállalkozás könyvelését esetlegesen helyből ezzel a számlatükörrel kezdje valaki, vállalva az átkontírozott nyitó tételek manuális bevitelét. Akinek erre van szüksége, jelezze!
Másrészt: a már lekönyvelt (és akár a 2014-es évre is – párhuzamosan – elkezdett) anyagok régi számlatükörről mikrogazdálkodóira való konvertálása megoldottá vált. Noha alkalmazásra is került már, a „másrészt-et” két részre érdemes szétválasztani: konverziós segédlet felépítése, valamint a konverzió végrehajtása. Ezekből egyelőre csak a segédlet felépítését merem közreadni. Ok: a második lépés eléggé nagy körültekintést és pontos végrehajtást igényel, és ha „csak” azokat érdekli, kik a január 5-i idevágó körleveles felhívásomra jelentkeztek, akkor meglehet, hogy részükre inkább személyesen segédkezem. Mindazonáltal, a konverziós segédlet felépítésével is némileg időigényes munkát kapnak a mikrogazdálkodói számlatükörre áttérni szándékozó könyvelők, ui. a program nem minden régi számlatükörbeli főkönyvi számhoz tud automatikusan és megbízhatóan olyan új főkönyvi számot javasolni, mely ugyanakkor nem feszíti szét a kötött mikrogazdálkodói számlatükör kereteit. A segédlet így készül, illetve készítendő el:
Az alábbi linkről le kell tölteni, és a konvertálandó számlatükrű könyvelési anyag ún. gyökérkönyvtárán (mely a program képernyőjén a verziószám fölött látható) belüli UGYVITEL almappába be kell másolni a következő (tömörített) állományt, majd ott kibontani:
5 db fájlt tartalmaz, a köztük található PDF-t nyomtassuk ki (17 oldal): vizuálisan ebben tekinthető meg a mikrogazdálkodói számlatükör – a programra alkalmazva. Az új menüpont:
E menüpont csakis listát készít: felméri a vállalkozás azon főkönyvi számait (eredeti ’Mit’ főkönyvi számok), amelyekre van forgalom kontírozva, és egy listában javaslatot/javaslatokat tesz – amelyikhez biztonsággal tud – számukra mikrogazdálkodói számlatükörbeli főkönyvi számra (Program javaslatai). Ha a könyvelő előzetesen (még) nem definiált a ’Mit’ főkönyvi számhoz konvertálási javaslatot (erről rögtön lesz szó), akkor az egyértelmű program-javaslat mikrogazdálkodói ’Mire’ főkönyvi szám gyanánt is megjelenik a listán, megnevezésével együtt. Olyan könyvelői javaslat ’Mire’ főkönyvi számra, amely nem szerepel a mikrogazdálkodói számlatükörben (PDF), konverzió esetén a ’Mit’ főkönyvi szám megnevezését fogja „átörökíteni”. Aminek pedig az elődje ún. ’Saját’, az az új számlatükörben is az lesz (globális számlatükör esete).
Könyvelő konvertálási javaslatai: a könyvelők a Segédlet első menüpontjában (Számlatükör felvitele és karbantartása) definiálhatnak sk. (sajátkezű) Mit-Mire hozzárendeléseket. Amely ’Mit’ főkönyvi szám megjelenik az imént részletezett listán, de a programnak nincs hozzá (elfogadható) ’Mire’ javaslata, akkor a javaslat az aktuális számlatükör karbantartásánál tehető meg a főkönyvi szám sorának Módosítása kiadásával: új adatmező jelenik meg a számlatükör tábla Megnevezés oszlopának alján: ide kell beírni a főkönyvi számhoz javasolt mikrogazdálkodói számlatükörbeli főkönyvi számot, melyre a konverziót szeretnénk majd elvégeztetni a programmal. Először tehát kérjük a konverziós lista elkészítését, és elemezzük ki. A lista alján jelmagyarázat található a program észrevételeire vonatkozóan: ha ! felkiáltójellel kezdődő jelzés van adott ’Mire’ javaslat mellett, akkor az elfogadhatatlan a program szerint. A ?-es javaslatók elfogadhatók, de jól gondoljuk meg – így kell felfogni. A könyvelői javaslatok bevitele után újra konverziós lista elkészítése kívánatos, hogy szembesülni lehessen a program ellenőrzésének eredményével. Ha ez nem megnyugtató, változassunk a konvertálási javaslatunkon! Majd újra ellenőrzés…
Egészében véve: a – most még nem közreadott – konverzió nagyon felelősségteljes művelet lesz: ugyan az előző könyvelés semmiképp ne vész el (biztos, ami biztos: automatikus mentés is történik a konverzió előtt), de az új könyvelésnek már – úgymond – elsőre is alkalmasan kontírozottnak kívánatos lennie: ilyen céllal álljon tehát neki mindenki megtenni a konverziós javaslatait. Ha több vállalkozást anyagát kell konvertálni, mindegyiket alaposan készítsük elő a konvertálásra. És ekkor jövök én… de persze akkor is, ha bármi kérdés felvetődik.
A [27]-es verzióban megjelent lista kigyűjtései figyelemfelhívó újabbal gyarapodtak: számlák, melyek ÁFA-dátuma és számviteli dátuma eltérő hónapra esik. A * és ! jelzések a szerint kategorizálják az ilyetén forgalmakat, hogy a két dátum közül melyik korábbi. Főleg az ÁFA pénzforgalmi elszámolása alá bejelentkezett, ill. az ilyen vállalkozások számláinak befogadói esetében lehet hasznos, de bármely vállalkozás esetén is, ki az F6-os ÁFA-dátum alkalmazására kényszerül. Áttekintés, esetleges hibák könnyebb észrevehetősége a cél.
[28]
Mg-i fordított ÁFA és tételes ÁFA forgalmának importálhatósága a 1365-be
A könyvelő program ÁFA-összesítője (Listák utolsó menüpont) a 1365A-07 és 1365A-08 lapok adattartalmát, valamint a 1365M adattartalmakat (tehát nem a teljes 1365-öt!) mostantól automatikusan képezni fogja egy 1365.XML nevű fájlban is, mely az ÁNYK program által importálható.
Aki élni kíván ezzel, előbb feltétlenül töltse ki (egyszeri teendő) a Segédlet utolsó menüpontja alatt a vállalkozás aktuális üzleti évi adatait: név, cím, adószám. A címre vonatkozóan mostantól különválasztandók a közterület neve, jellege (a jelleg ÁNYK-szabvány szerinti legyen!), valamint a házszám adatok. A különválasztással az ÁNYK általi sikeres import után reflexszerűen kiadandó Ellenőrzés eredményeként megjelenő hibaüzenetek számát csökkenthetjük.
Visszatérve az XML-fájlhoz: elkészültekor az elérési helye kiírásra kerül, beolvasása pedig az ÁNYK program Szerviz menüpontja alatti Egyedi importálás almenüponttal. Az XML-fájl akkor is képződni fog, ha nincs szóban forgó forgalom: ekkor üres lapokat definiál. Újabb ÁFA-összesítő kérésekor az előző XML felülíródik. Az XML importálása a könyvelő szuverén döntése. Importálás után adjuk ki az Ellenőrzés menüpontot: mindig fog legalább 4-5 hibát találni, melyek a 1365 nem teljes körű kitöltéséből adódó természetes következmények. Az importált 1365 az ÁNYK-val manuálisan módosítható, sőt: módosítandó: hiszen az alapvető bevallási adatokkal való kiegészítés szükségszerű.
Megjegyzés a mg-i fordított ÁFÁ-s forgalommal kapcsolatosan:
1365A-07 és 08 esetén az ÁNYK a saját szabványa szerinti szöveggel várja a gabonatermékek megnevezését: pl. nem elég a Búza megnevezés – Búza és kétszeres: ez az ÁNYK általi elvárás. Ehhez könnyen igazodhatunk rövid megnevezések esetén: ha kell, korrigáljuk az eddigit, azonban a +M????? jellegű VTSZ-kombinációkat hagyjuk a megnevezések végén! Hosszú megnevezések (pl. „Gabonafélék vagy hüvelyes növények szitálásából, őrléséből vagy más megmunkálása során keletkező korpa, korpás liszt és más maradék, labdacs (pellet) alakban is”) kívánalmához nem tud a program igazodni: ezeket importálás után korrigáljuk az ÁNYK szeszélyeihez igazodva a választási menüjéből.
[27]
Számlaforgalom „2013 szempontú” vizsgálata
Új menüpont a Listák alatt: futtatható korábbi évekre is, de nyilván 2013-ra van szerepe. Főleg ÁFA-bevallás előtt! A teljes év számlaforgalmát analizálja az alábbi potenciális jelenségek felderítése, a rájuk való figyelemfelhívás céljából:
- Pénzforgalmi elszámolást választó vállalkozás N jelű (kimenő) számlatétele! - Pénzforgalmi elszámolást választó szállító jelöletlen (P, W nélküli) számlatétele! - Kisadózó szállító jelöletlen (K, W nélküli) számlatétele! - Kisadózó szállítótól az éves bruttó beszerzés 1 millió Ft fölött! - Készpénzes vevő/szállítóval a havi bruttó forgalom 1.5 millió Ft fölött!
A lista esetleges kihozott információi tehát nagyon fontosak lehetnek.
[26]
Tételes ÁFA
Az ÁFA-összesítő új (utolsó, egyben opcionális) „traktusa”, mely több oldalnyi is lehet, a 1365M kívánatos adattartalmának prezentálását nyújtja. Ebben a kigyűjtésben csakis az ÁFA-kulcsos forgalmak (számlatételek) vesznek részt, azonban közülük kimaradnak az esetleges +, F, C, D ÁFA-kódú (fordított ÁFÁ-s, kompenzációs feláras) forgalmak.
Tételes ÁFA szempontjából a program feltételezi, hogy bármely vevőn és szállítón belül azonos kiállítási időponttal és számlaszámmal csak egyetlen számla lehet. Ugyanakkor, egy számla a könyvelésben több elemi tételből állhat (pl. eltérő ÁFA-kulcsok okán), és az elemi tételek ÁFA szerinti teljesítési időpontjai az ÁFA most bevezetett pénzforgalmi elszámolása miatt különbözhetnek is akár: pénzforgalmi elszámolás alá tartozó szállítótól érkezett számla megbontása részkiegyenlítés miatt. Mivel a 1365M összesítő jelentés 01, 01-K, 02, és 02-K lapjain „egészben” kell feltüntetni a többtételes számlákat, az Art. 31/B § (8) pontja alapján egy „egész” számla ÁFA szerinti teljesítési időpontját – többtételes esetben – a tételei teljesítési időpontjainak minimumaként határozza meg a program.
Más a helyzet a 1365M főlap 06. sorában kimutatandó, Art. 31/B § (3) alá tartozó „értékhatár alatti beszerzési számlák” (ezekre nem vonatkozik a (8)-as pont: itt köszönöm meg Sebők Attila segítő értelmezését!) összevont adójának összegével: a 06. sorba akkor kerül X összeg egy szállító esetében, ha számlái kapcsán a tárgyidőszakban keletkezett adólevonási jog Y összege eléri a 2 millió Ft-ot. X-et úgy határozza meg a program, hogy Y-ból levonja a szállító 02-es lapon opcionálisan szereplő számláira, és a 02-K lapon opcionálisan szereplő KT számlatípusú számláira vonatkozóan a belőlük jelen tárgyidőszakban realizálható adólevonási jog összegét. Tehát: ha a szállítópartner nem tartozik az ÁFA pénzforgalmi elszámolása alá, akkor a 07. sorba kerülő adóösszeg értéke – elvileg – Y.
Az összesítő jelentés vizuális értelmezéséhez: a lista a kereskedelmi partnerek neve szerinti sorrendben az összesítő 01, 01-K, 02, 02-K lapjaira kerülendő sorokat tartalmazza. Utolsó – opcionális – sor a 1365M főlapjának 06. sorába tartozó ÁFA-érték. Az adatok eFt-ban kifejezettek, azonban – ellenőrzési céllal – az „egész” számla bruttó összegét is feltüntetjük egy oszlopban – Ft-ban. Minden „egész” számla mellett szerepel a könyvelésbeli elemi tételeinek darabszáma is. Fontos: a partnerenkénti összesenek – a 1365M kitöltési útmutatójával összhangban – az esetleges 01-K, 02-K lapok E és K számlatípusú sorainak adatait nem tartalmazzák!
FIGYELEM: az összesítő jelentés adatai ellenőrzése során térjünk ki a vevők és szállítók adószámának meglétére, az esetleges hibajegyzék alapos analizálására. A hibajegyzék opcionális: ha képez a program ilyet, akkor azt az ÁFA-összesítő utolsó oldalán találjuk. Az itt felsorolt észrevételek figyelmen kívül hagyása a „tételes ÁFA’ adattartalmának hiányos és/vagy helytelen voltát eredményezheti!
Végül, e sorok írója egy „elvarratlan” esetet biztosan a programban hagyott: ha a 01-K vagy 02-K lapok egy korrekciós sorozata valamely KT számlatípusú (tárgyidőszaki) számlájának ÁFÁ-ja 2 millió Ft, vagy ezt meghaladó, akkor e KT-s számla a 01 vagy 02 lapon is szerepeltetendő. De akkor meg nem lehet KT-s, hisz duplán lenne összegezve a 1365M főlapján. A program K-snak nyilvánítja tehát. De mi van, ha ezzel már nem is marad KT-s számla a korrekciós sorozatban??? Jelenleg meghagyom a K-s lapon az ilyen csonka korrekciós sorozatot.
Az összesítő jelentés jelenleg még nem importálható az ÁNYK felé.
2013-ra az ÁFA-trv. 124. § (4) pontja kapcsán bevezetésre került egy új ÁFA-kód, mely a személygépkocsi-javítás 27%-os ÁFÁ-ja 50%-os mértékben történő elszámolását, lekönyvelését segíti – hasonlóan a régóta létező 7-es (telefon-ÁFA) kódhoz. Az ÁFA maradéka itt is az eredeti nettó (költség/ráfordítás) összegét növeli.
Ahogy korábban deklarálva lett: kettős könyvelésben a program az ÁFA pénzforgalmi elszámolása alá tartozó számlát (tartozzon bár a számlát kiállító könyvelt vállalkozás maga az ÁFA pénzforgalmi elszámolása alá, avagy érkezzen a számla ilyetén vállalkozástól) azon időponttal mutatja ki esedékesnek ÁFA szempontjából, mely időpontot adatbevitelnél az F6-os képernyőtábla ÁFA-dátum mezőjébe írunk. Ez a számla kiegyenlítésének időpontja kell, hogy legyen: kitöltése készpénzes számlák esetén szükségtelen, utalásos számlák esetén pedig a program is képes megtenni helyettünk – számlapárosításkor, egy új funkcióval:
Kiegyenlített, egyben Ft-ban 0-egyenleggel párosított (!) utalásos számlák ÁFA-dátumai automatikus kitöltése számlapárosításkor a párosítható vevők/szállítók jegyzéke fölött felajánlódó új – F7-es (’PénzfÁFA’) funkció kiadásával kezdeményezhető.
A funkció hatása általánosan így fogalmazható: adott 0 egyenlegű párosítási szinten belül „több számla több kiegyenlítéssel” lehet szemben, és értékesítés esetén a szint kiegyenlítései közül a legkorábbinak, beszerzés esetén a legkésőbbinek időpontja lesz az összes – ÁFA-dátummal még el nem látott, pénzforgalmi ÁFA elszámolása alá eső – számla ÁFA-dátuma. Ez egy óvatosság, mely a NAV érdekeinek felel meg. Ha a könyvelt vállalkozás érdekeit is szem előtt tartjuk, akkor „Egy számla – egy kiegyenlítés” szisztémára törekedjünk a könyvelésben, a számlapárosításban. Kétségkívül elaprózott, de így lesz precíz, így lesz humánus.
Fontos: 2013-ban az F7-es funkciót ne felejtsük el kiadni ÁFA-bevallás (alább taglalandó ÁFA-összesítő és analitika képzése) készítése előtt!!!
ÁFA-összesítő – 2013
Módosult az ÁFA pénzforgalmi elszámolhatóságára tekintettel. Ezt választó vállalkozások (választás beállítása a Segédlet-ben, lásd: [23]-as verzió) számlái (kivéve az N jelzésű kimenői: [23]), illetve az ilyen vállalkozásoktól érkezett számlák (P, W jelzésűek: [23] és [24]) esetében az ÁFA esedékessége, kimutatása a számla kiegyenlítésének időpontja. Ez az időpont a számla ún. ÁFA-dátumában (adatbevitelkor az F6-os képernyőtáblán érhető el) kell, hogy testet öltsön: általunk manuálisan beírva, avagy a számlapárosítás új F7-es funkciójával: lásd az előbbi leírást!
Az ÁFA pénzforgalmi elszámolása alá jelentkezett adóalanyok esetében felmerül egy kérdés: mi legyen azon opcionális ÁFÁ-s forgalmak kimutatásának időpontja, melyeket nem számlanaplóba (kimenő, érkező) könyveltünk? Ezek esetében a kiegyenlítés fogalmának nem feltétlenül van értelme: pl. 466, 467 nyitó áthozat. Konzultáció után, e sorok írója arra helyezkedett, hogy az ilyetén direkt – ún. egyéb naplókba könyvelt – ÁFÁ-s forgalmakra az ÁFA esedékességének kimutatása a korábbiakkal változatlan módú legyen. Aki vitatja ezt, az az e tételek esetén is kitölthető ÁFA-dátum manuális beállításával szerezhet érvényt véleményének.
ÁFA-analitika – 2013
Az ÁFA-összesítő analitikája a szokásos helyen: További kartontípusok (fizetendő és előzetesen felszámított ÁFA analitikái, illetve ÁFA% analitikák). Az analitikák felsorolandó számláinál feltüntetésre kerülnek az opcionális N, P, K, W számlaminősítő jelzők is (lásd: [23] és [24]).
Főkönyvi számok adott időszaki átlagos egyenlege
Lényegében, az összes főkönyvi számra, és tetszőleges hónap-intervallumra ki lett terjesztve azon számítási szisztéma, mely eddig csak a pénztár (főkönyvi szám) havi átlagos egyenlegének kimutatására szolgált (és vált szükségtelenné 2013-ra). Lekérdezés a Képernyő címszó alatt: főkönyvi karton. Ha egész évre, avagy áthozattal igényelt évközbeni hónap-intervallumra kérjük a főkönyvi kartont, az időszakban forgalommal rendelkező főkönyvi számok jegyzékén adott főkönyvi szám fölött F5 (’Átl.egy.’) funkcióbillentyűt leütve az időszaki átlagos egyenlegéhez jutunk.
[24]
„Kata” + egységes szerkezetben a számlaminősítő jelző leírása
Számlák bevitelénél bővült az ÁFA-kódot követő egykarakteres számlaminősítő jelzőmező kitöltési lehetősége: a program tudomására lehet hozni, ha a számla ’Kisadózó’ vállalkozástól érkezett. Egységes szerkezetbe foglalva, hogy mikor milyen jelzést írjunk az említett jelzőmezőbe:
Kimenő számlák rögzítésekor:
Üresen hagyjuk, vagy N betűt írunk.
N jelzést akkor, ha a könyvelt vállalkozás az ÁFA pénzforgalmi elszámolása alá jelentkezett be, e tényt azonban elmulasztotta jelezni a kimenő számláján.
Megjegyzés: elképzelhető, hogy az N betűnek nem lesz létjogosultsága, ui. jelenleg kérdéses, hogy a NAV szankcionálni fogja-e ezt a fajta mulasztást, avagy azt igényli, hogy az ilyen számla ÁFÁ-jának elszámolása a hagyományos (nem pénzforgalmi) értelmezéssel történjen. A program az N jelzés lehetőségével felkészül az utóbbira.
Érkező számlák rögzítésekor:
Üresen hagyjuk, vagy a P, K, W egyikét írjuk be.
P jelzést akkor, ha a számlán szerepel: ’Pénzforgalmi elszámolás’.
K jelzést akkor, ha a számlán szerepel: ’Kisadózó’ (azaz: „katás”).
W jelzést akkor, ha a számlán egyszerre szerepel mindkét fenti minősítés.
Megjegyzés: ha a könyvelt vállalkozás maga is az ÁFA pénzforgalmi elszámolása alá jelentkezett be, esetében a P jelzés feltüntetése elhagyható, hisz a számla ÁFÁ-jának elszámolási módja e nélkül is pénzforgalmi lesz.
További kartontípusok: Adott összeg-intervallum kartonja
Eddig csak valamely megadott összeg könyvelésbeli előfordulását lehetett felderíteni, mostantól bővebb a lehetőség: adott összeg-intervallumba esőek is kigyűjthetők. Ha csak adott összeg előfordulása érdekel bennünket, akkor az intervallum alsó- és felsőhatárának is ezt a számot adjuk meg. Ha pedig adott X összegnél nagyobb összegű forgalmakra van szükségünk, alsóhatárnak adjuk meg X-et, felső határnak pedig egy nagyon nagy számot. Intervallum gyanánt negatív tartomány is adható. Példa: [-100,100] megadására a csip-csup forgalmakat kapjuk jutalmul a programtól.
[23]
Jelen verzió által tartalmazottaknak folytatása következik: jelen verzió a 2013-as forgalmak adatbevitelét vállalja fel, mely forgalmakra is épülő ÁFA-összesítők, analitikák, ÁNYK felé irányuló exportok későbbi verzió részét fogják képezni. Aki a [22]-es vagy korábbi verzióról vált, ne lepődjön meg, hogy a program minden könyvelést, melybe az új verzióval először lépünk be, konvertál. Erre azért hívom fel csupán a figyelmet, mert a konvertálási folyamat a könyvelési anyag méretétől függően több másodperc lehet.
Új menüpont: Vállalkozás aktuális üzleti évi adatai
A könyvelőprogram mindeddig tűrhetően megvolt a könyvelt vállalkozások ún. törzsadatai nyilvántartása nélkül: pontos név, cím, adószám, stb. Az adószám az egyedüli, melyre szükség volt alkalmanként: az alkalmazás helyén bekérésre került. Mostantól intézményesen is nyilvántarthatjuk a könyvelt vállalkozás (ügyfél) fontosabb adatait. Mindezt az aktuális könyvelés évéhez rendelten, mivel ezek évről évre változhatnak. Újévi nyitás után az előző évi törzsadatok felajánlódnak az újévre: ha szükséges, módosítsuk. A menüpontot a Segédlet-ben találjuk.
A menüpont által bekérendő adatok közül semmit nem kötelező kitölteni, némely adat kitöltésének értelme sincs minden vállalkozás esetén. Megjegyzendő, hogy az esetlegesen kitöltött adószám és adóazonosító jel formális helyességét „pipa” odabiggyesztésével nyugtázza a program, másrészt itt lehet megadni, hogy a vállalkozás az ÁFA pénzforgalmi elszámolása alá tartozó-e. 2013 az első év, melyre a P jelzés beírható.
A vállalkozás adószámát, ha alanyi mentes vagy EVA alá tartozó, mindenképp érdemes bevinni: számlák rögzítésekor a program észrevételt tehet, ha nem nulla az ÁFA összege – pl. EVÁ-s vállalkozás esetén.
Ha párhuzamosan könyvelünk két évet, akkor mindkettőre bevihető külön-külön adatsor. Ha az újévi adatsor teljességgel kitöltetlen általunk, a program az újévihez felajánlja az előző évit (feltéve, hogy van előző évi bevitt adatsor).
A 2013-mal kezdődő üzleti évre – bizonyos feltételek mellett, Áfa szempontjából – pénzforgalmi elszámolás alá is jelentkezhetett/jelentkezhet adóalany. E sorok írója szerint a számviteli teljesítés szemléletű kettős könyveléstől ez olyan idegen, mintha a repülőgépek pilótái mostantól választhatnának, hogy földön gurulva szállítják az utasokat, avagy maradnak a jól kitaposott légi ösvények mellett. Elismerve, hogy az előbbi néha gazdaságosabb lehet. Csak hát…
Először is: a könyvelt vállalkozás aktuális üzleti évéhez – egyebek mellett – ezen túl beállítható, hogy pénzforgalmi ÁFA alá tartozik (lásd: fent taglalt új menüpont). Másodszor: a készpénzfizetési számlák nem okoznak gondot. Harmadszor: az utalásos számlákat is könyvelhetjük hagyományosan, de az F6-os ’Egyéb +’ ablakban az ÁFA-dátumot ([9]-es verzióval került a programba) ne töltsük ki! Ennek kitöltése akkor kívánatos (de akkor igen: visszatérve a számlához), ha jóváírásra kerül: a jóváírás dátumával. Két probléma marad: az esetleges részkiegyenlítések esete, és az évhatáron túli (majdani 2014-es) kiegyenlítések. Mindkettő munkás: előbbi a számlák felbontásával kezelhető, utóbbi kreatív évvégi/éveleji könyvelési tételekkel.
Összegezve: remélem, senki nem választotta/választja kettősben a pénzforgalmi ÁFÁ-t. Ha mégis: osszák meg velem az információt, és körülményeket. Kellő volumen esetén e sorok írója kacérkodni fog a gondolattal, hogy számlapárosításkor a program töltse ki a kiegyenlített számlák ÁFA-dátumát pénzforgalmi ÁFÁ-s ügyfél esetében. Sajnos, mindez aprólékos párosítást (könyvelést) igényel: mondhatni, egy számla – egy kiegyenlítés.
Van még egy „apróság”: ha a pénzforgalmi ÁFA alá tartozó adóalany elmulasztja ráírni a számlájára, hogy ’Pénzforgalmi elszámolás’, akkor annak ÁFA szempontjából történő kezelése valószínűleg a saját (mint kibocsátó) oldalán is hagyományos kell, hogy legyen. Erről információt nem találtam, de így logikus. Az ilyen kimenő számla jelzése a program számára: az ÁFA-kód utáni új adatmezőbe írjunk N betűt (nem pénzforgalmi elszámolás).
Lényeg: pénzforgalmi ÁFA alá tartozó vállalkozás ÁFA-analitikája az olyan számlák tárgy bevallási időszakra történő szűrése lesz ([25]-ös verzió), melyek készpénzes naplóbeliek (figyelembevétel: számviteli dátum), F6-os ’Egyéb +’ alatti ÁFA-dátummal explicite kitöltött utalásosak (figyelembevétel: ÁFA-dátum), továbbá az esetleges N jelzésű nem pénzforgalmi elszámolású kimenők (ezek figyelembevételi dátuma: ÁFA-dátummal felülbírálható számviteli dátum)!
„Pénzforgalmi elszámolás” címkével érkezett számla
Az ÁFA pénzforgalmi elszámolását választó adóalany kimenő számlája diszkrét „bors” annak befogadója számára, ha ő pedig nem pénzforgalmi ÁFA alá tartozó. Befogadónál az ilyen érkező számlák rögzítésekor az ÁFA-kulcs kódját követő új (fent már említett, egy karakteres) adatmezőbe írjunk P betűt (pénzforgalmi elszámolás). Mivel várható, hogy ritkán lesz kitöltve, az ÁFA-kód fölött adott Enter hatására átugrásra kerül a mező: le-fel nyíllal léphetünk rá. Egy P jelzésű számla ÁFÁ-ját akkor mutatja ki a program levonhatónak ([25]-ös verzió), ha az F6-os ’Egyéb +’ alatti ÁFA-dátuma explicit kitöltött. Ezt a számla kiegyenlítésekor tölthetjük ki – a kiegyenlítés dátumával! Ha sok P-s számla bukkan fel a majdani gyakorlatban, elképzelhető, hogy számlapárosításkor a program töltené ki az ÁFA-dátumukat.
Összességében: ha nem sok P-s érkező számla lesz, évközben talán legjobban kézben tartott akkor rögzíteni ezeket (ÁFA-dátumukkal egyetemben), és csak olyan mértékben, amilyen mértékben a kiegyenlítésük is megtörtént.
Tételes ÁFA a 1365 számára
2013-tól a 65-ös bevallás a 08-ashoz hasonlóan kötegelt lesz. A program felvállalja a 1365M tartalmak exportálását XML formátumban az ÁNYK felé. A 1365M-ek tartalmát a 2003. évi XCII. törvény (Art.) 31/B § alapján – de főleg a program részéről – azon vevő/szállító számlák képezik majd, melyek kiállítója belföldi adóalany (magyar adószámmal rendelkező belföldi folyószámla partner), a számla tartalmaz áthárított adót, a számla ügylete egyenes adózás alá tartozik (nem fordított ÁFA, és nem kompenzációs feláras beszerzés), továbbá ÁFA-tartalmuk külön-külön, avagy egyéb relációban összevontan nem kevesebb 2 millió Ft-nál. Taglaljuk az adatbeviteli sajátosságokat:
Az érintett vevők/szállítók adószámát hozzuk a program tudomására: hagyományosan a név mögé írva, avagy az F7-es (Fszla +) funkcióval.
Kettős könyvelésben 16 karakteres számlaszámokat is megadhatunk ezután adatbevitelkor a korábbi 10 karakter helyett. Ezt azonban úgy kell elképzelni, hogy a program bekéri, és tárolja a „hosszú” számlaszámokat, de egyelőre csak a 1365M számára fogja hasznosítani. Minden egyéb programhelyen (képernyőn, listán) a hosszú számlaszám értékes részének utolsó 10 karaktere jelenik meg ezután is. Sajnos, a lekérdezések átdolgozása a 16 karakter kivétel nélküli megjelenítése céljából nem felvállalható: tömérdek kicentizett képernyő és lista adattartalmának csökkentése, valamint nagy munkaigény árán lenne csak végigvihető.
Figyelembe véve, hogy a 1365M korábbi számlák korrekciójának tételes bevallását is igényli, ha a könyvelő programmal egy ilyen rögzítése közepette a számla sorszáma mezőn leütjük az F4-es (’E.számla’) funkcióbillentyűt, egy eddig nem volt új adatmezőben megadhatjuk a korábbi számla (mint korrigált előzmény számla) számát. Ha egy korrekciós számlát folytatunk az F3-mal (mert több tételből áll), akkor a folytató tételek öröklik az előzmény számla számát, tehát a folytató tételeknél már nem szükséges az F4. Az előzmény számla számát pontosan kell kitölteni, különben nem ismeri fel a program a 1365M-01-K, ill. 1365-02-K lapok adatsorai kitöltéséhez.
Míg a 1365M „sima” 01 és 02 lapjain a 2 milliónál nem kevesebb ÁFA-tartalmú tárgyidőszaki számlák szerepeltetendők, a K lapokon feltüntetendő adatsorok valójában egy vagy több láncolatot képeznek, mely láncolatok mindegyike egy E (eredeti számla) típusú számla sorával kezdődik, opcionális K (előző időszaki korrekció) számlatípusú sorral/sorokkal folytatódik, végül mindenképp egy vagy több KT (tárgyidőszaki korrekció) számlatípusú sorral zárul. Egy láncolat minden K és KT számlatípusú sorához hozzátartozik az adatbevitelkor megadott előzmény számla száma. Ez valamely előző sor (a) oszlopában szereplő számlaszám, lévén a program számla kelte, ezen belül számlasorszám szerint növekvő sorrendben fogja prezentálni az esetleges láncolatokat.
Nagyon fontos: az opcionális korrekciós számlák által helyesbített előzmény számlák sorszámát precízen töltsük ki! Úgy, ahogy tettük az előzmény számla rögzítésekor.
[22]
Bővült az ÁFA-összesítő: belföldi gabonaforgalom fordított ÁFÁ-ja
2012.07.01-től fordított ÁFA alá esik a belföldi gabonaértékesítés és beszerzés. Ha ilyen természetű forgalmakat is rögzítünk a könyvelő programmal, az ÁFA-összesítő bővülését tapasztaljuk. A gabonakereskedelem így könyvelhető kigyűjthető módon:
a) A fordított ÁFA programbeli kezelése (F és + ÁFA-kódok) a honlap Hírek - Elevenítsük fel! menüpont alatt frissíthető fel azok számára, akik eddig megúszták a használatát. Az itt leírtak ismeretében az F és a + kód is alkalmazható, ízlés szerint, akár keverve.
b) A gabonatermékekre vonatkozó fordított ÁFA kötelezettsége a 65-ös bevallást nem előnyösen befolyásolta a könyvelői és a programozói társadalom szempontjából. Az értékadatokon kívül mennyiségieket is szükséges kezelni: új 65-ös 07-es és 08-as lapja. Utóbbiak a könyvelő program eddig is meglévő naturália-kezelés lehetőségeibe illeszthetők. E sorok írójának azonban van 1-2 - többnyire - természetes kérése. Természetes, hogy a naturálianemek forgalmát legalább az ÁFA-trv. 6/A. melléklete szerinti bontásban könyveljük ezután - értékben és mennyiségben is (utóbbit kg-ban). Ügyeljünk a vevő/szállító partner adószámának bevitelére: név mögé, avagy az F7-es Fszla+ funkcióval. Utóbbi kijelzi az adószám formális helyességét is.
c) Akik eddig is használták a naturáliát gabonatermékek mennyiségi nyilvántartására, csak akkor kell, hogy a gabonafélék azonosítóin változtassanak, ha eddigi kódolásuk nem biztosítja a 6/A. melléklet szerinti részletezést. NAGYON FONTOS: a 6/A. részletezés alá tartozó gabonakódok (naturália-azonosítók) megnevezésének végére csempésszük oda a ’+M????’ karakterkombinációt, melyben a ?-ek a gabonaféle vámtarifa számát (VTSZ) jelölik - max. 10 karakterben: pl. ’Triticale +M1008 90 10’. Maga a gabonakód bármi lehet: pl. ’TRI’.
d) A könyvelő program azon tételekre gyűjt az ÁFA-összesítő új (opcionális) lapján, amelyek teljesítésének napja a bevallási időszakba esik (ez triviális), másrészt a naturália-azonosító megnevezése tartalmazza a ’+M????’-szerű kigyűjtési/besorolási ismérvet. Szükséges, hogy e tételek fordított ÁFÁ-val (F vagy + ÁFA-kódok) legyenek könyvelve, és az érintett folyószámla (vevő/szállító) adószáma kitöltött legyen. A program az ÁFA-összesítő új lapján a feltüntetendő tételek új 65-ös 07-08 lapjai taglalta adatain kívül a tételek könyvelésben történő visszakeresési ismérveit, és az értékesítési/beszerzési egységárat is fel fogja tüntetni. Utóbbit a szélsőségesen olcsó/drága gabona szembetűnő kimutathatósága érdekében: hátha adatelírás csupán.
e) Naturália-jegyzék karbantartása a Segédlet menüpont alatt. Új naturália bevitele adatbevitelkor az F6-os Egyéb+ funkcióval megjeleníthető képernyőtáblán. Ügyeljünk arra, hogy a mennyiséget kg-ban írjuk be! Csak előjel nélküli mennyiséget tudunk beírni, esetleges negatív érték esetén a mennyiség előjele kigyűjtéskor igazodni fog az érték előjeléhez.
f) Az ÁFA-összesítőn az opc. gabonaforgalom tételeinek sorrendje: VTSZ (gabonanem), ezen belül teljesítési időpont, ezen belül vevő/szállító név. Csak a szóba jövő időszaki forgalom gyűlik ki, az időszak végéig halmozott nem. A forgalom tételes: ellenőrizhető a könyvelésből.
Automatikus "bizonylatszám+1" új kimenő számlára, banki kivonatra
Kapcsolódva az előző verzió bizonylatszámokra vonatkozó inkrementáló/dekrementáló lehetőségeihez: új kimenő, új készpénzes kimenő, és új banki tételek adatbevitele esetén (kivéve: F3-as Folytatás) ezután automatikusan az előző tétel bizonylatának száma +1 fog felajánlódni. A felajánlás - természetesen - (vissza)korrigálható, sőt: BANK napló esetén (az opcionális havi kivonatok okán) ki/bekapcsolható. Utóbbi a naplóválasztási menü megjelenésekor tehető meg az F3-as funkcióbillentyűvel: {Bbiz +} avagy {Bbiz -} beállítás-állapotok.
[21]
Devizás tételek év végi átértékelése A könyvelő program meghálálja, ha devizás forgalmak esetén az F6-os képernyőtáblában a devizanem és devizaösszeg is feltüntetett (az átértékelés alá eső főkönyvi számok nyitó tételeire vonatkozóan is). Ugyanis mindez számos hasznos lehetőség alapja, ezek száma gyarapszik most, lévén 2011-gyel kezdődően a Számviteli Törvény kötelezővé tette a devizás tételek év végi átértékelését. Megfelelő előkészítés esetén a könyvelő program e munka jelentős részét elvégzi. Előkészítés:
- Könyveljünk le mindent, ami befolyásolhatja az átértékelés eredményét! - A tárgyévben nem rendezett Nyitó naplóbeli devizás vevő/szállító tételeket és a múlt évről átjött - tisztán Ft-os - devizaátértékeléseiket vonjuk össze egyetlen - immár korrigált Ft-értékű - devizás tételekké: a devizás tétel Ft-értékét növelni vagy csökkenteni kell a tétel átértékelési összegével, majd az átértékelési tételt törölni a Nyitó naplóból. Mindezzel azt érjük el, hogy minden előző évről átjött devizás vevő/szállító tétel Ft-értéke meg fog felelni az előző év utolsó napján érvényes deviza-árfolyamnak. Azon devizás vevő/szállító tételekről van tehát szó, amelyek átestek már devizaátértékelésen, miközben még mindig rendezetlenek. - Párosítsuk ki Ft-ban a devizás forgalmú vevőket/szállítókat, minthogy a párosítatlan tételek átértékelése tételenként történik. - Megjegyzendő: ha a devizás tételek mindegyikében (a Nyitó naplóbeliekben is) definiált a devizanem és összege, akkor Ft-ban való párosítás után a devizában történő párosításnak sem szabad !-es párosítási szintet tartalmaznia. Jelen átértékelés mindazonáltal csak annyit igényel, hogy legalább a Ft-ban párosítatlan devizás tételek devizaneme és összege kitöltött legyen! - Vegyünk fel egy (pl. 3699-es) technikai főkönyvi számot a számlatükörbe, majd ezt a számlatükör kiemelt főkönyvi számai közé is (számlatükör alatti menüpont) ’Devizás tételek év végi átértékelése’ vagy hasonló megnevezéssel! - Gyűjtsük be az érintett devizanemek átértékelési árfolyamát (választott hitelintézeté, vagy MNB)! - Gondoskodjunk a nem vevő/szállító 1-4-beli átértékelendő főkönyvi számok helyes Ft és devizaegyenlegéről! E főkönyvi számok esetén az átértékelés az év végi egyenlegükre történik.
Felsorolt előkészületekről való gondoskodásunk esetén kiválasztható a könyvelő program ’Évzárás’ menüpontja alatti ’Devizás tételek év végi átértékelése’ almenüpont. A menüpont kigyűjt, ellenőriz. Ha az átértékelésnek nem találja akadályát, devizanemenként bekéri a céghez alkalmazandó év végi banki árfolyamokat, és az átértékelést listán prezentálja. A listát megtekinthetjük, nyomtathatjuk. A listán az eredmény két - opcionális - részből áll:
1. Devizában fennálló párosítatlan vevő/szállító tételek átértékelési (legalább 1 Ft-os) különbözeteinek lekönyvelésre felajánlott tételei. A különbözetek Ft-ra kerekítettek, a tételek információ gyanánt tartalmazzák az átértékelt tétel bizonylatszámát, számviteli dátumát, Ft- és devizaértékét – mindezt a következő évi párosítás könnyebbé tétele érdekében. A tételekben a vevő/szállító ellenszámlája a 3699, pontosabban: amit korábban beállítottunk a program számára. Kérésre az itt felsorolt tételeket a felajánlott iktatószámokon lekönyveli a program a Vegyes naplóba (ha adatainkban nem vagyunk biztosak, lekönyvelés előtt végezzünk biztonsági mentést).
2. Az eredménylista másik része a vevő/szállító főkönyvi számokon kívüli 1-4 számlaosztálybeli főkönyvi számokat sorolja fel, melyek devizás forgalommal érintettek, Ft-ban és/vagy devizában nem 0 egyenlegűek, továbbá év végi Ft- és devizaegyenlegükre a program átértékelési különbözetet állapított meg. E főkönyvi számok között nem csak a Számviteli Törvény által átértékelésre előírt mérlegkategóriák szerepelhetnek (pl. valutapénztár, devizabank, stb.), de számos érdektelen - sőt: kifejezetten értelmetlennek tűnően idekerült - főkönyvi szám is. Utóbbiak kirostálása a könyvelő feladata. A rostálást azért nem a program végzi, mert 100%-os pontossággal nem feltétlenül mindig tudná elvégezni: a számlatükrök is különböznek, továbbá a Számviteli Törvény 60. § (2) pontja és Böröczkyné Zsuzsi devizás könyvének 94. oldalán leírtak között ellentmondás érzékelhető abban, hogy pontosan miket kell átértékelni. Mindezek miatt e második kategóriás átértékelési tételeket a program nem könyveli le: a könyvelőnek kell mérlegelés után manuálisan kiválasztani közülük az általa jogosnak ítélt tételeket. A program és saját magunk (könyvelésünk) ellenőrizhetősége céljából a tételek információ gyanánt tartalmazzák az átértékelendő főkönyvi szám T-egyenlegét Ft-ban és devizában.
Megjegyezzük: a program a 3699 (illetve, amit ilyen céllal megadtunk) ellenszámlára könyvel, és nem 8-ra vagy 9-re. Utóbbiak valamelyikére akkor kell a 3699 egyenlegét (manuálisan) kivezetnünk, miután a gépi és kézi 3699-es forgalmak mindegyike lekönyvelésre került. Még egy megjegyzés: amely főkönyvi számra (a vevőt/szállítót leszámítva) több devizanemmel kapcsolatosan is könyvelésre került forgalom, az a program által nem átértékelhető! A listán jelzés történik az esetleges ilyen főkönyvi számokra.
Újévi nyitás - devizában is
A devizás tételek év végi kötelező átértékelése - mondhatni - kényszerpályára terelte a devizában való gépi nyitás megvalósítását: a program újévi nyitáskor ezen túl azon nyitó forgalmakat, melyek az újévben átértékelés alapjául szolgálhatnak, devizában is kifejezésre juttatja. Ahhoz, hogy ez korrekt eredménnyel történhessen, hiánytalanul és pontosan kellett előző évben megjelölnünk a devizás forgalmak devizanemét és devizaösszegét adatbevitelkor (F6-os képernyő tábla). Szükséges továbbá a vevőkre/szállítókra maximálisan elvégzett számlapárosítás, és az átértékelés! Az újévi nyitás menüpont használata amúgy nem változott: a program automatikusan nyit devizában.
Érdemes megjegyezni: ha valamely átértékelendő mérlegtételre (főkönyvi számra) év közben következetlenül több devizanemben is könyveltünk, annak következő évi nyitó egyenlege csakis Ft-ban fog képződni! Ez problémás! Ha ugyanazon átértékelendő mérlegtételre több devizanemben is kell könyvelnünk, vegyünk fel számukra devizanemenként egy-egy főkönyvi számot: például, ha a vállalkozás EUR és CHF készpénzt is mozgat, akkor ez két külön valutapénztár használatát igényli.
Előfordulhat az is, hogy valamely főkönyvi szám nyitó egyenlege, mely esetében ennek semmi értelmét nem látjuk, devizában is képződni fog. Ez teljesen ártalmatlan dolog, nem kell vele foglalkoznunk. Oka az, hogy a program minden T/K kétlábas tétel esetén, ha az devizában is kifejezett, mindkét láb forgalmát nyilvántartja devizában is. A két láb közül azonban többnyire csak az egyik átértékelési kategória.
E sorok írója annak a véleményének ad hangot, hogy akik devizás készleteik (valutapénztár, devizabank) évközi terheléseit FIFO avagy átlagáras módszerrel forintosítják, a kötelező átértékelés miatt egyetlen tétellel kell, hogy nyissák ezeket. Azaz, a program megfelelően fog nyitni számukra is.
Végül: újévi nyitás után határozottan javasolt az átértékelési kategóriákba eső – főleg: az egyenlegükkel nyitott - főkönyvi számok devizaegyenlegének kontrollja!
Bizonylatszám +1/-1
Adatbevitelkor ezután, ha bizonylatszám jellegű mező „fölött” vagyunk, a mezőben található (ha több is van: legtöbb jegyű) számkombináció értéke 1-esével csökkenthető/növelhető: rendre az F2-es (- feliratú) és F3-as (+ feliratú) funkciókkal. Mindez elsősorban kimenő számlák, és banki kivonatok rögzítésekor hasznos: pl. új tételnél a felajánlott előző bizonylat sorszámát egyetlen F3-as billentyűvel inkrementálhatjuk a kívánatos következő értékre, avagy egy korábbi tétel tévesen rögzített sorszámát gyakran gyorsabban tudjuk helyesre korrigálni (nem kell adatszerkesztésbe bonyolódnunk). A program az ’AK-0100/12’ bizonylatszámot F2 hatására ’AK-0099/12’-re, F3 hatására pedig ’AK-0101/12’-re módosítja.
Abban az esetben, ha a kért F2-es vagy F3-as művelet nem (egyértelműen) hajtható végre, rövid hangjelzés fog hallatszani, és a bizonylatszám nem változik. Ilyen eset például, ha nincs is számjegy a bizonylatszámban, de F2-t adtunk ki, avagy F3-ra szélesebbé kellene válnia 1 karakterrel a bizonylatszámnak, noha már eddig is maximálisan kitöltött volt a mező.
[20u]
Újratöltve: BANK és egyéb PÉNZTÁR napló adatbevitelekor új funkció: F2
Jelzést kaptam: jó ez, csak nem lenne rossz kikapcsolni. Lehet-e?
Mostantól lehet, bár egyelőre csak ügyfelenként (már ha többcéges a program). A kikapcsolhatóság nyilván ott indokolt, ahol a pénzeszközöknek sok forgalmi tétele van, és emiatt (vagy már pusztán a számítógépünk miatt is) lassú a program. Az F2 (Infó) ki/bekapcsolhatósága az adatbevitel napló-választási menüje közepette ajánlódik fel: stílszerűen szintén az F2-es funkcióval, melynek szövege a ki/bekapcsoltság jelen állapotát adja vissza - rendre: {Infó -} vagy {Infó +}.
Bip-bip, ha rossz az adószám/adóazonosító jel
Számlák könyvelésekor (legyenek azok akár kimenők, akár érkezők), ha a vevő/szállító folyószámla megnevezésében legalább 10 számjegyet érzékel a program, és ennek semely részét nem lehet formálisan helyes adószámhoz vagy adóazonosító jelhez illeszteni, a tétel rögzítésekor ezután egy diszkrét hangjelzés lesz hallható. Feltéve, hogy az Alt-F3 billentyűkombinációval elérhető Setup funkció engedélyezi a hangjelzéseket, és egyáltalán: a számítógép belső hangszórója létezik/működik.
Az opcionális hangjelzés figyelemfelhívó jelenség csupán, semmilyen korlátozó következménnyel nem jár.
Vélhetően nem túl nagy meglepetést okozva: ha 2012-es számlanaplókba kezdünk könyvelni, a 2-es és a 7-es ÁFA-kódok esetében rendre 27%, illetve 27% 70%-a mértéket tapasztalunk. A fordított ÁFA F kódja a módosult mértékű 2-essel operál. Megőriztem a régi 25%, és a régi 25% 70%-a mértékeket az R és a T kódokon. Visszamenőleges évekre – természetesen – változatlanok az ÁFA-kódok.
BANK és egyéb PÉNZTÁR napló adatbevitelekor új funkció: F2
Egészen pontosan, a címbeli két napló adatbevitelénél az F2-es funkcióbillentyűvel az utoljára rögzített tételre, és akár korábbi tétel fölött is, a tétel dátumáig bezárólagos forgalomra lekérdezhető:
a pénzeszköz főkönyvi szám e dátumhoz tartozó egyenlege
opcionálisan kívánatos tagi kölcsön, ha a dátumig bezárólag negatívvá válna (akár átmenetileg) valamely időpontban a pénzeszköz főkönyvi szám egyenlege.
Az információ devizában jelenik meg, amennyiben a program a főkönyvi számot devizabanknak vagy valutapénztárnak érzékeli (a devizanem ekkor feltüntetésre kerül az információs tábla tetején). Ha a program több devizanemmel is talál forgalmat a főkönyvi számon, a következetlenséget az információs tábla tetején üzenet fogja jelezni, az információ pedig Ft-ban jelenik meg.
Szükséges felhívni a figyelmet: lassúbb gépeken és/vagy komolyabb tételszámú könyvelés esetén a BANK és egyéb PÉNZTÁR naplókba való belépéskor 1-2 másodpercnyi késlekedés lehet tapasztalható ezután, a program ui. ekkor fésüli át a könyvelést az F2-es funkció adatbevitel közbeni használhatósága érdekében. Az F2-es funkció követi a napló módosításait.
Analitikai és főkönyvi naplók rendezése
Elméletben talán nem, de gyakorlatban képtelenség az ügyfelek egy része esetében a bizonylatok rögzítését (naprakész helyett akár csak hónapra készen is) számviteli dátumaik növekvő sorrendjében végezni. A Könyvelés menüpont fenti című új almenüpontja e rendezést végzi el a kiválasztott könyvelési napló forgalmi tételeire, s ezzel mankót nyújt bizonylataik manuális rendezéshez. A menüpont csakis a naplótételek iktatószámát (sorszám és alsorszám) változtathatja meg, minden más változatlan marad (a rendezés eredménye mindig egyértelmű: ha nem módosítjuk a naplót, a menüpont azonos paraméterezésű újbóli kiadása nem fog átrendezendő tételt találni). A változtatott tételek száma kijelzésre kerül.
Nagyon fontos: a menüpontot felelősséggel használjuk!
Csak akkor, ha végeztünk előtte mentést (bár – a nagyobb biztonság kedvéért – a program is végrehajt egy automatikust a winchesterre). Csak akkor, ha rajtunk kívül más programpéldány nincs ebben a könyvelésben. És csak akkor, ha nem baj, hogy a kiválasztott napló tételeinek akár majd 100%-a is új iktatószámot kaphat. Csak akkor, ha az alábbi rendezési elvek, és naplókra vonatkozó specifikumaik megfelelnek számunkra. Végül: PÉNZTAR naplóra csak akkor, ha amennyiben használjuk a program 1-2 Ft-os kerekítési lehetőségeit, akkor e kerekítéseket már elvégeztük. Tételes 1-2 Ft-os kerekítésnél ui. a kerekített tétel iktató száma beíródik a kerekítés-tétel gazdasági eseménye szövegébe, márpedig ezt az iktató számot a rendezés nem képes aktualizálni.
Rendezési elvek: ha két azonos könyvelési (számviteli) dátumú forgalmi tétel iktatószámának főrésze rendezés előtt azonos volt, akkor a rendezés miatt esetlegesen megváltozott iktatószámaik főrésze is azonos lesz. Különböző dátumú tételek rendezés utáni iktatószámainak főrésze viszont akkor is különböző lesz, ha a rendezés előtt azonos volt. Rendezés után az iktatószámok esetleges alábontásai (/A, /B,… jellegű alsorszámok) garantáltan kihagyásmentesek lesznek. Szükséges hangsúlyozni: olyan naplót ne rendeztessünk, melyben előfordulhatnak azonos iktatószám főrészű, de különböző dátumú tételek, s ugyanakkor ezt a tulajdonságot meg szeretnénk őrizni! Kézenfekvő példa erre: BANK napló, melynek bizonylatai havi kivonatok.
Naplókra vonatkozó specifikumok: NYITÓ naplóban főkönyvi számra növekvő a rendezés, azonos főkönyvi számú tételek viszonylatában pedig a korábbi sorrend érvényesül. Egyéb naplók tekintetében könyvelési dátum szerinti a rendezés, azon belül a korábbi sorrend érvényesül, azonban a BANK és a PÉNZTÁR naplók azonos iktatószám főrészű alábontásaiban, ha igényeljük (a menüpont erre rákérdez), elől lesznek a pénzeszköz-bevételek, és utána a kiadások. Ezen belül két bevétel vagy két kiadás viszonylatában az a tétel lesz előbb, amelyik korábban is előbb volt. Megjegyzendő: BANK és PÉNZTÁR naplók kifogástalan rendezéséhez szükséges a 389 jellegű átvezetések alkalmazása (közbeiktatása) a pénzeszközök közötti mozgások kontírozásakor. Végül: ZÁRÓ naplót nem lehet rendeztetni, a program ezt eleve rendezetten képzi.
Vevő/szállító karton párosítási „térképe”
Számlapárosításnál egy adott vevő/szállító párosítási szintjei összefoglalóját az F3-as (Szintek) funkcióval jeleníthetjük meg. Mostantól eme összefoglaló analitikája is megtekinthető. Méghozzá az eddig is elérhető F7-es (K.lista) funkció által képzett listán, mely a korábbi (késedelmi kamat számítására vonatkozó) lista tartalmának bővítése. Az esetleges nem 0 egyenlegű szintekhez a program feltünteti a restanciát, melynek teljesülése esetén a szint 0 egyenlegűvé válna.
Időszaki pénztárjelentés devizára is
Időszaki pénztárjelentés kérése esetén, ha a program devizás forgalmat érzékel a pénztár főkönyvi számon, választható ezen túl, hogy Ft-ban vagy devizában képződjön-e a jelentés. Utóbbi esetben csakis a devizás forgalmak jelennek meg (ahol az F6-os képernyőtáblán kitöltöttük a devizanemet, devizaösszeget adatbevitelkor).
Ha a program egynél több devizanemmel kapcsolatos forgalmat érzékel a pénztár főkönyvi számon, nem ajánl fel választást: Ft-ban képzi a jelentést.
Mérleg és eredménykimutatás rovatonként is
Mostantól nem csak főkönyvi kivonat és karton kérhető rovatonként, de a fenti két komponens is. Fontos megjegyezni, hogy a program a rovatok forgalmát autonóm mini könyveléseknek tekinti: jelen esetben pl. valamely rovatra eső kötelezettség-túlfizetést (ÁFA, SZJA, stb.) a mérlegben átsorolja a követelésekhez, noha cégösszesenben lehet, hogy kötelezettség áll fenn.
[19]
Mérleg és eredménykimutatás exportja
Mostantól exportállományt képezhetünk a beszámoló eme komponenseiből. Képzési helyük, formátumuk megegyezik a [4]-es verzióban leírt - kivonatok, karton, stb. - intézményes adatexportéval. Az exportok Excellel beolvashatók, formázhatók, módosíthatók. Exportálni lehet Ft-filléres, eFt-ra kerekített, és részletes (alábontott) mérleget, eredménykimutatást is. Az Export az F4-es funkcióbillentyűvel válik lehetővé, amikor listát kezdeményezünk a képernyőre elkészített mérlegről, eredménykimutatásról. Amint a program kérdezi, hogy a lista hol képződjön, az F4 jelentést kap. A listaképzésből pedig ki is léphetünk akár, ha csupán export volt a cél. Az exportálás célhelyét a program kiírja számunkra.
Időszakvégi fel nem használt deviza-jóváírások FIFO esetére
További kartontípusok / Deviza-karton: ha FIFO szerint kalkulálandó árfolyammal kérjük a devizás pénzeszközök terheléseinek kontrollját, és a kért időszak végén pozitív a pénzeszköz (valutapénztár, devizabank) egyenlege, akkor a listán ezen túl feltüntetésre kerülnek a terhelésekre fel nem használt időszakvégi jóváírások devizaösszegei is. Mindez a lista FIFO oszlopában, egy F jelzéssel kiegészítve. A lista (mint általában minden új lista és lekérdezés), kérhető bármely korábbi év anyagára is, pl. az előző évére is. Ha teljes üzleti évre (jellemzően: január 1-től december 31-ig) kérjük a kartont, a rákövetkező üzleti év devizás pénzeszköz főkönyvi számai nyitójának kívánatos felbontását kapjuk. E felbontás egyelőre manuálisan viendő be a nyitó naplóba. Megjegyzendő: a felbontás első tétele nagy eséllyel töredék jóváírás, mely töredék devizaösszeg a mellette feltüntetett árfolyammal forintosítandó.
Számlák, melyek ÁFA-tartalma lehet, hogy pontatlan
Előfordul, hogy számlák adatbevitele közben felülbíráljuk a kulcsnak megfelelő - program által felajánlott - ÁFA-összeget. Ezt általában akkor tesszük jogosan, ha alkalmazkodni kívánunk a számlán feltüntetett ÁFA-összeghez, és csupán 1-2 Ft-ról van szó. Nagyobb eltérés a 65-ös bevallás kitöltésekor hibaüzenetet is generálhat az ABEV részéről. Ilyenek megelőzésére, ellenőrzésére lehetőségünk van ezen túl gyorsan áttekinteni az esetleges ÁFA-eltéréseket. Helye: További kartontípusok / Kimenő számlák ÁFA% analitikája, ill. érkezőkre az alatta lévő menüpont. A lista utolsó oszlopában előjeles számként jelenik meg az esetleges ÁFA-eltérés. Ha ezt az összeget - előjelesen - hozzáadjuk a lerögzített ÁFA-összeghez, a kulcsnak megfelelő pontos ÁFA-értéket kapjuk. A listán gyorsan áttekinthetők az esetleges ÁFA-eltérések, melyek összegeződnek is.
Előzetesen felszámított ÁFA arányos megosztása
Igazából, a [10]-es verzió óta létezik rá intézményes lehetőség (leírását lásd ott), most bővült a paraméterezhetősége. Az arányosítás alá eső beszerzések mostantól nem csak egy erre a célra szánt ÁFA-kód alábontással jelölhetők ki, hanem fordítva is: a megadott ÁFA-kód alábontásúak kivételével. Ez akkor előnyös, ha a beszerzések között - darabszámban - dominálnak az arányosítás alá esőek, tehát azokat lenne inkább jó megjelölnünk adatbevitelkor az F6-os képernyőtáblán (mert kevesebben vannak), melyek nem esnek arányosítás alá. Ha ily módon jelöljük a tételeket, az ÁFA-tabló lekérésekor az F5 (Arányos.) funkció által kért új - második - adatmezőbe egy mínuszjelet (kötőjelet) írjunk. Ekkor a megadandó ÁFA-kód alábontású beszerzések kivételként lesznek figyelembe véve.
Gyökérkönyvtár-váltás
A [13]-as verzió óta az ún. gyökérkönyvtárak definiálása, programon belüli választhatósága a könyvelő kezében van. Azonban, eddig ki kellett lépni a programból, és újraindítani, ha másik év adataihoz kívántunk átlépni. Mostantól nem kell. Egycéges program esetén a főmenüben kiadott Esc, többcéges esetben az ügyféljegyzék fölött kiadott Esc az opcionális gyökérkönyvtárak közötti választáshoz visz vissza bennünket.
[18]
ÁFA-dátum gyanánt automatikusan a fizetési határidő
Még a [14]-es verzióba (leírását lásd ott!) került bele, hogy a Ctrl-F6 billentyű-kombinációval beállíthatjuk: az F6-os Egyéb + képernyőtábla véletlenül se legyen kihagyva adatbevitel közben. Ilyenkor az F6-os funkció felirata Egyéb +-ról Egyéb ++-ra változik.
Most annyival bővült a Ctrl-F6 lehetősége, hogy utalásos számlák naplóiban a ++ funkció bekapcsolásakor megkérdeződik: kitöltésekor a fizetési határidő beíródjon-e automatikusan a háttérbeli F6-os táblába ÁFA-dátum gyanánt? Igent válaszolva az Egyéb ++ helyett Egyéb +á (az á betű az áfá-ra utal) lesz az F6-os funkció felirata. Ilyen esetben tehát az ÁFA-dátum a fizetési határidővel fog megegyezni. Természetesen, ez felülbírálható, de ahhoz az F6-os táblát explicite be kell hívnunk. Figyelem: az ÁFA-dátum csakis akkor veszi fel Egyéb +á állapotban a fizetési határidőt, ha a mezőre rálépünk, kitöltjük, elhagyjuk. Új tétel rögzítésekor ezt ki se tudjuk kerülni, azonban korábbi tétel korrigálásánál is rá kell lépni a fizetési határidő mezőre, hogy ÁFA-dátum gyanánt érvényesüljön.
ÁFA-analitika kiegyenlítésekkel is
Két nagyon fontos tabló lehetősége bővült: ezek a További kartontípusok c. alatti Fizetendő ÁFA analitikája, és Előzetesen felsz. ÁFA analitikája.
Egyrészt, a lista végén lévő (eddig az ÁFA-tablóéval megegyező struktúrájú) összesítő sorok megváltoztak: mostantól itt naplónkénti összesítés. Az összesítés összesenje természetesen egyező kell, hogy legyen az ÁFA-tablóéval. Ez egy alternatív részletezés tehát, és elsősorban ott hasznosul, ahol fordított ÁFÁ-s forgalmak is előfordulnak.
Másrészt: ÁFA-analitikák listázásakor kérhető a kiegyenlítések feltüntetése is. Főleg revíziók esetén lehet hasznos, főleg érkező számlákhoz. Mindenképp le kell szögeznem, hogy a kiegyenlítések kihozatalának egyetlen célja: kevésbé kelljen más listákból bogarászni, keresgélni. Még egy árnyalás: a program csodákra nem képes, azaz nem feltétlenül képes minden számlához feltüntetni a kiegyenlítése tételét, ha mi magunk (mint könyvelők) nem segítjük ebben. A segítés módja: a kiegyenlítések könyvelésekor számlaösszegek szerinti megbontás, és /vagy a kiegyenlített számlák számainak feltüntetése a gazdasági esemény szövegében, ill. precíz, maximálisan elaprózott számlapárosítás (manuálisan, vagy a program automatikus lehetőségével). Ezek nélkül a program félkarú (óriás). Kiegyenlítések feltüntetésének kérése esetén a tabló az előírásokat - a fent említett naplónkénti összesítésük után - a lista utolsó lapján osztályozottan összefoglalja. Megjegyzendő: a !-es ÁFA-minősítésű forgalmak (fordított ÁFÁ-s, ill. telefon) esetében az opcionálisan kihozott kiegyenlítés nélkülözi a kozmetikázott megjelenítést: az analitika jellegétől (466 vagy 467) függő előjellel, valamint a számla eredeti összegével jelenik meg.
Végül: a program csakis akkor tüntet fel kiegyenlítést/kiegyenlítéseket egy számlához rendelten, ha azok nagy biztonsággal valóban a számla kiegyenlítései, ráadásul 100%-osan fedező kiegyenlítései. Ha egy számla alatt nincs kiegyenlítés feltüntetve, a számla ettől még részben vagy akár teljesen kiegyenlített is lehet, a kiegyenlítés(ek) kihozatala azonban nem egyszerű, vagy nem egyértelmű.
Némely vevő vagy szállító esetében előfordul, hogy - ilyen-olyan okok miatt - a számlák kiegyenlítése nem pontos értékben, hanem néhány Ft-os differenciával realizálódik. E különbözetek többnyi pár Ft-os összegek, létük azonban - pláne, ha nagyobb számban fordulnak elő – nagyon bosszantó. Mivel utalgatni - pl. - 1 Ft-ot groteszk kissé, a könyvelő ezért kénytelen – előjelétől függően – árbevétel vagy ráfordítás gyanánt kivezetni a vevővel/szállítóval szemben. Ettől menekít meg az alább taglalandó programbéli lehetőség, mely a Ft-os számlapárosítás új - F2-es (!-eket redukáló) – funkciója:
Párosítsuk ki a számlákat, amennyire aprólékosan csak lehet! Ha pontatlanul történt a kiegyenlítés, !-es lesz a párosítás, de ez ne zavarjon bennünket. Vevőknél és szállítóknál is a jegyzékük fölött állva adható ki az F2-es funkció. Ez bekér egy max. 100 Ft-os összeget, melynél nem nagyobb különbözetű !-es párosításokat a program kigyűjti, listán előzetesen megjeleníti számunkra a hozzájuk kívánatos különbözet-tételeket, melyeket - ha ezek után kérjük - a vegyes naplóba lekönyvel. A könyvelési dátum azonos lesz az összes tétel számára. Ezt a dátumot a program bekéri, de rá értelemszerű korlátot köt ki: az érintett !-es párosítások tételeinek legnagyobb dátuma, valamint tárgyév december 31. közé kell esnie. Lekönyvelés után automatikus konzisztencia-vizsgálat indul, emiatt nagy könyvelések esetén lassú gépeken a funkció nem feltétlenül tűnik fürgének. Viszont annál hasznosabb: a funkció használatával az érintett !-es párosítások 0-egyenlegűvé válnak. Fontos: a lekönyvelendő különbözetek előzetes megtekintését célzó lista a generált tételek technikai bizonylataként funkcionál. A generált tételek kontírozása ugyanazon árbevétel/ráfordítás főkönyvi számokra történik, mint amelyekre az 1-2 Ft-os pénztárkerekítések árbevételei/ráfordításai (lásd: Segédlet – Számlatükör kiemelt főkönyvi számai).
Naplók listázása dátum szerint is
Listák első menüpontjában lehet a naplókat listázni. Eddig csak a tételek iktató száma szerinti sorrendben lehetett, mostantól (számviteli) dátumuk szerinti sorrendben is: a program rákérdez erre. Kivételek a kp. kimenő és a kp. érkező alnaplók: pénztár esetén csak az egész napló (a készpénzes számlákkal egyetemben) nyomtatható dátumsorrendben.
Őstermelői kifizetések: a tételes lista végén összesítő sor
Helye: További kartontípusok, ezen belül: Kifizetések őstermelők számára.
Mindez hasonlóan, mint ahogy a 1008-as volt a [14]-es verzióban.
Honlap programból való elérésének ki/bekapcsolhatósága
A program lehetősége, mely felhívja a figyelmet új verzió megjelenésére, mely jelezni képes, hogy a programozó merre kóborol, mely le tudja tölteni a frissítést - kikapcsolható. Haszna ott tud lenni, ahol az ún. FTP-elérés bizonytalan, vagy egyáltalán nem megy. A ki/bekapcsolás helye a Setup funkcióval: legegyszerűbben az Alt-F3 billentyű-kombinációval.
[17]
Jelen verzió újabb - nem utolsó - lépés adott irányban: teljes egészében a devizakezelés támogatását szolgálja.
Csak egy dolog van benne, mely a tisztán Ft-alapú forgalommal rendelkező vállalkozások számára is hasznosítható lehet átmeneti alkalmazkodással: befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok értékesítésekor esetlegesen alkalmazandó FIFO támogatása a program részéről. E felsoroltakkal egy kategóriába esik az anyagok, áruk eladásakor felmerülő FIFO szerinti forintosítás (devizásítás) is, azonban vélelmezhető, hogy utóbbi célból kevesen fogják könyvelő programjuk naturália-kezelésével készletnyilvántartó programjukat alázni. Előre bocsátom: a devizakezelés akkor hasznosul, ha a devizás (és naturáliás) forgalmakat teljes értékűen a program tudomására hozzuk: F6-os képernyőtábla adatbevitel közben - 2004 óta. Ebben a vevő/szállító előírásokat/jóváírásokat, pénzeszköz és értékpapír állományváltozásokat, ill. bármely más forgalmat adminisztrálhatunk - devizában, naturáliában.
Pénztárbizonylat-készítés
Valutapénztár forgalmaira nyomtatott pénztárbizonylatokon ezentúl a devizaösszeg is feltüntetve a Ft-összeg alatt.
Számlapárosítás devizában
Eddig csak Ft-ban lehetett, mostantól bármely devizanemben, melyre könyveltünk az F6-os képernyőtáblában: ha a program devizás forgalmat érzékel, menüszerűen felajánlja a devizanem(ek)et a párosítás megkezdése előtt. Enter pl. az EUR-ra azt jelenti: párosítás a megszokott módon, de csak az EUR-forgalmú vevők/szállítók ajánlódnak fel - EUR-forgalmaikkal. Esc esetén a megszokott Ft-os párosítás történik. Javaslat: devizás vevők/szállítók párosítását devizában végezzük először, majd nyomtassuk az új - alább részletezendő - Devizás vevő/száll. árf. különbözetek c. menüpont listáját, melyben opcionálisan kívánatosnak ítélt árfolyam-különbözetek lekönyvelése után immár Ft-ban is sikerrel párosíthatjuk devizás vevő/szállító forgalmainkat.
Csúsztatott átlagár a devizás terhelésekre
Ez már az előző verzióban is szerepelt, most azonban pontosabb lett: eddig 2 tizedes jegyre számítódott az átlagár, mostantól maximális pontossággal. Mostantól igazából nem is az átlagárfolyam számítódik ki először (az csak következmény), hanem a forintosítás egész Ft-ra kerekítve, és csak utána ebből az alkalmazott átlagár. Mely így pár tizedessel könnyen eltérhet az utolsó jóváíráshoz kalkulált átlagártól. De így az igazi. Új dolog itt az is, hogy a terhelések hibás forintosításánál a program feltünteti a kívánatos forintosítást. Eme összegre korrigálva a terhelések Ft-értékét, majd újra kérve a listát (További kartontípusok, ezen belül Devizakarton) már hűlt helye kell, hogy legyen a !-es (rossz árfolyamú terhelés!) figyelmeztetéseknek.
Naturáliás terhelésekre (lásd: FIFO alább) nem dolgoztam ki az átlagáras számítást, de várom azok jelentkezését, akik átlagárral könyvelik pl. az értékpapírok terheléseinek bekerülési értékét, mert akkor hamarabb meg lesz is.
FIFO a devizás terhelésekre
Azt, hogy "devizás", lényeges hangsúlyoznom, mert a számítás a További kartontípusok c. menüpont Devizakartonok almenüpontjának almenüpontja alatt található, mely almenüpont csakis devizás tételekre működik: F6-os adatbeviteli képernyőtáblában kitöltve a Ft-érték devizaértéke valamely devizanemben.
A FIFO-módszer a valutapénztár és devizabank (devizakészletek) terhelésein kívül az anyagok, áruk és az értékpapírok, befektetési alapok készletei terheléseire is alkalmazható/alkalmazandó a könyvelésben. Devizakészletek esetén tisztán értékkönyvelési, a felsorolt egyéb készletek esetén pedig mennyiségi nyilvántartással kiegészített értékkönyvelési tételek szükségesek a FIFO-számítás számára. Mennyiségi nyilvántartásra a program 2004 óta lehetőséget ad az F6-os képernyőtábla naturália-mezői (miből mennyi) kitöltésével, így hát felhasználható pl. devizaalapú értékpapírok eladásakor is FIFO szerinti Ft és deviza bekerülési értékük meghatározására. Egy kis csel elkövetésével a Ft-alapú értékpapírok sem válhatnak bánatossá terheléskor, ha vételükkor és eladásukkor is (általában 374-es kontírozású forgalmak) devizaértéket hazudunk a programnak, és ezt következetesen tesszük: a devizanem legyen HUF, a devizaérték pedig a Ft-értékkel egyező (az egyezés igazából vételnél kardinális csak)! Ezzel mintegy devizaalapúvá varázsoljuk a Ft-alapút. Ft-alapú értékpapíroknál tehát 1 Ft/HUF lesz speciálisan a vételi (eladási) árfolyam a program listáján.
A FIFO-t a következő filozófia szerint alkalmazhatjuk a programban: a FIFO-zandó főkönyvi számokra lekönyveljük a jóváírásokat Ft-ban és devizában (szükség esetén ez utóbbit csak a csel kedvéért, lásd előbbiek), valamint - opcionálisan - naturáliában. Pl. értékpapír esetén a naturália: a vásárolt értékpapír típusának adunk egy naturáliakódot (típusazonosítót), mennyisége pedig a darabszáma legyen. A terheléseket is le kell könyvelnünk, azonban ezeket nem tudjuk végleges értékűre, mert épp ez az ismeretlen végleges érték lesz majd a FIFO eredménye. Könyvelünk tehát ideiglenes adatokkal: devizakészlet terhelésekor a Ft-érték lesz csak ideiglenes (hisz a devizaérték ismert), naturáliás készlet (pl. értékpapír) terhelésekor pedig a Ft-érték és a devizaérték is. Miután egy adott időszak ily módon meghasalt értékű terheléseit lekönyveltük, folyamodjunk a Devizakarton menüponthoz. A lekérendő időszak kezdő pontja természetszerűleg az üzleti év első napja legyen! A lista 3 variációban készíthető:
a) FIFO (devizakészletek esetén) b) FIFO naturáliára (naturáliás készletek esetén: anyag, áru, értékpapír) c) Átlagárfolyam (mely a [16]-os programverzióval került a programba).
Az a) variáció csak a valutapénztár és a devizabank forgalmaira FIFO-zik, a listán esetlegesen felsorolt többi főkönyvi számra szimpla devizakartonként funkcionál. A b) variáció csak akkor ajánlódik fel, ha a lista paraméterezése során a számlatükörből egyetlen konkrét főkönyvi számot választottunk: Enter pl. a 374-re. Természetes elvárás ekkor, hogy a választott főkönyvi szám forgalmai hiánytalanul és pontosan legyenek feltöltve naturália-adatokkal. A lista: főkönyvi számokon belül devizanemenként csoportosított kartontételek dátumsorrendben. FIFO-val végzendő terheléseknél a program ellenőrzést végez: hibás Ft és/vagy devizaértékű terhelés esetén felkiáltó jeles (!) jelzés a tételsor végén, a következő sorban pedig a program szerint helyes Ft (egészre kerekítve) és devizaérték. Elképzelésem szerint a lista által hibásnak kimutatott terheléseket a könyvelésben kijavítjuk, így azokat egy újabb lista már nem jelöli hibásnak. A program egyelőre tehát nem könyvel még helyettünk: ellenőriz, javasol. Figyelembe véve, hogy a manuális FIFO-számolgatás nagyon időigényes és hibaesélyes, a most elkészült lista talán segítség a FIFO-sok számára.
Végül, kitérek arra, amivel kezdenem illett volna: a FIFO-számításhoz nem elég a FIFO-zandó főkönyvi számot egyenleggel nyitni! A nyitó egyenleget fel kell bontani a múlt évről áthozott, terhelésekre fel nem használt jóváírások kronologikus (kisebb iktatószámon a régebbi jóváírás) felsorolására: Ft-ban, devizában. Opcionálisan: naturáliában. A NYITÓ napló ezt lehetővé teszi, készítsük tehát elő benne a FIFO-zandó főkönyvi számokat, mielőtt belevágunk. A 2011-es NYITÓ naplót pedig hátha már a könyvelő program fogja FIFO-ra kész részletességgel nyitni. Talán nem fölösleges hangsúlyozni: mind az átlagáras, mind a FIFO-módszer alkalmazásánál a számítások eredményére hatással van az azonos napra eső mozgások könyvelésen belüli sorrendje: a korábban realizálódott eseményt kisebb iktatószámra könyveljük! Még egy fontos: az átlagárashoz hasonlóan a FIFO-módszernek is halála, ha a FIFO-zandó készlet egyenlege negatívba csap át. Ennek esetleges előfordulásától kezdve a devizakarton listán csillagjel (*) jelenik meg a kartontételek végén.
Devizás vevő/szállító árfolyam-különbözetek
Devizás vevő/szállító forgalmak esetén e téma tart talán legnagyobb érdeklődésre számot: További kartontípusok c. alatt található új menüpont, mely csalódást okoz valószínűleg. Ui. egyelőre még nem könyveli le a program a kikalkulált, kívánatosnak ítélt árfolyam-különbözeteket, csupán kimutatja Ft-értéküket manuális lekönyvelés segítése céljából. Egészen pontosan: kigyűjti azon véglegesre forintosított, egyben párosított devizás vevő/szállító forgalmakat, párosítási szintenként csoportosítva, melyek egyenlege devizában nulla, Ft-ban viszont nullától eltérő (felkiáltójeles). Ezt az eltérést árfolyam-különbözetként tünteti fel a listán. Alkalmazásához szükséges tehát egy előzetes számlapárosítás devizában. De még a párosítást is megelőzően: devizás forgalmaknál ne mulasszuk el kitölteni a devizaösszeget sem az F6-os képernyőtáblában!
Befejezésül: az átlagárfolyamos, a FIFO és a vevő/szállító árfolyam-különbözetes listák is bizonyos devizás forgalmak helyességének ellenőrzésére, az esetleges rögzítési hibák javításához információ nyújtására szolgálnak egyelőre. A program tehát csak papíron forintosít, helyettünk még nem könyvel le ilyesmit.
[16]
Devizás lekérdezések
Változott a További kartontípusok c. menüpont alatti Deviza-karton. Lényegében, a könyveléskor alkalmazott árfolyam oszlopa mellé újabb árfolyamoszlop került. Ebben valutapénztár, ill. devizabank főkönyvi számok kartonja esetében a jóváírások sorában jelenik meg csak érték: a lekérési időszak elejétől folyamatosan kiértékelt ún. csúsztatott átlagárfolyam, melyet a követő terhelésekre újabb jóváírásig alkalmaznunk illik (ha ezt választottuk). Ha valamely terhelésre az alkalmazott, és a program által kívánatosnak ítélt átlagárfolyam eltér, e terhelés sorában ! jelzés jelenik meg a lista jobbszélén. Figyelem: a lista alkalmazásához a valutapénztár/devizabank nyitó készlete devizában feltüntetendő az F6-os képernyőtáblával!
Ugyancsak a További kartontípusok cím alatti változás: a Vevő folyószámla karton devizával (ugyanez a szállítóra is) c. lista végén ezen túl a listában előforduló devizanemekre összesítő.
1008-as feladáshoz újabb infó bekérése
Az őstermelő folyószámláknál - a 1008 kedvéért - az F7-es képernyő táblában (Fszla +), az őstermelői ig.számot bekérő adatmező után új adatmező: írjunk ide A betűt, ha átalányadót alkalmazó mg-i őstermelőnek minősülő magánszemély a folyószámla.
Szállító kivonat őstermelőkre, és nem őstermelőkre
Ha időszakra (és nem időszak végéig halmozottan!) kérünk valamely folyószámlás alábontású kivonatot, akkor ezen túl szelektálható őstermelő, és nem őstermelő folyószámlákra is. Természetesen, szállító kivonatra van igazából jelentősége.
Technikai jellegű
Elkövettem azt a merényletet, hogy száműztem a floppy-s visszatöltés menüpontját a Szerviz-ből. A floppy--s mentés már egy éve elbujdosott, most követi a párja is. Nem kell sajnálni őket, mert mindkettőt pótolja a jóval általánosabb, adathordozós névvel aposztrofált mentési szisztéma: ha a mentés/visszatöltés helye gyanánt A: kerül beírásra, a floppy továbbra is használható. Ráadásul, az adathordozós visszatöltés a régi módon mentett floppy-k visszaolvasására is alkalmazható. Tehát: senki nem rövidült meg. Mégis javaslom, hogy pendrive-ra mentsünk inkább. Ez visszamenőleg, a régebbi könyvelésekre is nagyon javasolt. És: GYAKRAN MENTSÜNK!
Azok számára, kik ablakban futtatják könyvelő programjukat (Vista és Windows 7 alatt emulátor nélkül nem is lehet másként): a cursor megjelenítése mostantól hangsúlyosabbra is állítható (Setup funkció, mely Alt-F3-al kiváltható).
[15]
A kettős könyvelés számára nem hozott új dolgot a [15]-ös verzió.
[14]
2009-es ÁFA-kódok konverziója 2010-esre
A Segédlet menüpont egy ideiglenes (1-2 verzió múlva eltávolításra kerülő) almenüponttal gyarapodott: ÁFA-kódok konverziója azok számára, akik nem töltötték le időben a [13]-ast, és tavalyi ÁFA-kódokkal kezdték el könyvelni az újévet. A menüpont biztonságos: csak azt konvertálja, amit biztosan konvertálni kell. Ezek: /HGMPQRT. A 2010-es anyagban szereplő esetleges 2009-beli 27FK
- 2: Régi 20% - 7: Régi 20% 70%-a - F: 20-20% fordított ÁFA (egyszeresben lehet) - K: Le nem vonható 20%
kódokat nem változtatja meg a program, ui. ezek (ha más mértékkel, jelentéssel is, de) a 2010-es kódok között is szerepelnek. Az ilyeneket manuálisan, egyedileg kell korrigálni (javaslatom szerint L-re). Fontos: a konverzió csakis ÁFA-kód cserét jelent. Opcionálisan, az F6-os képernyőtáblában is. Ha véletlenül vagy szándékosan többször adjuk ki, másodjára már nem szabad találnia konvertálni valót a programnak. Konverzió előtt - mindenesetre - automatikus biztonsági mentés történik.
Deviza-kartonok
Az eddigi egy helyett a További kartontípusok c. menüpont alatt ezentúl négy menüpont található devizaforgalommal kapcsolatosan: a forintális forgalom mellett megjelenik az opc. devizaösszeg, és az alkalmazott árfolyam is. Deviza-karton: kérhető egy, avagy az összes főkönyvi számra, melynek devizaforgalma van. Vélhető leggyakoribb alkalmazása a devizabetét számlára, és a devizapénztárra. Deviza-karton folyószámlánként: az előbbihez hasonló, azonban a kartontételeket folyószámlánként csoportosítva hozza le. Megnézhető pl. hogy kiknek mikor mennyi lett utalva a devizaszámláról.
Vevő folyószámla karton devizával: vevő-forgalmak vevőnként, devizanemenként. Kérhető csak a párosítatlan tételekre is. Ez a menüpont lényegében kiváltja a megszokott (amúgy megmaradó) eddigi vevő-kartont.
Szállító folyószámla karton devizával: analóg a vevő-kartonnal.
1008-as bevallás támogatása
Ez pontosan olyan módon, mint a 0908-as volt, melynek részletezése a [11]-es verzió leírásában olvasható.
Neten keresztüli információim a könyvelő program közvetítésével
Korrekt net-kapcsolattal, engedélyezett FTP-eléréssel rendelkező gépeken mostantól nem csak arról értesít a program, ha új verziója jelenik meg (melyet letölteni is képes: [13]), de - opcionálisan - tájékoztat a következőkről is:
a) Hol járok, merre járok? Ha pl. 2010.02.16-án Soltvadkerten, akkor vadkerti áldozataim erről információt kapnak b) 1-2 évenként a program garanciájának és követésének lejártáról is megjelenhet értesítés: természetesen, ez mindig csak az érintett számára.
Iméntiekkel összefüggésben emlékeztetek a Szervíz menüpont honlappal kapcsolatos szolgáltatásaira.
[13]
2010-es ÁFA-kulcsok kódjai
Az újévi naplók párhuzamos rögzítésének engedélyezése után már ezeket ajánlja fel a program. Nem sorolnám fel a kódokat, hisz a kód mezője fölött kiadott F3-al - ahogy eddig is - megtekinthetők. Ami említésre méltó: egyszerűsbödött a skála (a régi mértékek kódjait "kiszór(hat)tam", újra 2-es a legmagasabb mérték (25%) kódja, és egy kicsit más lett az L jelentése. A mértéke nem változott, azaz nulla, de ezentúl inkább Egyéb kategóriának tekinteném az eddigi Egyéb 0 mértékű helyett: ide javaslom ui. a szórványosan mégis előforduló "kiszórt" mértékű forgalmakat könyvelni (pl. régi 20%). Ilyenkor felül kell bírálnunk a 0 ÁFA-összeget, és írjuk be az általunk kívánatosat: ez eddig is megtehető volt mindegyik könyvelési módban, ezután is az. Az ÁFA-kód alábontásával (F6 - Egyéb +) pedig pontosabban is minősíthető ez a (de bármelyik) kulcskategória.
ÁFA-dátum
Ha F3-al folytatunk egy kimenő/érkező számlatételt, az F6-os képernyő táblában ezentúl felajánlódik a folytatott tétel esetlegesen kitöltött ÁFA-dátuma, mely - természetesen - felülbírálható.
Záró védelmi dátumból ezentúl kettő van: számviteli dátum szerinti (eddig csak ez volt), és ÁFA-dátum szerinti. Jogos igényt elégítettem ki ezzel, hisz hiába védte valaki a könyvelését a számviteli záró védelmi dátum állításával, a korábban bevallott ÁFÁ-t mégis volt esélye felborítani, ha alkalmazta az ÁFA-dátumot. A két védelem egymástól függetlenül használható.
Elsősorban, az ÁFA-dátum kitöltéséről való megfeledkezés indokolja (de pl. a devizaszámlák forgalmainak könyvelése is), hogy ne mulasszuk el adatbevitel közben az F6-os Egyéb + képernyőtábla behívását. Ctrl-F6-tal ezentúl "átkapcsolhatjuk" az Egyéb + lehetőséget Egyéb ++-ra, mely azt jelenti, hogy ha elfelejtenénk a fő képernyőtáblán hívni ezt a kiegészítő ablakot, a program fogja megtenni a naplósor rögzítése előtt: automatikusan behívja, még ha kitöltésre nem is kötelez. Viszont, ha kívánkozik ide valami, az így nem lesz elfelejtve. Ismételt Ctrl-F6 kikapcsolja ezt a "szájbarágósdi" funkciót. Ugyanezt megcsináltam az F7-es Fszla + funkció táblájával: folyószámlák kiegészítő adatai. Itt a Ctrl-F7 billentyűkombináció a "bingó". Programból való kilépéskor elfelejtődnek az esetleges ++ állapotok.
Könyvelési adatok mentése
1-2 redundáns (korábban a Képernyő és a Listák alatt is megtalálható) menüpont redundanciájának megszüntetésén túl, a Szervíz menüpontból kivettem a kezdetektől szolgáló floppy-s mentés menüpontját. Ezzel igazából senkit nem rövidítettem meg, mert az ún. "adathordozós" (sokkal általánosabb) mentési menüponttal floppy-ra is tudunk menteni, ha a Mentés helye adatmezőbe az A: szöveget írjuk. A floppy-s visszatöltés menüpontjára is ez a sors fog várni majd, de azon még megkönyörültem. A kegyetlenségem is valójában inkább humanizmus lenne, mert az "adathordozós" visszatöltés a hagyományos floppy-s anyagok visszatöltésére is alkalmazható, ráadásul a visszatöltés elkezdése előtt automatikusan készít egy gyors (1-2 mp. időtartamú) tömörített mentést az opc-an felülírandó anyagról a whinchester egy spec. könyvtárába. Jószerével, épp csak üzenet-felvillanást látunk erről ilyenkor, nem kérdez a program semmit. Elmondhatom, hogy a program kritikus műveleteibe (újévi nyitás, adatvisszatöltés, adatok importálása) épített háttérbeli automatikus előzetes mentéssel immár gyakorlatilag kizárt, hogy a könyvelő figyelmetlenségből visszafordíthatatlanul elvesszen valami értékes adat. Sajnos, a whinchester-hibák és vírusok ellen ez se 100%-os védelem, ezért hát továbbra is kérem: MENTENI, MENTENI, MENTENI! Főleg pendrive-ra. Többcéges programoknál alkalmazzuk az Összes ügyfél mentése lehetőséget: nagyon gyors!
Devizakezelés
Itt jó pár dologgal sáros vagyok még, a [14] azért tisztogat talán majd rajtam valamit. Mindenesetre, ezentúl a Főkönyvi naplók napi forgalmának összesítései - BANK és PÉNZTÁR napló esetén, ha a program érzékeli, hogy devizában (is) könyveltünk - felajánlja a naplóban alkalmazott devizanemre való kigyűjtés lehetőségét. Vagyis: ellenőrizhetjük az év bármely napjára, hogy a program szerint hány - pl. - euró volt akkor a trezorban/párnacihában.
Program konfigurációs paraméterei
Az Alt-F3-al eddig is kezdeményezhető beállítások bővültek: ki/be kapcsolhatók a program hangjelzései, beállítható a Windows Vista és Windows 7 operációs rendszer alatti eltérő működés, a nyomtatásnál pedig kiiktatható a lemezes listafile-ok karakteres megjelenítése. Ez utóbbi ajánlott, ha a listáinkatPDF-formátumban szeretnénk látni: Pdfcreator. Akinél még nincs, de igényli, segítek a Pdfcreator telepítésében, üzembe helyezésében.
2010-es könyvtár ... de akár 1992-es, 93-as, .... 2011-es ... is majd!
Nagyon fontos! Az alábbiak elolvasása után jöjjön ide vissza újra elolvasni ezt: az alább látható / (ún. per-jel) helyett fordított per-jelet kell írni valójában a könyvtárak megadásában, de a honlap szerkesztője nem kultiválja ennek a jelnek az ideírását! Ez a jel az Alt Gr billentyű (szóköztől jobbra) lenyomva tartott állapotában a Q betű leütésével váltható ki (látható is a Q billentyű jobb alsó sarkában a fordított per-jel). Ritkán, de előfordul, hogy az Alt Gr Q hatástalan. Ekkor vigyük be a kódjával: Alt 92 (az Alt lenyomott állapotában a numerikus billentyűzeten be kell ütni a 92-es számot, majd elengedni az Alt billentyűt). Gond néhol még az _ aláhúzás jel is: ez pedig a jobb shift baloldalán (shiftelni kell hozzá).
A következő előtt egy értelmezés: gyökérkönyvtár. A winchester azon könyvtára (mappája), melyben a program tárolja azokat az adatokat, amelyek adott könyvelési ikon (bizonyos helyeken az ún. "kék" menü egy almenüpontja) alatt érhetők el. Bárhol elindítjuk a programot, a képernyő fejrészében - a [??] verziószám fölött - megjelenik az itt elérhető (jellemzően: egy adott évi) könyvelések gyökérkönyvtára: pl. C:/UGYV_09. Ezeket a könyvtárakat mostantól a programba integrálhatjuk, és ezáltal a programon belül választhatunk közülük. Ez tehát egy új lehetőség, mely számomra - de remélem, mindenki számára - nagyon fontos! Ezentúl nem kell az újabb évek könyveléséhez újabb ikont felvenni! Elegendő - pl. - a Könyvelés 2009 címszó alatt indítva a programot, Alt-F3-al - Program gyökérkönyvtárai című almenüponttal - kezdeményezve új könyvtárat felvenni. Ha pl. a C: meghajtón (winchesteren) van a könyvelés, akkor az Új bevitel nyomógombbal bekért három adatmezőt célszerűen rendre a 2010 és C:/UGYV_10 és Könyvelés 2010 beírásokkal töltsük ki a 2010-es könyvelések elkülönítésére. A program ettől kezdve minden indulása - egészen pontosan: a dátum bekérése - után felajánlja a választást a gyökérkönyvtárak közül, melyek a különböző - akár visszamenőleges, Felajánlás nyomógombbal kezdeményezhető, utólagos beintegrálású, az esetleges ?-es adatok pontosításával célszerűen megnevezett - évek, könyvelési "kupacok" anyagait tartalmazzák. De bármikor vehetünk fel ide pl. más helyről származó, más számlatükörrel - de persze Halas Forrás programmal - könyvelt vállalkozás részére is új könyvtárat. Amikor pedig legeslegelőször megyünk bele ebbe a Program gyökérkönyvtárai c. menüpontba: az épp aktuális (ha 2009-ben vagyunk: 2009-es) gyökérkönyvtár nyilvántartásba vételét ajánlja fel. Szinte mindig 100%-osan jó a felajánlás, és érdemes teljesen elfogadni. Gond, kérdés esetén várom a hívásukat! Fontos, hogy ez jól menjen!
Könyvelő program frissítése magával a programmal
Ha a Windows tűzfalánál engedélyezve van az ún FTP-elérés, és "élő" (online) internetkapcsolatunk van, a könyvelő program ezentúl képes letölteni - ahova kívánjuk - a saját frissítését tömörített, ZIP-formátumban (ADSL esetén pár másodperc az időtartam). Ezt eddig a www.halasforras.hu honlapról tudtuk megtenni, mely ezután is megy. A tömörített programot ugyanúgy kell üzembe helyezni, mint eddig: jellemzően, egy dobókockás ikon teszi ezt meg 1-2 mp alatt. De ehhez a könyvelő programból előbb ki kell lépni. Az FTP-elérés a legtöbb helyen valószínűleg eleve engedélyezett, de ha nem, XP alatt pl.:
Start / Beállítások / Vezérlőpult / Biztonsági központ / Windows tűzfal / Kivételek / FTP-fájlátviteli program.
Utóbbit pipálni (bejelölni, engedélyezni) kell. A letöltési menüpontot a Szervíz-ben találjuk, de csak a korábban általam adott letöltési jelszó (felhasználói név nem kell) ellenében tudunk ide jutni: Honlap jelszóval elérhető szolgáltatásai c. menüpont. Az itteni, nem letöltést szolgáló első almenüpont később lesz kidolgozva. Nagyon kényelmes, gyors, egyszerű a letöltés ezentúl: egyszer kell beírnunk a letöltési helyet (általában a C: meghajtó UGYVITEL könyvtára), későbbi letöltésekkor már csak nyugtázni.
Fontos: a [13]-as verzióval kezdődően a program a napi első elindításakor ellenőrzi a netről saját verziószámát: azt hogy van-e nála aktuálisabb letölthető verzió. ADSL alatt ez 1-2 mp. Ha talál újabb verziót, felhívja a figyelmet egy üzenettel, pl.:
Kedves Ügyfelem! Megjelent, és letölthető a [14] sz. programverzió!
Perspektivikusan, a programon keresztül (e-mail nélkül, hisz még mindig elég sokan nem regisztráltak a honlapra, hiába kérem 2 év óta :) ) üzeneteket tudok majd küldeni Önöknek. Akár teljesen általános mindenkinek szólót, akár egyetlen áldozatomnak, akár "csak" - pl. - a kiskőrösieknek:
Kedves kiskőrösiek! 16-án, csütörtökön de. városotok vendégszeretét fogom élvezni!
Ami azt jelenti, hogy aki kiskőrösinek valamilyen gondja van, szóljon, mert akkor hozzá is beszaladnék. Így jobban elkerülhető, hogy véletlenül akkor hív valaki, mikor épp hazaértem akáclombos kicsiny falujából. Eme üzenetküldési mechanizmussal tájékoztatnék majd pl. garancia és követés lejáratról is a későbbiekben. Sőt: további elképzeléseim is vannak.
[12e]
2009. július 1. utáni ÁFA-teljesítésekre 6 db új ÁFA-kód:
8 - 18% / - 25% (per-jel) H - 25% 70%-a (telefon) G - 25%-25%-os fordított ÁFÁ-s beszerzés céljára J - Nem realizálható 18% M - Nem realizálható 25%
Megjegyzem, az év közbeni változtatás miatt 2010. január 1. után lesz csak lehetőségem a 25%-os kulcsra a logikusnak tűnő 2-es kódot alkalmazni.
[11]
Adatbázisok mentése tetszőleges adathordozóra
CD-re, DVD-re azért nem, de pendrive, winchester és floppy bizton számíthat a program kegyeire. Általában: bármely olyan - betűjellel (pl. F:) illethető - meghajtó fő- vagy alkönyvtárába menthetünk, melyre a könyvelő program jogosult írni (Szervíz). Régi restanciát teljesítek ezzel.
Többcéges program esetén nem csupán csak az aktuális vállalkozás, de az aktuális - pl. 2008-as könyvelési ikon/menüpont alatt elérhető - "kupac" összes vállalkozásának könyvelése együttes mentése (többcéges mentés) is kérhető, adjuk ki bár a mentést bármely ügyfél neve alatt. Mivel korábbi évekre is kiadható, fölöslegessé, helyettesíthetővé váltak az Összes könyvelés mentése jellegű eddigi ikonok/menüpontok. Mentéskor meg kell adnunk a mentés helyéül szolgáló könyvtárat (a program létrehozza, ha hiányzik) + a mentéshez megjegyzésszerű szöveget, rövid emlékeztetőt fűzhetünk, mely nagyon hasznos információ lehet visszatöltés esetén. A mentési könyvtárra a program kezdő ajánlást tesz, tudni kell azonban, hogy ez a hely ugyanazon a winchesteren van, melyen a könyvelési adatok amúgyis tárolódnak. Mindenképp egyéb adathordozót, másik winchestert, de elsősorban inkább pendrive-ot célszerű tehát választani, annak is leginkább UGYV_M nevű alkönyvtára az ajánlott: pl. ha a pendrive a G: logikai névvel érhető el, akkor a mentés javasolt helye a G: UGYV_M alkönyvtára. A mentés időpontja + 1-2 egyéb körülmény automatikusan letárolódik egy mentési naplóban. Nagyon fontos, nagyon lényeges: az új típusú mentéssel a program soha nem ír felül egyetlen - esetleges - korábbi mentést se: mindig újabbat képez, pl. ABCKFT.001, ABCKFT.002, ... Fontos: átmenetileg ugyan meghagytam a korábbi floppy-s archiválást is, de ezután már floppy-ra is az új szisztémával érdemes menteni: ellenőrzöttebb, naplózott. A mentés tömörített: ZIP-formátumú. Sikeres végrehajtás után a mentett állomány mérete kiíródik byte-ban: kevés számú könyvelt tétel esetén is minimum többezer byte kell, hogy legyen ez a méret általában. Mentést akkor végezzünk, amikor más nem tartózkodik a könyvelő programban (nem foglalja az adatokat).
Fontos megjegyezni: a könyvelő program ezentúl a legkritikusabb tevékenységek végrehajtása előtt (melyek adattörlést eredményeznek: adatbázisok visszatöltése, újévi nyitás) ezután automatikusan elmenti az aktuális vállalkozás adatait a könyvelést tartalmazó meghajtó (jellemzően: C: jelű winchester) UGYV_AM alkönyvtárába. Ekkor is mindig újabb, és újabb verziójú mentési állomány képződik. Noha a mulasztásból származó adatvesztés esélye ezzel sokat csökken immár, hátradőlni nem szabad: a rendszeres mentés elengedhetetlen ezután is, hisz a számítógépvírusok támadása, a winchesterek tönkremenetele továbbra is reális veszély.
Visszatöltés:
Többcéges mentés visszatöltése a program által nem támogatott. Ez egyedi feladat volt eddig is, lesz ezután is: körülményektől függő. Ha erre van szükség, hívjanak ezután is. A korábbi floppy-s mentéseket annak visszatöltési párjával végezzük ezután is.
Közös (globális) számlatükröt használó többcéges programváltozat esetén a program figyelmeztet arra, hogy visszatöltéskor az eddigi közös számlatükör felül fog íródni az azonos könyvelési módú többi ügyfél számára a visszatöltendő vállalkozáséval.
Mivel a visszatöltés mindig a vállalkozás jelenlegi adatai helyére történik (felülírás), ezért kezdeményezésekor a program egy gyors automatikus előzetes mentést végez az aktuális meghajtó UGYV_AM könyvtárába. Visszatöltéskor a program bekéri (nyugtázást várva a felajánlásra) a visszatöltés helyét, a visszatöltendő állomány nevét. A hely az, ahová utoljára mentett a felhasználó (a program ezt adminisztrálja). A megadott/nyugtázott helyen lévő - menüszerűen felajánlott - mentési anyag(ok) mentési időpontja, esetleges hozzáfűzött megjegyzés segít a pontos kiválasztásban. Sikeres visszatöltés után - ahogy eddig - a program billentyű-leütésre kilép.
Kedves Ügyfeleim!
Mivel a könyvelések adatainak hibamentes biztonsági mentése rendkívül fontos, fokozottan kérem: bármilyen furcsaság, észrevétel, negatív tapasztalat esetén szíveskedjenek azonnal jelezni!!!
A kettős könyvelésben két menüpont is képes - nem feltétlenül ugyanazzal a tartalommal - a címbeli adatszolgáltatásra. Hogy kinek melyiket érdemes választani, magának kell eldöntenie:
a)Listák / Analitikai naplók ÁFA-kulcsonkénti forgalma / Komp. feláras beszerzések / Foly. b)Listák / Főkönyvi, folyószámla és egyéb kartonok / További kartontípusok / Kifizetések őstermelők számára
Előbbi a kért hónap C,D ÁFA-kulcsos előírásait (ezt nyilván akkor érdemes használni, ha gyakorlatilag csak készpénzes felvásárlások történtek), utóbbi az őstermelői igazolványszámmal (F7:Fszla+) ellátott szállítók jóváírásait gyűjti ki. Mivel a jóváírásokból nem eldönthető a program számára, hogy az összegek a 0908M 06-os lapjának melyik sorában tüntetendők fel, ezért rákérdez (feltételezzük, hogy a vállalkozás vagy zömmel élő állatokat és állati termékeket, vagy zömmel egyéb őstermelői termékeket szerez be):
Zömmel állati termékek ellenértékének kifizetéséről van szó? Igen Egyéb
Akár az a), akár a b) eljárást tartjuk magunk számára üdvözítőbb adatkinyerésnek, az Abev Java részére átadandó információs file képzése - s velük együtt az esetleges utólagos korrekciók - tekintetében ugyanazok a lehetőségeink, mint a pénztárkönyv program esetén. Azaz:
A lista (melynek tartalmát melegen javasolt átnézni) generálása után a program felajánlja az Abev Java számára átadható információs file elkészítését. A felajánlással akkor éljünk, ha az említett beszerzések szállítói adatait anno adatbevitelkor maximálisan kitöltöttük az F7 (Fszla+) funkcióval, és az ilyesfajta forgalmi tételek száma 8-10 fölötti. Egyébként ui. lehet, hogy időben kevesebb az Abev Java-n belül manuálisan bevinni az adatokat.
Az Abev Java számára átadható információs file alapvetően a bérprogram XML-jével másolandó össze, hasonlóan ahhoz, ahogy 2008-ban az ABEV-ben. A menüpont:
Abev Java / Adatok / XML állományok összemásolása
Jelen pillanatban még valószínűleg van dolguk az Abev Java fejlesztőimek, mert az összemásolással keletkezett XML file főlapján a C038A mező értéke (bevallásban érintett magánszemélyek száma) nem aktualizálódik az összemásolás utáni helyes értékre. Továbbá egy üres sor is képződik az XML végén, mely viszont épp magát az Abev Javat zavarja, ha Ellenőrzés-t kérünk. Szövegszerkesztővel való korrekció után az Ellenőrzés eredménye teljesen jó lehet. Elvileg a korrekciót el kéne tudni végezni a következő menüponttal is (de ez nekem nem sikerült):
Abev Java / Adatok / XML állomány megnyitása szerkesztésre
Naturália kivonat
Az eddigieknél informatívabb összesítő készíthető a naturália-forgalomról a További kartontípusok c. menüpont alatt, amennyiben a naturália-karton naturálianemenkénti avagy folyószámlánkénti szelekciója alatt leütjük a felajánlkozó F5billentyűt (Karton), mely ennek hatására átvált Kivonat-üzemmódba. Kivonat-módban csak az összesen sorok íródnak ki.
[10]
Előzetes ÁFA arányos megosztása
Ha a vállalkozásnak egyszerre van tárgyi mentes (X-es ÁFA-kóddal könyvelt), és ÁFA-körbe tartozó tevékenysége, az előzetesen felszámított ÁFA megosztása ezentúl a programra bízható. Az arányszám számításában - az adóalapot nem képező (kötőjeles ÁFA-kódú) értékesítések kivételével - az összes 91-94 értékesítés részt vesz.
Paraméterezés: ha az ÁFA-tabló lekérési időszaka megadásakor leütjük az F5 (Arányos.) funkcióbillentyűt, engedélyezhető az előzetes ÁFA arányos megosztása. Itt kell megadnunk azt is, hogy mely beszerzések ÁFÁ-ja osztandó meg. Ha az összes, írjunk ** kombinációt a megosztandó ÁFA jelzésére szolgáló adatmezőbe. Egyéb esetben pedig azon ’ÁFA-kód alábontása’ mezőértéket, melyet az F6-os képernyőtábla rubrikájába e célra szoktunk beírni.
Megosztás kérése esetén csakis az ÁFA-tabló ’Tárgyidőszaki ÁFA-kötelezettség’ c. lapja (jellemzően a tabló 5. oldala) módosul: beépül egy többsoros táblázat, melynek záró sora a megosztás miatti korrigálás eredményéül kapott előzetes ÁFÁ-t tartalmazza. Az ELSZÁMOLÁS traktus immár ezzel számol.
ÁFA-dátum még mindig
Az ÁFA-dátum bevezetése miatt módosult - [9] alatt felsorolt - 5 db tablóhoz egy újabb (remélhetően utolsó) csatlakozik:
(Részben) kiegyenlítetlen beszerzések analitikája - ÁFA-bevallás által megkívánt
[9] ÁFA-dátum
A 2009-es, ill. ezt követő üzleti évekre megnyílt az ún. ÁFA-dátum, azaz az ÁFA-trv. által megkívánt, a Számviteli Törvény szerintitől néha eltérő teljesítési időpont alkalmazásának lehetősége, mely senkit nem terhel, aki nem kíván élni vele.
Technikailag a dátum az ÁFÁ-s tételek (számlák és egyösszegű ÁFA-forgalmak) könyvelésekor az opcionálisan használt F6-os (Egyéb+) billentyűvel elérhető képernyő első adatmezője kitöltésével realizálható. Ha ez a dátum kitöltetlen, értéke a számviteli dátuméval egyezőnek minősül. Alkalmazásához fontos betartanunk: a program elvárja, hogy adott könyvelési tétel számviteli, ill. ÁFA-trv. szerinti teljesítési időpontja azonos üzleti évre essen! Egyéb esetben (üzleti év végén/elején) technikai tételeket szükséges alkalmazni.
Az ÁFA-dátumot - ha kitöltött - a következő listák (és csak ezek!) veszik figyelembe:
A Számviteli Törvény 14. §-a (8), (9) és (10) pontja alapján 2009. január 1-el kezdődően a házipénztár összege maximálva vagyon. Ennek kapcsán pénztáranként, és pénztárakra összesítve is kimutatásra kerül a napi készpénz záró állomány havonkénti átlagos összege. A kimutatás helye (csak listán, mely persze képernyőn is megnézhető):
Listák / Főkönyvi naplók napi forgalmának összesítései / Pénztár napló
Fontos: újév párhuzamos könyvelése esetén, átmenetileg könyveljük le az újév első napjára eső (nyitás után törlendő) leendő nyitó pénzkészletet a pénztár naplóba!
Megint adatexport
Bővült a További kartontípusok-on belüli - [4] alatt leírt, [8] alatt már bővített - Fők.karton/kivonat/egyéb export menüponttal elérhető adattartalom a képzendő karton-állomány tekintetében: gazdasági esemény szövege, ÁFA-minősítés, rovat, deviza, stb.
[8]
ÁFA-dátum adatbevitele
Aki kívánja, a 2009-es, ill. azt követő üzleti évek esetében szétválaszthatja a számviteli és az ÁFA-trv. szerinti teljesítési időpontot. A szétválasztás azt jelenti, hogy az ÁFÁ-s tételek - nem csupán a számlák, de az egyösszegű ÁFA-s forgalmak is - az alapvető ÁFA-tablók tekintetében más időpontra mutathatók ki, mint ahogyan a főkönyvi kivonatokon/kartonokon szerepeltetjük. A szétválasztás lehetősége senkit nem terhel, aki nem kíván élni vele.
Technikailag a szétválasztás az F6-os képernyőtábla (Egyéb+ funkció) ÁFA-dátumának kitöltésével realizálható. Ha ez a mező üres (kitöltetlen), értéke a számviteli dátuméval egyezőnek minősül. Kitöltött ÁFA-dátum csakis a könyvelt tétel számviteli dátumához tartozó üzleti évbe eshet!!! Mindezt azért szükséges hangsúlyozni, mert ennek ellenőrzésére a program részéről egész naptári évből álló üzleti évek tekintetében hagyatkozhatunk csupán. Amennyiben a két dátum eltérő üzleti évre esne, annak realizálása – ahogy eddig - manuális technikai tételek lekönyvelésével oldható meg.
Jelen verzió az ÁFA-dátummal kapcsolatosan egyelőre csak annak adatbevitelét tartalmazza, a dátumot hasznosító tablók módosítása a [9]-es verzióval lesz letölthető.
Időszaki pénztárjelentés adatexportja
A [4]-es verzióba belekerült Intézményes adatexport a külvilág számára lehetőség kibővült az időszaki pénztárjelentéssel: a pénztár főkönyvi számával azonos nevű exportállomány (több pénztár esetén több exportállomány) képződik, mely - a [4] alatt leírt módon – Excellel is hasznosítható.
[7]
ÁFA-kódok (kulcsok) alábontásai megnevezéseinek feltüntetése az ÁFA-összesítőn
A kulcsonkénti megbontások lapjain ezentúl megjelennek az esetlegesen használt alábontás-kódok megnevezései (jelentései) is, olvasmányosabbá téve a tablót. Amúgy, ezen (unióba való belépésünk óta létező) alábontási lehetőségek használata gyakran nagyon hasznos: jóval részletesebb, igényesebb ÁFA-gyűjtést tesznek lehetővé. Csak egy példa: elkülöníthetők az arányosítás alá eső beszerzések az egyéb beszerzésektől.
Adatimport külső programokból
A könyvelő program részéről megteremtődött annak általános lehetősége, hogy ne csak manuálisan lehessen naplótételeket rögzíteni, hanem idegen programokból (számlázó, bérszámfejtő, tárgyieszköz-nyilvántartó, banki átutalási rendszer, stb.) történő átvétellel, azaz: adatimportálással is. Bármely típusú naplóba, még nyitóba is. Ehhez kidolgoztam egy adatformátumot, mely formátumra hozott - idegen programok által készített – főkönyvi feladások tételei az e célra készült menüponttal
Könyvelés / Fők-i feladások fogadása külső programokból (import)
a naplókba beolvashatók, és a beolvasás eredménye: mintha mi rögzítettük volna manuálisan, egyenként. Noha a formátum nem titok, gyakorlatilag csak programfejlesztők tudnak vele mit kezdeni. Ugyanis - szabványok híján - minden olyan program esetében, amelynek adatait szeretnénk a könyvelő programmal átvenni, egyedileg kell elkészíteni a feladási állományt elkészítő eljárást. Az eljárásnak biztosítania kell az összes olyan információt, melyet a könyvelő program kézi adatbevitelnél elvár tőlünk (kontírozott tételek). Az importálási lehetőség sikeres alkalmazásához tehát a munka egyik fele elkészült: a könyvelő program fogadásra kész! A másik fele - azaz a fogadás tárgyát képező állományok előállítása – számos idegen program esetére szintén megvalósult már: egy kiskunhalasi, Halas Forrás könyvelő programot használó - szoftverfejlesztéssel is foglalkozó – könyvelőiroda jóvoltából. E munkáik saját szellemi termékeik, melyeknek igénybevételéhez közvetlenül hozzájuk kell fordulni. Információ gyanánt a következőket adják közre:
A dzabakusz szoftverfejlesztési üzletága elkészített egy konvertáló modult, mellyel – kettős könyvelés keretében kezelt ügyfelek tekintetében - lehetőség van a Halas Forrás könyvelő program felé adatokat átadni. A modul képes bármely ügyviteli rendszer által elkészített, a könyvelésben gazdasági eseményként rögzítendő bizonylat főkönyvi feladására, amennyiben a szükséges adattartalmat az exportáló programból meg lehet szerezni. A rendszer jelenleg a Globo Kft. (Bóra, Levant, stb.), a Forint-Soft Kft. (bérporgram) ügyviteli programjaiból, továbbá több netbankból (Erste, Unicredit, Otpbank, stb.), valamint elektra rendszerből képes adatokat fogadni, átalakítani és a Halas Forrás könyvelő program felé átadni. A tesztelési időszakot követően, 2009-től mód nyílik a rendszer bérlet formájában történő használatára (kapcsolódó árlista november elején várható), valamint egyedi fejlesztések igénylésére (ezzel kapcsolatos kéréseiket november 2. hetétől várjuk folyamatosan).
További információ kérhető:
Zádori Ádám Abakusz NEXT Könyvelő és Tanácsadó Kft. /Kiskunhalas, Eötvös utca 5./ Tel: 77/427-193, 21/311-1999; Fax: 21/311-1998, Mobil: 70/312-0697 E-mail: info@dzabakusz.hu
[6] A [6]-os verzió nem tartalmaz újdonságot az előzőhöz képest, ezért az egyszeres programot nem használók számára szükségtelen letölteni.
[5]
A 2008-as ÁFA-törvény 132. §-a kapcsán az ÁFA-tabló ÁFA-kulcsonkénti, és ÁFA-alap főkönyvi számonkénti (nettó-ÁFA-bruttó) soraiban külön választottam a pozitív, és a negatív ÁFÁ-s forgalmakat. Mind az értékesítéseknél, mind a beszerzéseknél. Tehát pl. lehet, hogy a 20%-os beszerzés két sorban jön le ezután bizonyos helyeken. Célja mindennek figyelem felhívása az ilyen forgalmakra + segítség a negatív előzetes ÁFÁ-s forgalmak (pl. visszáruk) értékesítések közötti - könyvelő általi - kimutatásához a 65-ös bevalláson.
[4]
Hé, öreg! Adj egy bélást! 2008. március 1. után ...
Zjj kívánságára - ha kívánják, Önök számára szelídítek rajta – meghagytam munkacímnek szánt fenti elnevezésemet, mely Könyvelés alatti új menüpontként vállalkozik az 1-2 Ft-os kerekítésekkel kapcsolatos elsősegélynyújtásban. Helye nem véletlen: egyrészt visszaírhat a pénztár naplóba, másrészt az esetleges pénztárbizonylat-készítést megelőzően alkalmazandó.
Első indítása előtt a SegédletSzámlatükör kiemelt főkönyvi számainak megadása cím alatt definiáljuk az általunk kerekítési különbözet bevétel, ill. ráfordítás kontírozására - és csak erre! - szánt két (számlatükörbe előzőleg már felvett) főkönyvi számot: 86, 96. A menüpont felderíti a kért - márc. 1. utáni, akár egyetlen napból álló – időszak pénztártételeit (több pénztár esetén pénztáranként lehet mindezt kérni), s analizálja kerekítés szempontjából. Figyelembe veszi az esetlegesen manuálisan és/vagy programmal már korábban könyvelt kerekítéseket, azok helyességét ellenőrzi is. Általa kerekített, utólag nem bolygatott könyvelési napokra semmiképp nem fog újabb kerekítést generálni, tesztként is alkalmazható tehát.
A menüpont kétféle részletezettséggel képes az analízis során lekönyvelésre kívánatosnak ítélt kerekítési különbözet tételeket rögzítésre felajánlani (és persze rögzíteni):
Tételesen - bizonylatonként: minden kerekítésre szoruló bizonylat végösszegéhez felajánlódik a számított kerekítési különbözet,
Napi összesen: a program “lejátssza” 1-et, majd napi egyetlen bevételi, ill. ráfordítási tételt képez a nap bizonylatai kerekítései összegezéséből.
Harmadik funkciója az általa korábban lerögzített kerekítés tételek - bármely ok miatti - törlése.
Mit tekint különálló bizonylatnak a menüpont? Azon tételeket, melyek azonos napra, egymás utáni iktató számokra (iktató szám-alábontásokra: folytató tételek), azonos alnaplóba, azonos iránnyal (csak bevétel, vagy csak kiadás), azonos bizonylatszámmal, azonos folyószámlára vannak könyvelve. E tételek végösszege minősül a bizonylat végösszegének. Mely vagy kerekítendő, vagy nem. A kerekítési összegek, ha tételesen kérnénk, előjeles számok: -2, -1, 1, ill. 2 Ft-ok, és a bizonylat tartozéktételének minősülnek lekönyvelésük után. Kontírozásuknál a számvitel bruttó elszámolási elvét követtem: pl. egy kimenő számlánál a 2 Ft-os kerekítési különbözet bevétel a 9-es, a -1 Ft-os a 8-as K-oldalára kerül. Mindennek következtében, napi összesítés kérésekor előjel és kontírozás szempontjából is kifogástalan módon képződhet a különbözetek összesenje: iménti példánál a -1 Ft-ból K:8 helyett 1 Ft T:8 lesz.
A menüpont nem egy szédületesen gyors, mivel nagyon apró, pepecs vizsgálódásokat kénytelen végezni. Működése: a fent részletezett paraméterezések bekérése után a kért időszak analizálása történik. Kerekítés szempontjából (korábbi kerekítések miatti) zavaros nap érzékelése esetén hibaüzenet ad, majd kilép. Egyéb esetben generál egy – a felajánlott ?-es iktató számú kerekítéseket, s azok “indokát” illusztráló – listát. A lista képernyőn megnézhető/nyomtatható, mely után kérdés: kívánjuk-e rögzíteni a felderített ?-es kerekítéseket? Nem esetén minden marad változatlanul, Igen esetén rögzülnek a kért részletezésű különbözet tételek (rögzítés félbeszakadása esetén indexelés, majd konzisztencia-vizsgálat történjen!), melyeket tételes esetben – bár a program törekszik rá - nem feltétlenül mindig sikerül közvetlenül a bizonylat “mögé” generálni (épp ezért kerüljük is, hogy a fenti értelemben vett bizonylatokból többet könyvelünk egyazon iktató szám szoros, kihagyásmentes folytatása gyanánt). Az opcionális pénztárbizonylat-készítés mindenképp megtalálja a tételes kóbor lovagokat, akarom mondani: a generáló bizonylataiktól esetlegesen távoli iktató számra könyvelni kényszerült kerekítési tételeket. Vagyis: ha tételes kerekítés után pénztárbizonylatot kérünk, végösszegének kerekítettnek “illik” lenni.
Záró javaslataim:
Egyszeri “idénykezdet”: 2008. február 29-i dátummal könyveljük le manuálisan pénztáraink e napi záró egyenlegei kerekítéseit, ha nem 0-ra vagy 5-re végződőek!
Év közbeni etikus viselkedés: a program által rögzített kerekítési tételek vezérlő információt tartalmaznak utólagos hovatartozásuk reprodukálása érdekében. Ezeket ne írjuk át! Bizonyos infót mi magunk is felhasználhatunk tételes kerekítés utólagos vizuális ellenőrzésekor: a gazdasági esemény szövegéből a vonatkozó bizonylat első tételének iktató száma, valamint a bizonylat érzékelt tételeinek száma olvasható ki.
Év végi jóleső nyújtózkodás: aki a tételes kerekítést választja, év végén – ha gondolja - tegye meg, hogy a K: 86, ill. T:96 negatív előjelű éves forgalmakat átvezeti pozitívba a másik oldalra!
Legvégül: aki nem kívánja sok csip-csup összegű tétellel gyarapítani pénztártételei számát, de azért foglalkozna a kerekítéssel, tegye azt, hogy napi összesen típusú kerekítést kér az adott időszakra (pl. hónap), de csak a generált lista végén lévő időszaki kerekítés-összesítést hasznosítja: manuálisan lekönyveli ezt a 2 tételt az időszak utolsó napjára.
Intézményes adatexport a külvilág számára
Igazából ez a lehetőség már a [3]-as verzióban is benne volt, de akkori képlékenysége miatt anno nem publikáltam. Végül változatlan maradt, és most fel is hívom rá a figyelmet: ezentúl lehetőség van 3 kardinális adatállomány generálására adott könyvelési anyag adott naptól-napig időszakának tételeiről:
Főkönyvi kivonat
Főkönyvi karton
Folyószámla-jegyzék az összes nyilvántartott adattal
Ezen állományok TXT típusúak és kiterjesztésűek, képződési helyük a vállalkozás adatait tartalmazó könyvtár (mappa) EXPORT nevű alkönyvtára (létrehozáskor a program kiírja az útvonalat). Ugyanazon cég esetleges előző exportja új export kérésekor felülíródik. Az állományok célja az adatok további felhasználása más külső - jellemzően: könyvvizsgálói - programok számára. Szövegszerkesztővel, Excel-lel beolvashatók, módosíthatók. Magyar ékezetesek kódolása: win-kódlap. Excellel való beolvasáshoz megnyitáskor a filetípust szövegfile-nak, az adatok típusát tagoltnak, a határoló jelet | karakternek (Alt Gr W billentyűkombináció) adjuk meg, az Irányított... nyomógombnál pedig a tizedesjelet pontra írjuk át a felajánlódó vessző helyett: így beolvasva korrekt Excel-táblához jutunk. Menüpont helye, mellyel elérhető a funkció:
Listák / Főkönyvi, folyószámla és egyéb kartonok / További kartontípusok / Fők.karton, kivonat, egyéb export
[3]
Javításra került az F ÁFA-kóddal kapcsolatosan kiderült programozási hiba: az [1] alatt leírtak akkor működtek kifogástalanul, ha valaki helyből 2008-at kezdett el könyvelni, és nem párhuzamosan az újévet az előzővel. Szíves elnézésüket kérem!
A program processzor-kihasználtsága ezentúl gyakorlatilag 0% az eddigi 100%-kal szemben billentyű-leütésre való várakozás közben. Futását ettől nem érezzük gyorsabbnak, azonban ha több feladat aktív a gépünkön, a "félretett" könyvelő program ezentúl nem lassítja egyéb elindított programjainkat.
[2]
0808-as havi bevallás támogatása: őstermelői termékek ellenértékeként kifizetett tárgyhavi összegek:
A kettős könyvelésben két menüpont is képes - nem feltétlenül ugyanazzal a tartalommal - a címbeli adatszolgáltatásra. Hogy kinek melyiket érdemes választani, magának kell eldöntenie:
a) Listák / Analitikai naplók ÁFA-kulcsonkénti forgalma / Komp. feláras beszerzések / Foly. b) Listák / Főkönyvi, folyószámla és egyéb kartonok / További kartontípusok / Kifizetések őstermelők számára
Előbbi a kért hónap C,D ÁFA-kulcsos előírásait (ezt nyilván akkor érdemes használni, ha szinte csak készpénzes felvásárlások történtek), utóbbi az őstermelői igazolványszámmal (F7: Fszla+) ellátott szállítók jóváírásait gyűjti ki. Mivel a jóváírásokból nem eldönthető a program számára, hogy az összegek a 0808M 06-os lapjának melyik sorában tüntetendők fel, ezért rákérdez (feltételezzük, hogy a vállalkozás vagy zömmel élő állatokat és állati termékeket, vagy zömmel egyéb őstermelői termékeket szerez be):
Zömmel állati termékek ellenértékének kifizetéséről van szó? Igen Egyéb
Akár az a), akár a b) eljárást tartjuk magunk számára üdvözítőbb adatkinyerésnek, az ABEV részére átadandó információs file képzése - s velük együtt az esetleges utólagos korrekciók - tekintetében ugyanazok a lehetőségeink, mint a pénztárkönyv program esetén. Azaz:
A lista (melynek tartalmát melegen javasolt átnézni) generálása után a program felajánlja az ABEV számára átadható információs file elkészítését. A felajánlással akkor éljünk, ha az említett beszerzések szállítói adatait anno adatbevitelkor maximálisan kitöltöttük az F7 (Fszla+) funkcióval, és az ilyesfajta forgalmi tételek száma 8-10 fölötti. Egyébként ui. lehet, hogy időben kevesebb az ABEV-on belül manuálisan megfejelni a kérdéses 0808M-eket, ill. 06-os lapjukon kitölteni a 453, 455 és 458. sorokat.
Az ABEV számára átadható információs file 2-féle (információ-tartalma természetesen mindkettőnek ugyanaz) lehet attól függően, hogy helyi viszonyaink között melyik megoldást tartjuk jobbnak. A két lehetőség közül való választás a következő program-kérdésre adandó válasszal dönthető el:
Bér XML-jével összemásolható C:0808.XML (vagy ABEV importfile)? Igen Nem
Igen esete (ha lehet, ezt válasszuk): C:0808.XML file létrehozása, melyet jellemzően a bérszámfejtő programunkkal képzett 0808A és 0808M-ek közös XML-jéhez (mint kiinduló forrás file-hoz) másoltatjuk utóbb az ABEV-val:
ABEV / Adatok / XML file műveletek / XML file-ok összemásolása
Megjegyezzük, hogy az XML file-ok tartalma az ABEV programmal szalonképesen korrigálható utólag:
ABEV / Adatok / XML file műveletek / XML file megnyitása szerkesztésre
Nem esete: C:0808_K43.ZIP importfile létrehozása, melynek tartalmát képező 0808M-eket egy általam telepítendő (igényelje, ha erre lenne szüksége!) BAT-file parancsikonjára való kattintással tudjuk az ABEV program nyomtatványai közé importálni utóbb. Az importált 0808M-ek az ABEV programmal manuálisan kiegészíthetők, korrigálhatók utóbb.
[1]
A 2008-as könyvelésekben megjelenik egy új ÁFA-kód: F (fordított ÁFA). Igazából eddig is volt mód fordított ÁFA könyvelésére (közösségi termékbeszerzés, hulladék): a + ÁFA-kódot lehetett használni, melynek kiegészítéseit (ÁFA-kód alábontása, fizetendő/levonható ÁFA kódjai) az F6-os Egyéb+ funkcióval elérhető képernyőtáblában tudtuk kitölteni. Az új F kód nem is hoz ezért lényegesen újat, csupán a várhatóan leggyakoribb kombináció adatbevitelét könnyíti meg: a számla rögzítésekor az F kód egyrészt azonnal +-ra cserélődik, másrészt az F6-os táblában az ÁFA-kód alábontása F lesz (csak hogy tudjuk utólag: a tétel eredetileg F megadásával lett könyvelve), végül: beszerzéseknél a fizetendő és a levonható ÁFÁ-k kódja rendre 2-es, 2-es lesz (20-20%). Tehát az F csakis az adatbevitel gyorsítására született (lévén a fordított ÁFA egyre nagyobb teret nyer), de semmi olyat nem nyújt, ami az eredeti + kulccsal ne lenne elintézhető: + kulcsos forgalomnak tekintendő, melynek hatására az F6-os táblában bizonyos automatikus kitöltések történnek.
Az Időszaki pénztárjelentés ezentúl feltünteti az opcionális folyószámla-megnevezést is, valamint feltesz egy kérdést, melyre értelemszerűen lehet válaszolni.
A További kartontípusok két menüpontja - Naturália karton, Devizakarton - ezentúl konkrét folyószámlára történő szelekcióval is kérhető: pl. az elmúlt félévben mikor és mennyi üzemanyagot tankoltunk Shell-kutaknál a CLA-490 rendszámú vállalati Wartburgba ...
Bank és Egyéb pénztár naplóba való adatbevitel menüpontjának kiválasztásakor ezentúl több bank/pénztár főkönyvi ellenszámla érzékelése esetén a program rákérdez, mely bank/pénztár főkönyvi számra kívánunk könyvelni.
A További kartontípusok gyarapodott egy új menüponttal, melynek címe: Hasonló tételek kartonja. Kigyűjti a kért időszakból (visszamenőleges évekre is alkalmazható, mint általában majd minden a programban) az egymásra kisebb-nagyobb mértékben hasonlító adatokat tartalmazó kartontételeket. Két tétel "hasonlít", ha könyvelési dátumuk év/hó része (nap nem feltétlenül), a kontírozás, az összeg, és az opc. folyószámla megnevezése azonos. Ha további adatok (dátum nap-része, bizonylatszám, rovat) is egyeznek, akkor * vagy ! jelzi, hogy a hasonlóság súlyosabb esetével állunk szemben. Kell-e mondanom: e menüpont célja a véletlenül duplán könyvelt bizonylatok felderítése. Amúgy - tapasztalatom szerint - sok olyan tétel fordul elő egy nagyobb könyvelésben, amelyek - akár kísértetiesen - hasonlítanak egymásra, mégis teljesen jogosan vannak ott, ahol vannak. Mindenesetre, a menüpont által kigyűjtött redukált tételhalmaz már vizuálisan áttekinthető az esetlegesen tényleg duplán rögzített tételek keresése céljából.
Ritkán, de előfordul néha, hogy valamely vállalkozásnak (főleg: nagykereskedők) olyan vevője vagy szállítója van, kivel kapcsolatos kartontételek száma az évi több ezret is meghaladja. Ilyenkor a manuális számlapárosításnál gond léphet fel, melynek oka az ún. memóriatömbök elkerülhetetlen használata a forrásprogramomban: e tömbök teszik lehetővé a kellően gyors adatkezelést, korlátaik azonban végesek. A probléma áthidalására negyedelni lehet egy ilyen "nagy" folyószámla kartonját párosításra való kiválasztása előtt. Mindezt az F4-es funkcióbillentyűvel. Ha szükséges, bővebbet szóban azok számára, akik érintettek.
