.:: Bevezető ::.



Bevezető
Termékek
Hírek
Hirdetések
Letöltés
Fórum
Linkek
Elérhetőség
Csipet só
bottom2_200.gif (834 bytes)


Csipet só - 2010

 


2010.12.22


Egyszer egy jól kereső apa úgy döntött, elviszi vidékre 7 éves kisfiát azzal a céllal, hogy megmutassa neki, milyen szegény emberek is vannak, és hogy a gyermek meglássa a dolgok értékét, és felfogja azt, hogy milyen szerencsés családban él.

Egy egyszerű falusi család házában szálltak meg, ahol egy napot és egy éjszakát töltöttek. Amikor a vidéki út végén hazafelé tartottak, az apa megkérdezte fiát.

  - Nos, mit gondolsz erröl az útról?
  - Nagyon jó volt, Apa!
  - Láttad, hogy némelyek milyen szükségben és szegénységben élnek?
  - Igen.
  - És mit láttál meg mindebből?

  -
Azt, Apa, hogy nekünk egy kutyánk van, nekik négy. Nekünk egy medencénk van otthon, ők meg egy tó partján laknak. A mi kertünket lámpák árasztják el fénnyel, az övékére pedig csillagok világítanak. A mi udvarunk a kerítésig tart, az övéké addig amíg a szem ellát. És végül láttam, hogy nekik van idejük beszélgetni egymással, és hogy boldog családként élnek. Te és Anyu viszont egész nap dolgoztok, és alig látlak titeket.

Az apa csak fogta a kormányt, vezetett csöndben, mire a kisfiú hozzátette:
 
  - Köszönöm Apa, hogy megmutattad, milyen gazdagok is lehetnénk.

 

 

2010.12.18

 

 Füzespusztai naplemente Danikával
 


Szeptember 20-án még látszott a csizmája, ma már nem látszana.
Ebben az évben a víz az úr.

 

 

2010.12.17

 Folytatás...


Kimegyek a mezőre. Ezer tarka-barka virág, gyönyörű! De jó lenne belőle csak néhány négyzetméter a saját házam tájára! De nem! Úgy már nem megy. Az írott és íratlan szabályok szerint itthon már csak úgy megy a dolog, hogy egyik kupacban 60% sárga, másikban 20% piros, harmadikban 10% kék, és végül a negyedikben 10% fehér. Vegyíteni, vegyülni tilos. Sőt: térelhatároló kell közéjük!

Mezőn szeretnék élni.

 

 

2010.09.26


Kórókból kötött csokor - tükörben e lökött kor



Pártokról:


Ha két ember barátkozik, az nem ördögtől való. Ha egyik az X párt irányában elfogult, másik az Y nézeteivel ért egyet, akkor már igen? Ha igen, akkor tuti, hogy az egyik párttal baj van!

Esetleg mindkettővel.

 


Magunkról:


Hamarosan választunk.
Már megint.
Megint magunk közül.
Választandó politikusaink belőlünk emelkednek ki.
Ők alakítják a politikát.
Mi pedig élvezzük, drukkolunk nekik.
Pontosabban: pártjaik alakítják a politikát.
A pártjaink.
Mi pedig élvezzük, drukkolunk nekik.
Épp csak fogadásokat nem kötünk rájuk.
Hogy ki lesz a befutó.
Mert a pártjaink olyanok, mint a lovak.
Négy – sőt: több - égtáj irányába befogva.
Középen az ország - mi.

Mi pedig élvezzük, drukkolunk nekik.

 


Választásokról:


   - Szavazz Y-ra!
   - Miért?
   - Mert az X párt jelöltje!
   - De Z nem alkalmasabb?
   - Nem!
   - Miért?
   - Mert a pártja jelentéktelen!
   - Q is jónak tűnik. Róla mi a véleményed?
   - Felejtsd el: független. Mögötte még párt sincs!
   - Végül is, hány főből áll Z pártja?
   - 3000.
   - És az X párt?
   - 10000.
   - X a legnagyobb?
   - Igen!
   - Hány választó van az országban?
   - 8 millió.
   - Meggyőztél, Y-ra szavazok.

A választást megnyerve, Y beszédet mond:

   - Élve jogommal... melynek alapja a demokratikus választói akarat... a személyem iránt megnyilvánuló bizalom... a Magyar X párt programja... az ország polgárainak négy évre szóló felhatalmazása…

 


Szókimondásról:


   - Ki a szókimondó politikus?
   - Aki nyilvánosság előtt ismételgeti, amit mi már réges-rég mondogatunk egymás között.
   - A szókimondó politikust szereti a többi politikus?
   - Nem! Radikálisnak tartják, szélsőségesnek.
   - Milyennek szeretik a politikusok a többi politikust?
   - Mérsékeltnek, kompromisszum-késznek.
   - Hogy változtatható ilyenné a radikális politikus?
   - Úgy, hogy hatalomra juttatjuk.

 


Politikusokról:


Két szivarozgató férfiú elegyedik beszélgetésbe - szörfösöktől terhes hableányokra szegezve mértékadóan unott tekintetüket – a másságát szemernyit sem titkoló tengerparti föveny egyik vérnarancsszínű napernyője mentelmi jogának árnyékában. Koktélhörpölgetés közben, Bahamákon.

   - Carramba!
   - Hallom, maga magyar! Olyan ízes hazait káromkodott. Mi háborította föl?
   - Ne is mondja! Az otthoni médiák tele vannak kenőpénzekről, befolyással való üzérkedésről, bennfentességről, korrupcióról szóló hírekkel! Hála az égnek, az én szakmám még tiszta! Na, de ezek az óvónők, tanítók, postások, tűzoltók, kőművesek, közmunkások, gépészmérnökök, csipkevarrónők… Undorító! Förtelmes!
   - Mi a maga szakmája?
   - Politikus vagyok. És maga?
   - Én ellenzéki. De egyetértek!
   - Csirió!

 

Két varrónő beszélget. Munka közben. Lopva, hogy a főnökasszony ne vegye észre őket.

   - Istenem!
   - Mi a baj, miért sóhajtozol?
   - Á, megsajnáltam a politikusokat! Szegények… bábfigurák csak, nincs saját akaratuk. Mennyi tisztességtelen dologra kényszerítik őket!
   - Sajnálod őket!!?? Hisz nagyságrendekkel nagyobb a jövedelmük, mint a miénk! Messzire nyúlik a kezük is!
   - Jó-jó! De nekik népet kell sanyargatni! Meg gyepálni a másikat, börtönbe juttatni, néha még ki is végezni kicsit a koreográfia kedvéért.
   - Erre nem is gondoltam, igazad van. De jó, hogy mi azt tehetjük, amit akarunk!
   - Ugye, szép lesz ez a csipke? Egy neves politikusnak készül…

 


Igazságkeresésről:


   - Óh, bölcs kádi! Kérlek, tégy igazságot közöttünk…


   - Rabbi! Azért jöttünk hozzád…


   - Bíró uram, döntsön ügyünkben
...

    
     De, hogy a dologra térjek,
     Emberemlékezet óta
     Állott egy magas diófa,
     Díszeűl a Pál kertjének.
     A szomszédba nyult egy ága,
     Melyet Péter, minthogy róla
     A dió is odahulla,
     Bölcsen eltűrt, le nem vága.
     Történt pedig egy vasárnap,
     Hogy a fentírt fülemile
     Ép’ a közös galyra üle,
     Azt szemelvén ki oltárnak,
     Honnan Istent jókor reggel
     Magasztalja szép énekkel:
     Megköszönve a napot,
     Melyre, im, felvirradott.
     A sugárt és harmatot,
     A szellőt és illatot;
     A fát, melynek lombja zöld,
     A fészket, hol párja költ,
     Az örömet, mely teli
     Szivecskéjét elteli;
     Szóval, ami benne él
     S mit körében lát, szemlél,
     Azt a pompát, fényt és szint,
     Mely dicsőség
     - Semmi kétség -
     Ő érte
     Jött létre
     Csupán ő érette, mind!
     Elannyira, hogy Pál gazda,
     Ki gyönyörrel ott hallgatta,
     Így kiáltott örömében:
     „Istenem uram,
     Beh szépen
     Fütyöl ez az én madaram!”

     „Kendé bizony az árnyéka!
     Mert olyat mondok, hogy még a...”
     …
     Ilyen ügyről,
     Madárfüttyről,
     Mit sem tud a corpus juris;
     Mignem a biró, haraggal
     Ráütvén a két zsebére
     S rámutatván a két félre,
     Törvényt monda e szavakkal
     A szegény fülemilére:
     Hallja kendtek!
     Se ide nem, se oda nem
     Fütyöl a madárka, hanem
     (Jobb felől üt) nekem fütyöl,
     (Bal felől üt) s nekem fütyöl:
     Elmehetnek.


   - Tisztelt Alkotmánybíróság! Alulírottak, beadványunkban kérjük szíves normakontrol alá venni az alább megfogalmazott…


Hisszük, hogy csak bölcsebb, és csak bölcsebb lesz az ember. Megalkottuk a corpus jurist - bírót választottunk. Megalkottuk az Alkotmányt - alkotmánybíróságot választottunk. Írásba öntöttük az alapvető elveket, jogokat - jogtudorokra bíztuk eldönteni, hogy vitás esetben mi ütközik törvénybe, Alkotmányba, és mi nem. Mi törvényes , és mi nem. Mi alkotmányos, és mi alkotmányellenes. Csak egyet nem merünk tenni: igazságosnak nevezni, ami törvényesnek, alkotmányosnak ítéltetik, és igazságtalannak, ami törvénytelennek, alkotmányellenesnek bizonyul.

Talán, mert érezzük, Isten néha másként döntene.

 

 

 

2010.08.05

 

 Tálcán nyújtom fejem, megfoghatod kezem. Tövistől ne félj – nincs, pedig az néha kincs.




2009. július 22-i fotóm: a kövirózsa virágba borult

 

 

 
 

2010.02.16

 

"Isten a világegyetem csöndje,
az ember pedig a kiáltás, amely értelmet ad ennek a csöndnek"

 

                                                                                                                                                 (José Saramago)



 

 

2010.01.06

 

Egy törvény 0. paragrafusa


Egy kodifikátor mai felvétele

 

 
2010. évi I. Törvény a boldogságról…


A Halas Forrás Bt. - figyelemmel az emberek, de főleg a könyvelők boldogtalanságára - a következő törvényt alkotja:


Alapvető fogalmak

1. §  Boldogság: nem tudjuk pontosan, hogy mi az, de a következményei mosoly, lelki béke, belső harmónia és nyugalom, valamint „Szeretem az életet!”, „Magamhoz ölelném a világot!”, „Megvakargatnám a szomszéd néne éjjel-nappal csaholó loncsos ebét is!”, „Na és a templom egerének, a padlás denevérének, de még a varázsolatlan varangyos békának is puszit adnék!” érzés.

2. §  E törvény alkalmazásában boldogtalanság az 1. § alatt taglalt boldogság következményeit dominánsan nélkülöző állapot.


Alkalmazási hatály

3. §  Jelen törvény a kihirdetése napjától érvényes. Hatálya az idők végezetéig tart, 17 perccel még azon túl is.


Boldogság alanya

4. §  Jelen törvénynek mindenki alanya. Függetlenül attól, hogy milyen más törvénynek, adónak, inzultusnak, írott vagy íratlan mondatnak alanya. Esetleg állítmánya. Alanyi menteséget csakis törvényalkotó adhat. De nem ad.


Törvény tárgya

5. §  A törvény alanya a törvény hatályba lépésétől kezdődően köteles boldogságra törekedni, az 1. § szerinti állapotot a lehető legrövidebb időn belül elérni, annak állagát jó gazda gondosságával - környezetbarát módon - fenntartani.

6. §  Az 5. § betartása napi gyakorisággal bevallásköteles: alany esténként vizsgálja meg, és az Ügyfélkapunak - alternatív módon: a vánkosának - vallja be, hogy tárgynapon a boldogság, avagy a boldogtalanság állapotában leledzett-e inkább. Az pech, ha alany a vizsgálatot és/vagy a bevallást elmulasztja, mely esetben szenilisnek minősíttetik. Mely státusz feloldásáról törvényalkotó ’Törvény a szenilitásról’ című (’Semmi jót nem ígérek!’ alcímű) - később kodifikálandó - törvénye rendelkezik.


Boldogság mértéke

7. §  A boldogság mértéke a törvény hatályba lépésétől kezdődően halmozott - naponta meghatározandó - alábbi, százalékban kifejezett értékű összetevői függvénye:

   

(100 – boldogtalanság – szenilitás) + illegális boldogság.

   

Utóbbi a paraszolvencia, lásd ’Törvény a borra- és tűzrevalóról’ című, ’Szintén semmi jót nem ígérhetek!’ alcímű, szintén később kodifikálandó szintén törvényt.


Záró rendelkezések

8. §  Azon alanyt, aki 100%, vagy ezt meghaladó mértékű boldogságot ér el, törvényalkotó könyvelő programjának díjmentes használatáról fogja meggyőzni, és részére a későbbiekben további ösztönző §-okat fogalmaz meg, hogy alany fölös boldogságát szerény kulccsal megadóztatván, törvényalkotónak is kellő muníciója képződjön levelibéka és bőregér után kutatni nemes célból.


Kiegészítő melléklet

Törvényalkotó a törvény megszületése fölötti örömében, annak szellemével összhangban - vele lopva titkosan-cinkosan összepillantva, az „újszülött” küldetésének már rövidtávon is eredményes volta céljából - a következő nem mindennapos (kb. évenkénti) óhaját fogalmazza meg:

Boldog Újesztendőt Mindenkinek!

bottom2.gif (1273 bytes)