|
|
 |
|
|
 |
| Szerző |
Téma: Általános forgalmi adó
|
tede
|
 Elküldve: 2012 07 30, 14:50:30 (63)
Csatlakozom az előttem szólóhoz, amit leírt az úgy néz ki teljes
mértékben elfogadható és megerősíti a NAV által kiadott alábbi
állásfoglalás is:
Tisztelt Tede Úr!
Elektronikus úton érkezett, tájékoztatást kérő levelére az alábbi választ adom:
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) 61. § (1) bekezdés a) pontja értelmében termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ellenérték megtérítése pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történik, a teljesítésre kötelezett adóalany, aki (amely) nyilvántartását az egyszeres könyvvezetés szabályai szerint vezeti, a fizetendő adót legkésőbb az ellenérték megfizetésekor állapíthatja meg.
Az idézett szakasz kifejezetten csak arra az esetre engedi meg a halasztást, ha az adóalany a teljesítésre kötelezett pozíciójában van, éppen ezért ez a szabály nem alkalmazható abban az esetben, ha a halasztásra jogosult adóalany fordított adózás alá eso ügylet után adófizetésre kötelezett.
Adómentes ügyletek (közösségen belüli termékértékesítés, termékexport, belföldi adómentes ügyletek, áfa hatályán kívüli ügyletek) esetén pedig azért nem alkalmazható az adó halasztott megfizetésére vonatkozó szabály, mivel nincs adófizetési kötelezettség.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31/A. § (1) bekezdése értelmében az általános forgalmi adó alanya az adómegállapítási időszakról benyújtott általános forgalmi adó bevallásában nyilatkozik az adómegállapítási időszakban TELJESÍTETT, az áfatörvény 142. § (1) bekezdés i) pontja alá tartozó termékértékesítése (gabona értékesítése) tekintetében a vevő adószámáról, valamint a szükséges adatszolgáltatást elkészíti. Mivel a halasztás szabályait nem alkalmazhatja az eladó a fordított adózásra, így az eladónak a tényleges teljesítések alapján kitöltött bevallásában szereplő gabonaértékesítés tételeiről kell az adatszolgáltatást elkészítenie 2012. július 1-től.
Az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozatában rögzítettekkel összhangban tájékoztatom, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak.
Kérem tájékoztatásom szíves elfogadását.
Tisztelettel:
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága Jogi, Tájékoztatási és Törvényességi Foosztály Tájékoztatási Osztály
--- Eredeti üzenet ---
Feladó: sebokattila1em@t-online.hu <sebokattila1em@t-online.hu>
Dátum: 2012.07.23. 14:05:39
Címzett: ugyfelszolgalat@cc.apeh.hu
Név: Tede
Cím:
E-mail címe:
Adószám:
Adóazonosító jele:
Feladás dátuma: 2012.07.23.
Tárgy: Általános forgalmi adó
E-iktatószám: e-218128
Levél szövege:
Problémát okoz az ÁFA törvény 61 § alábbi pontjainak értelemzése:
(1) ...a fizetendő adót legkésőbb az ellenérték megfizetésekor állapíthatja meg.
(2) Ha az ellenérték megfizetése részletekben történik, a fizetendő adót a részlet megfizetésekor, legalább a megfizetett részlet erejéig kell megállapítani.
(3) Ha az ellenértéket a teljesítéstől számított negyvenötödik napig egészben vagy részben nem fizették meg, az (1) és (2) bekezdéstől eltérően a fizetendő adót az előzőekben említett határidő lejártát követő napon, a meg nem fizetett ellenértékre is meg kell állapítani.
A halasztott ÁFA kezelése felveti azt a kérdést, hogy mi van az adó alapjával, mivel a szó szerinti értelmezésben itt csak a fizetendő adóról van szó. Merev értelmezésben ez azt jelentené, hogy az adóalapot a számla teljesítése szerinti időpontban, az ÁFÁ-ját pedig a tényleges fizetés időpontjában vagy a számla teljesítési dátum + 45 nap időszakban kell bevallani. Ezt a merev értelmezést a nyomtatványkitöltő program természetesen meg fogja akadályozni, tehát értelemszerűen a törvény kapcsán hozzá kell érteni az adóalapot is. Mi van, akkor viszont, ha a termékérékesítés, szolgáltatás- nyújtás alapjához, valamiért nem kapcsolódik közvetlenül fizetendő adó: például export értékesítés, közösségi értékesítés, egyéb sajátos jellegére tekintettel mentes tevékenység, ÁFA törvény 142 §-a alapján az adót a vevő köteles megfizetni. Közvetlenül, ezek a tételek nem befolyásolják a fizetendő ÁFÁ-t, akár halasztottan kezeljük, akár nem. Közvetett hatása viszont lehet fizetendő ÁFA-ra arányosítás kapcsán, év végén áthúzodó tételeknél nagyságrendileg eltérő teljesítményű éveknél a fizetendő adó mértékére is nagyon különböző összeget eredményezhet, ha a "mentes" tételekre is alkalmazzuk a halasztást vagy éppenséggel nem. További probléma, hogy a fordított ÁFÁ-s (gabonás) tételekre adatszolgáltatási kötelezettség áll fenn, mikor: halasztás nélkül azonnal vagy a kifizetési ütemnek megfelelően?
{6F1AE2-B2063-1082681-G25F23JL-ME4D2B-GHYMNS}
------------------------------------------------------------------------------------
|
Manna
|
Elküldve: 2012 07 30, 13:57:23 (62)
Kedves Fórumozók!
Akiket érint az EUS , a belföldi fordított áfa, ezen belül is a mezőgazdasági fordított áfa termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetén a fizetendő áfa megállapítása
( bevallásba beállítása )
Leírom én hogyan értelmezem az Áfa tv. idevonatkozó paragrafusát.
60. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha adófizetésre a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adóalany kötelezett, a fizetendő adót
a) az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy egyéb okirat egyéb okirat kézhezvételekor, vagy
b) az ellenérték megtérítésekor, vagy
c) a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani.
(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak közül az alkalmazandó, amely a leghamarabb következik be.
(Szeretném megjegyezni, hogy jelenleg a gyakorlatomba egyszeresbe, közösségi értékesítés és beszerzés fordul elő, de meggyőződésem, hogy idetartozik a felföldi fordított áfás építőipar és a 07.01-től bevezetésre kerülő mezőgazdasági fordított áfa is.)
Úgy gondolom az a) és b) pont nem okoz gondot , ha van számla , az ellenérték kifizetve, beállíthatom a bevallásba.
c) pont esetén, amennyiben nem készül számla, de a teljesítés megtörtént akkor a teljesítést követő hó 15 vagyis pl. 06.25 a teljesítés, a júliusi bevallásba be kell állítani a számla értékét. Szerintem ebben az esetben nem értelmezhető egyszeres könyvelés esetén a 45 nap halasztás,
A két & közötti értékesítésnél abban látom a különbséget, hogy a 60.& 1) bekezdés azokra az esetekre vonatkozik ahol az adófizetésre a terméket beszerző
szolgáltatást igénybe vevő kötelezett ( EUS értékesítés, Áfa tv.142.& belföldi fordított áfa, ép.ipar ideértve a mezőgazdaság esetén gabonafélét, Áfa tv 6/A melléklet)
A 61.& , illetve annak 3.) bekezdés pedig minden másra, általánosságban vonatkozik az egyszeres könyvelésnél. Úgy gondolom nem írhatja felül a 60. &-t
Ezeket az értékesítéseket az áfa bevallás 2-es sorába a közösségi értékesítést, a 4. sorába pedig az áfa tv.142.&-a szerinti termék értékesítés és szolg. nyújtás ,ideértve
az áfa tv,6/a mellékletében felsorolt gabonaféléket is. ebből a sorból kell részletező adatot a 100-sorba beállítani,a gabonafélékről, majd nyilatkozatot tenni a 7. táblán
Ezekben az esetekben csak adóalapot kér a bevallás, hisz nincs áfa, mert a vevő kötelezett az adó fizetésre.
Amennyiben az én értelmezésem helytálló, vagyis az EUS és a belföldi fordított adózásnál, csak a tv 60. & át vehetjük figyelembe, akkor szóba sem jöhet szerintem,
hogy elválik az adóalap az adótól a bevallásban.
Még annyit szeretnék megjegyezni, hogy beszerzések esetén, amikor beállíthatom értékesítésbe is és levonhatóba is, teljesítés megtörtént,de a számla nem érkezik meg a bevallási határidőig , akkor csak a fizetendőbe rakhatom, levonhatóba nem, mert nem áll rendelkezésemre a bizonylat,amely jogosít a levonásra.
Erre érdemes felhívni a vállalkozó figyelmét, mert egy kis nem odafigyelés sokba kerülhet és ezért a könyvelőt hibáztatja miért nem szólt.
Elnézést ezért a kis kitérőért azoktól, akiknek ez nyilvánvaló.
Örülnék, ha más is elmondaná a véleményét, akár megerősítés, akár ellen vélemény és kíváncsian várom a NAV-tól fórum társunk levelére adott válaszát
Üdvözlettel: Manna
|
Pán
|
Elküldve: 2012 07 26, 17:24:07 (61)
Iménti körlevelemben Tede alábbi - NAV-nak küldött - levelére hívtam fel a figyelmet:
Problémát okoz az ÁFA törvény 61 § alábbi pontjainak értelmezése:
(1) ...a fizetendő adót legkésőbb az ellenérték megfizetésekor állapíthatja meg.
(2) Ha az ellenérték megfizetése részletekben történik, a fizetendő adót a részlet megfizetésekor, legalább a megfizetett részlet erejéig kell megállapítani.
(3) Ha az ellenértéket a teljesítéstől számított negyvenötödik napig egészben vagy részben nem fizették meg, az (1) és (2) bekezdéstől eltérően a fizetendő adót az előzőekben említett határidő lejártát követő napon, a meg nem fizetett ellenértékre is meg kell állapítani.
A halasztott ÁFA kezelése felveti azt a kérdést, hogy mi van az adó alapjával, mivel a szó szerinti értelmezésben itt csak a fizetendő adóról van szó. Merev értelmezésben ez azt jelentené, hogy az adóalapot a számla teljesítése szerinti időpontban, az ÁFÁ-ját pedig a tényleges fizetés időpontjában vagy a számla teljesítési dátum + 45 nap időszakban kell bevallani. Ezt a merev értelmezést a nyomtatványkitöltő program természetesen meg fogja akadályozni, tehát értelemszerűen a törvény kapcsán hozzá kell érteni az adóalapot is. Mi van, akkor viszont, ha a termékértékesítés, szolgáltatás- nyújtás alapjához, valamiért nem kapcsolódik közvetlenül fizetendő adó: például export értékesítés, közösségi értékesítés, egyéb sajátos jellegére tekintettel mentes tevékenység, ÁFA törvény 142 §-a alapján az adót a vevő köteles megfizetni. Közvetlenül, ezek a tételek nem befolyásolják a fizetendő ÁFÁ-t, akár halasztottan kezeljük, akár nem. Közvetett hatása viszont lehet fizetendő ÁFÁ-ra arányosítás kapcsán, év végén áthúzódó tételeknél nagyságrendileg eltérő teljesítményű éveknél a fizetendő adó mértékére is nagyon különböző összeget eredményezhet, ha a "mentes" tételekre is alkalmazzuk a halasztást vagy éppenséggel nem. További probléma, hogy a fordított ÁFÁ-s (gabonás) tételekre adatszolgáltatási kötelezettség áll fenn, mikor: halasztás nélkül azonnal vagy a kifizetési ütemnek megfelelően?
|
Pán
|
Elküldve: 2012 07 04, 16:35:07 (60)
Kedves Ügyfelem!
2012. július 1-től változott az ÁFA-törvény: fordított adózás alkalmazandó a mg-i szektor gabonakereskedelmére (142. § (1) új i) pontja). Az érintett termékek a tv. 6/A mellékletében vannak felsorolva. Az érintett termékek fordított ÁFA alá eső forgalmáról a 65-ös bevallásban is meg kell emlékezni (elsőként augusztusban), legalábbis az Art. ide vonatkozó 31/A §-a szerint. Ennek szövegét ide is beemeltem, és ezt a http://www.halasforras.hu honlap Fórumának ÁFÁ-s témájával is megteszem.
Programbeli kezelés (kettős könyvelés): pusztán az adatrögzítés újabb programverziót nem igényel. A fordított ÁFA eddig is ismert a programban (lásd: honlap, Hírek, Elevenítsük fel!). Az ügylet folyószámlája esetében (vevő/szállító) adjuk meg a folyószámla adószámát. Név után, vagy az F7-es Fszla + funkcióval. A számlázott gabonafajták és mennyiségeik (kg-ban!) tekintetében folyamodjunk az F6-os Egyéb + képernyőtábla naturália-adatai kitöltéséhez. Naturáliakód gyanánt célszerűen az érintett gabonafajta VTSZ számát adjuk meg. Ha az új 65-ös nyomtatvány megjelenik, vélhetően fogom tudni, hogy a program ÁFA-összesítőjének végét hogy egészítsem ki.
Az Art. ide vonatkozó részének beemelése:
2003. évi XCII. törvény
Hatályos: 2012.07.01 - 2012.12.31
31/A. § (1) Az általános forgalmi adó alanya az adómegállapítási időszakról benyújtott általános forgalmi adó bevallásában nyilatkozik az adómegállapítási időszakban teljesített, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (e § alkalmazásában a továbbiakban: Áfa tv.) 142. § (1) bekezdés i) pontja alá tartozó termékértékesítése tekintetében a vevő adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének a napjáról, valamint – az Áfa tv. 6/A. számú mellékletében meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban – az értékesített termék kilogrammban meghatározott mennyiségéről, és ezer forintra kerekített összegben meghatározott adóalapjáról.
(2) Az általános forgalmi adó alanya az adómegállapítási időszakról benyújtott általános forgalmi adó bevallásában azon, az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés i) pontja alá tartozó termékbeszerzései tekintetében, amelyek után termékbeszerzőként az adott adómegállapítási időszakban adófizetési kötelezettsége keletkezett, nyilatkozik a termékértékesítő adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének a napjáról, valamint – az Áfa tv. 6/A. számú mellékletében meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban – a beszerzett termék kilogrammban meghatározott mennyiségéről, és ezer forintra kerekített összegben meghatározott adóalapjáról.
Tisztelettel kívánok mindenkinek kellemes nyarat!
Papp Zoltán
|
tede
|
Elküldve: 2011 06 30, 12:34:45 (59)
A kp-s számlák tartalmi követelményeivel kapcsolatban írok le pár
gondolatot és érintem a felvásárlási jegyek problémakörét is.
Mindezt azért teszem, mert a készpénzfizetési számlák az egyik leggyakrabban kiállított bizonylattípus, ennek ellenére, akik ezt kiállítják azt legalább 70 %-ban ÁFA törvény előírásaival ellentétesen teszik azt meg. Arról nem is beszélve, hogy az adózók
által folytatott rossz gyakorlatot még kedves kollégáim jórésze is bőszen meg is támogatja véleményével anélkül, hogy valaha is
értelemszerűen átolvasta volna az ÁFA törvény egyszerűsített számla kiállítására vonatkozó szabályozást. Ezen leiratot már ügyfeleim és
ismerőseim körében szétküldtem, most a kollégák felé is megteszem ezt, hogy tudatlansággal ne okozzanak kárt az ügyfeleiknek, azok
partnereinek és a könyvelő szakma becsületének sem.
Az APEH honlapján megjelent a
http://www.apeh.hu/data/cms189250/A_szamla__nyugta_kibocsatasanak_alapveto_szabalyai_2011.pdf
számlakibocsátás szabályai leirat, mely próbálja az ÁFA törvénytől közérthetőbb formában leírni hogyan számlázzunk.
Én visszatérő két vesszőparipámra hívnám fel a figyelmet. Az egyik az "Egyszerűsített (készpénzfizetési) számla", melyet már itt szögezzünk le, hogy nem
azonos a "Számla"-ként kibocsátott dokumentummal, melynek megnevezett fizetési módja "készpénz". A másik ilyen problémás téma a "Felvásárlási jegy"
---------------------------------------------------------------------
Amióta megjelent a 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról szóló jogszabály folyamatosan tépem a számat, hogy a Egyszerűsített (készpénzfizetési) számlán tilos
feltüntetni a normál áfa kulcsokat: 5 % 18 % 25 %
ezek helyett alkalmazandó kulcsok: 4,76 % 15,25 % 20 %.
Aki ezt nem hiszi javaslom olvassa el az APEH honlapján megjelent ezen levelemhez csatolt dokumentum 6-ik oldal alján található útmutatást.
Mint a pestisjárvány úgy terjedt el az a hibás gyakorlat, hogy az egyszerűsített (készpénzfizetési) számla tetején a Normál ÁFA kulcsokat írják rá alul pedig a
visszaszámolós kulcsokat írunk. Ezzel szemben a helyes eljárás az volna, hogy alul-felül egységesen a visszaszámítós kulcsokat kellene feltüntetni!!!!!!!!!!!!!!!!
Ez a rossz gyakorlat szerintem a készpénzes számlák legalább 70 %-ban mai napon is élő probléma. Ennek viszont egy esetleges ellenőrzés során, olyan negatív következménye lehet, hogy a le vonható adótartalmat az Adóhivatal (NAV) nem fogadja el és ráadásul 50 % mulasztási bírsággal is megtetézheti a formai hibásan ÁFA bevallásba betett számlákat.
Bonyolítja a helyzetet, hogy az Egyszerűsített (Készpénzfizetési) számlák jó része nyomtatási hibásan kerül forgalomba.
A helyesen nyomtatott számlák felirata:
„A számla végösszege …..% általános forgalmi adót tartalmaz.”
A helytelenül nyomtatott számlák felirata:
„Az áthárított adó százalékértéke: ……%”
A hibásan nyomtatott számláknál, ha elfogadnánk a téves feliratozást pontosan felül kellene a visszaszámítós kulcsot, alul pedig a normál kulcsot alkalmazni.
Ezzel szemben a kialakult hülye gyakorlat ennek a fordítottja. Én azt mondom, hogy ne kövessük a sem rossz gyakorlatot, sem a rossz feliratozást.
A rossz feliratú számlák esetében inkább, hagyjuk üresen az alsó ÁFA kulcs rovatot, vagy a rossz feliratot húzzuk át és javítsuk át helyes szövegűre!
Nemcsak a készpénzfizetési számláknál fordul elő az, hogy hibás feliratozásra kerül sor a nyomtatványon.
A felvásárlási jegyek jó részénél az ÁFA törvény előírásaival
ellentétesen vannak feliratozva a példányok:
Az eredeti példányon: „Felvásárló / igénybe vevő példánya” van feltüntetve,
A másolati példányon: „Mezőgazdasági tevékenységet folytató / eladó van feltüntetve.
A törvény ennek pontosan az ellenkezőjét írja elő, tehát a nyomtatvány példányainak elosztását fordítottan kell végrehajtani a feliratozással szemben!!!!!!!!
Ez ügyben kértem állásfoglalást is, hogy nem-e törvényi elírásról van szó, mivel az ÁFA törvényben korábban bebetonozott alapelv borult fel, hogy ebben a konkrét esetben az ÁFA levonás joga a másolati példányhoz kötődik. Az állásfoglalásban ragaszkodnak A törvény betűjéhez. Tegyék Önök is azt!
Kompenzációs felár előzetesen felszámított adóként történő figyelembevétele
203. § A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany által – a kompenzációs felár megtéríttetése iránti igény érvényesítése érdekében – áthárított kompenzációs felár a 120. § a) pontja szerint, mint előzetes felszámított adó vehető figyelembe.
Előzetesen felszámított adó levonása, visszaigénylése
204. § (1) A 203. § szerint megállapított előzetesen felszámított adóra a 200. § (1) bekezdésének a) pontjában említett termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője adólevonási jogot alapíthat.
(2) Az (1) bekezdésben említett jog gyakorlására egyebekben az előzetesen felszámított adó levonására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy
a) az adólevonási jog a kompenzációs felárral növelt ellenérték maradéktalan megtérítésekor keletkezik;
b) a 202. § (2) bekezdésének a) pontjában említett esetben az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele az, hogy az adóalany személyes rendelkezésére álljon az általa kibocsátott felvásárlási okirat másodlati példánya.
Kompenzációs felár előzetesen felszámított adóként történő figyelembevétele
203. § A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany által – a kompenzációs felár megtéríttetése iránti igény érvényesítése érdekében – áthárított kompenzációs felár a 120. § a) pontja szerint, mint előzetes felszámított adó vehető figyelembe.
Előzetesen felszámított adó levonása, visszaigénylése
204. § (1) A 203. § szerint megállapított előzetesen felszámított adóra a 200. § (1) bekezdésének a) pontjában említett termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője adólevonási jogot alapíthat.
(2) Az (1) bekezdésben említett jog gyakorlására egyebekben az előzetesen felszámított adó levonására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy
a) az adólevonási jog a kompenzációs felárral növelt ellenérték maradéktalan megtérítésekor keletkezik;
b) a 202. § (2) bekezdésének a) pontjában említett esetben az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele az, hogy az adóalany személyes rendelkezésére álljon az általa kibocsátott felvásárlási okirat másodlati példánya.
Felhívom az ÁFA alany ügyfeleim figyelmét, hogy ennek ellenére formai hibás számlákat és nem megfelelő példányú felvásárlási jegyeket le fogjuk könyvelni, mert arra nincs kapacitásunk, hogy könyvelési anyag zömét kitevő nem megfelelő bizonylatok ügyével foglalkozzunk nap, mint nap, mert nem marad időnk az egyéb teendőkre. A nem ÁFA alany, de az SZJA talaján mozgó ügyfeleinket is
(egyéni vállalkozók, őstermelők, egyéb önálló tevékenységet folytatók) érintheti negatívan a formai
hibás számlák. Az SZJA törvény, ahol számlát ír elő a költségelszámolás dokumentumaként, csak
olyan számlát hajlandó elfogadni, mely az ÁFA törvénynek tartalmilag és formailag is megfelel.
Az ilyen nem megfelelő dokumentumok miatt ért adóhátrányokért felelősséget nem tudunk vállalni.
Több soron figyelmeztettük az ügyfeleinket különböző csatornákon, van akiket több sikerrel, másokat
vajmi kevés eredménnyel.
A fenti levelet megkapják azon személyek is akik címjegyzékünkbe valaha is bekerültek, de nem
ügyfelünk. Őket is kérnénk, hogy szívleljék meg a fentiekben leírtakat azért, hogy kialakuljon végre a helyes számlázási gyakorlat és ilyen banálisnak tűnő apróság
miatt ne szenvedjen senki súlyos adóhátrányt!
Javítva: 2011 Jun 30, 12:43:57 pm
|
Pán
|
Elküldve: 2011 04 11, 10:17:01 (58)
Alábbi linken egy mai hír, de a biztonság kedvéért be is másoltam:
http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/04/11/birosag_ele_kerult_a_magyar_afaszabalyozas/
A héten kezdődik a magyar áfaszabályozás elemét érintő európai bírósági eljárás. A cégek jelenleg az áfa-visszatérítéseik korlátozása miatt jelentős likviditási terhet cipelnek, mert az állam minden kockázatot rájuk hárít.
Százmilliárd forint nagyságrendű likviditási rést is üthet a magyar költségvetésen az az Európai Bizottság és Magyarország közötti, áfát érintő vita, amelynek tárgyalására a héten kerül sor az Európai Bíróságon, a Napi Gazdaság. A bizottság azért indított eljárást, mert a magyar szabályok szerint korlátozott a cégek áfa-visszaigénylési joga.
Az általános szabályok szerint a befizetendő áfa összegéből le lehet vonni a beszerzések után keletkező áfát, s az esetleges különbözetet a cég visszakérheti az államtól. Ugyanakkor ha a cég a számlát befogadta, de annak értékét nem fizette még meg az üzleti partnerének, az áfát közben visszaigényelheti, ám ha neki nem fizettek, az áfát be kell fizetnie a költségvetésbe. Ez azt jelenti, hogy az ügyletek során mindenképp a cég vállalja a kockázatot: az állam csak akkor ad vissza áfát, ha azt valaki korábban befizette.
Az áfadirektíva nem fogalmaz egyértelműen − mondta Hegedüs Sándor, az RSM DTM adópartnere. Jóllehet általánosságban rendezi a kérdést, ám azt a tagállamokra hagyja, hogy a visszatérítés szabályait megalkossák. Adott esetben megtagadhatják a visszatérítést, ám ezt a bizottság álláspontja szerint csak egyszer tehetik meg. A magyar szabályozás azonban ennél szigorúbb: a visszatérítést egyáltalán nem teszi lehetővé, amíg a kifizetés nem történik meg.
Ez jelentősen megdrágítja a cégek működését, s erre a likviditási hátrányra hivatkozik a bizottság is. Azt ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy maga a direktíva szabályozása sem épp a legszerencsésebb. Eleve nem jó, hogy bármilyen feltétel kapcsolódik a visszatérítéshez − mondta Hegedüs. Alapvetően az lenne a célravezető, ha nem lennének ilyen korlátok.
Ugyanakkor a fékek nem véletlenek. A magyar szabályozás indoklásában eleve az szerepelt, hogy e fék beépítése az áfacsalások kiszűrését szolgálja. Vagyis ha ez kikerül a rendszerből, az az ilyen típusú csalások élénküléséhez vezethet. Ennek ellenszere lehet a fordított adózás kiterjesztése − itt annak kell az áfát megfizetnie, aki a visszatérítésre is jogosult, vagyis nem lehet úgy elcsalni az áfát, hogy az eladó azt nem fizeti be a büdzsébe, a vevő azonban visszaigényli azt. Ez is likviditási veszteséget jelent az állami büdzsék számára, vagyis érthető, hogy az államok nem kardoskodnak a kiterjesztés mellett.
A legnagyobb mínuszt persze akkor könyveli el a magyar állam, ha ezt a féket kénytelen lesz kivenni a rendszerből. Ez egy egyszeri tétel lenne. Meghatározni nem lehet ennek mértékét, de az szinte bizonyos, hogy százmilliárdos nagyságrendről van szó. Vagyis a kormányok − az ügy a korábbi kabinetek idején indult − mindent megtesznek, hogy védjék saját álláspontjukat. Sem a korábbi, sem a jelenlegi, de még a következő évek költségvetései sem viselnék könnyen ezt a tételt.
|
Pán
|
Elküldve: 2011 02 07, 23:23:03 (57)
Akit érdekel, hogy 2012-ben az ÁFA-törvény mostani tervezete szerint mi lesz számunkra a meglepi, ZJ fejlesztőtársamnak köszönhetően - ki eljuttatta hozzám - alább elolvashatja.
Érdemes elolvasni. Komolyan!
------------------------------------------
ELŐTERJESZTÉS
a Kormány, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium részére
az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény,
az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény
valamint
a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról,
valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter
alkalmazásáról szóló
24/1995. (XI. 22.) PM rendelet
módosításáról
2011. február
ÖSSZEFOGLALÓ
ATÉTELES ÁFA BEVALLÁS KONCEPCIÓJÁRÓL
1. Az előterjesztés célja
Az általános forgalmi adó „áthárítása” – a jelenlegi adóhatósági
,bírósági gyakorlat szerint – kizárólag hiteles számviteli bizonylat
alapján történhet. ennek a kritikus adózási mozzanatnak az
ellenőrzésének túlnyomó része formai művelet. A Nemzeti Adó- és
Vámhivatal revizorai bonyolult idézési és iratbekérési eljárás alapján,
általában mintavételes módon tárják fel az egyes bizonylatok mögöttes
tartalmát és csak elvétve jut idő annak tételes leellenőrzésére, hogy az
adót valójában áthárították-e. Egy ilyen ellenőrzés tipikusan az alábbi
esetekben tesz megállapítást (kivonat a 7006/2008 (AEÉ.12) APEH
irányelvből):
a) A számlakibocsátó nem adóalany
a/1. A számlakibocsátó a cégbírósághoz bejegyzési kérelmet nem nyújtott be
a/2. A céget a cégbíróság a cégjegyzékből jogerősen törölte.
a/3. Az adózó adószámát a felfüggesztést követően az adóhatóság jogerős
határozattal törölte.
a/4. A cég cégbejegyzésére hamis, vagy lopott okiratok alapján került sor.
a/5. Természetes személy adószám hiányában bocsát ki hamis számlát
b) A számlában feltüntetett gazdasági esemény fiktív
b/1. A számlán szereplő felek viszonylatában egyáltalán nem jött létre
gazdasági esemény.
b/2. A valótlan, nem igazolható, nem igazolt elemeket tartalmaz az ún.
értékesítési láncolat.
b/3. A felek között létrejött szerződés semmis, színlelt, vagy
jogszabályba ütköző megállapodás.
b/4. A valós gazdasági esemény nem azonos a számlában feltüntetettel.
c) A gazdasági esemény nem a számlában feltüntetett felek között jött létre
A fentiek közül az a) pontban szereplők bizonylatok ellenőrzése a
mintavétel biztonságán, és a revizor rátermettségén is múlik, amíg a b)
- c) pontokra jóval kevesebb idő és így megállapítási lehetőség mutatkozik.
A megoldást a tételes ÁFA bevallás jelentheti, amely a technikai
fejlődéssel lehetővé vált informatikai adat-ellenőrzés segítségével
kiszűri az eleve visszaigénylésre nem alkalmas tételeket az adózói
bevallásokból.
Jelenleg is van olyan bevallás, amely tételesen sorolást igényel. Ez a
vámeljárás során keletkező levonható adó, amely a jelenlegi bevallás
03-as számozású, dinamikus lapja.
A tételes bevallásban feltüntetendő adatok a belföldi beszerzések és
belföldi értékesítések, tehát a belföldön adóköteles ügyletek körére
terjedne ki és ezzel a táblázattal hasonlatos tartalmú lenne:
Fizetendő általános forgalmi adóra vonatkozó (1265-06-os lap)
sorszám számla száma teljesítés időpontja ügylet típusa adóalap adó
összege vevő neve
1. ML9EA0700001 2012.02.10 25%-os belföldi 100.000 25.000 FémGold Kft.
2.
3.
4.
5.
6.
Beszerzést terhelő, előzetesen felszámított általános forgalmi adó
esetén (1265-07-es lap)
sorszám számla száma teljesítés időpontja ügylet típusa adóalap adó
összege kibocsátó adószáma
1. ML9EA0700001 2012.02.10 25%-os belföldi 100.000 25.000 11223344-2-41
2.
3.
4.
5.
6.
A tételes adókat összegző táblázatrendszer olyan kész nyomtatványsémára
épülne, amelyet a könyvelőszoftverek úgy tudnának alkalmazni, hogy a
tételes adó-analitikák adataiból elkészítenék az adóbevallást,
hasonlatosan ahhoz a technológiához, amelyet a foglalkoztatók nyújtanak
be jelenleg 1108-as számon és tömegesen állítják elő ebbe a bevallásba
kerülő adatokat különböző bérszámfejtő szoftverek.
A megvalósításhoz egységesíteni kell a számítógépes szoftverek által
kiállított számlák sorszámait. Ez nem jelenti azt, hogy az adózónak meg
kell szüntetnie a számláinak korábbi számozását, de egy az adóhatóság
által rendszeresített sorszámtartomány szerint kell azokat – a
számviteli törvény szigorú számadásra vonatkozó szabályozásának
betartása mellett – kibocsátania.
A sorszámtartományokat az adóhatóság alakuláskor, illetve kérelemre
állapítaná meg, kivéve az első kibocsátást, amelyet az adóhatóság
automatikusan minden adózóra elvégezne. A vonatkozó előírásokat a
számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról,
valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter
alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet tartalmazná,
meghagyva egyes sorszámtartományok speciális alkalmazásának előírásait,
de immár az adóhatóság által kibocsátott sorszámtartományokra értelmezve.
A módosításokkal egyidejűleg az alábbi változások is hatályba lépnének:
- megszűnne a számla kibocsátására szolgáló számítástechnikai programra
vonatkozó előírás, így a kihagyás és ismétlés nélküli sorszámozás
követelménye (a számlát bármilyen szoftver előállíthatná, akár egy
szövegszerkesztő is)
- megszűnne a számlapéldányok hiánytalan elszámolásának előírása
- megszűnne az a szabály, hogy számla kibocsátójának a számlázó program
olyan dokumentációjával kell rendelkeznie, amely tartalmazza a program
működésére, használatára vonatkozó részletes leírást, valamint a program
készítője vagy jogutódja által a számla kibocsátójának címzett írásos
nyilatkozatát arról, hogy az maradéktalanul megfelel a vonatkozó
jogszabályi előírásoknak.
- megszűnne a számlázó programra vonatkozó azon szabály, amely szerint
az a hiányos, hibás, megsemmisült vagy elveszett számlákat is rögzíti.
A szabályok bevezetésével az adó áthárítása olyan biztonságossá válhatna
és az adó beszedhetősége és a visszaigénylése olyan mértékben
javulhatna, hogy az általános forgalmi adóról szóló törvény 186.§ -ból
csupán az (1) bekezdése maradna meg és az is csak az alábbiakat tartalmazná:
186. § (1) A 131. § (1) bekezdése szerint megállapított negatív előjelű
különbözetnek - a (2) bekezdés szerint korrigált - összege legkorábban
az Art.-ban meghatározott esedékességtől kezdődően igényelhető vissza.
az általános forgalmi adóról szóló törvény 150.§-nak végrehajtásához
miniszteri rendelet készülne és az alkalmazás érintené a bevallás
főlapjait. Ahol az elszámolandó adó összege csökkenthető lenne a vevői
kezesség által meg nem fizetendő adó összegével, amelyet az „ügylet
típusa” rovatban jelölhetne az fizetendő adót valló adózó. Az, hogy a
vevői kezesség intézménye által a levonási jog korlátozásra kerüljön-e
költségvetési szempontból kell megítélni. A levonás korlátozása az
adózók közti kommunikációt igényelheti, így az többletadminisztrációt
okozhat. Célszerű lehet a levonási utólagos korrekciója.
Az adó beszedhetősége és a levonás biztonságának növekedése okán
növelhető lenne a pontos adóbevallás benyújtására megadott határidő is.
Meg kell vizsgálni, hogy lehetséges-e, az adóbevallás határideje a havi
vagy negyedéves gyakoriság esetén az időszakot követő 30 nap, illetve
éves gyakoriság esetén változatlanul február 25 lenne.
Meg kell vizsgálni, hogy az ügyvitellel összefüggő belföldi adóalany
által értékesített szoftver esetében a bevezetést megelőző évben és a
bevezetés évében de minimis társasági adóalap kedvezményt lehessen
érvényesíteni a szoftver, vagy annak kiegészítésére megfizetett
ellenértékre.
2. A törvények változását tartalmazó jogszabály javasolt tartalma, tervezete
Lásd 1. számú melléklet
3. A számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási
azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és
taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995 (XI. 22.) PM rendelet
módosításának javasolt tartalma, tervezete
Lásd 2. számú melléklet
4. Európai uniós kapcsolódások
4.1. A tervezetbeli szabályozás európai uniós jogi vonatkozásai
A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006. november 28-i
2006/112/EK IRÁNYELVE
a Bevallásról szóló 250. cikk-e szerint:
(1) Minden adóalanynak HÉA-bevallást kell benyújtania, amely tartalmaz
minden olyan adatot, amely a fizetendő adó, valamint az érvényesítendő
adólevonás összegének megállapításához szükséges, beleértve - amennyiben
ez az adóalap megállapításához szükséges - az adó és a levonások
alapjául szolgáló ügyletek összértékét, továbbá az adómentes ügyletek
értékét is.
Az Irányelv nem tiltja a fizetendő adó és a beszerzést terhelő adó
tételes bevallását.
4.2.Előzetes véleményezési kötelezettség áll fenn az Európai Unió joga
alapján.
Előzetes véleményezési kötelezettség az Európai Unió joga alapján nem
áll fenn.
4.3.A tervezet az EKSz. 87. cikke szerinti állami támogatást tartalmaz.
Az előterjesztés az EKSz. 87. cikke szerinti állami támogatást nem
tartalmaz.
1. számú melléklet
T/…… javaslat
Az általános forgalmi adó tételes bevallásáról,
valamint az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény módosításáról
Az Országgyűlés az általános forgalmi adóval kapcsolatos költségvetési
bevételek biztosítása és a jogkövető magatartású adózók
versenyképességének növelése érdekében a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
1. § (1) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a
továbbiakban: Áfa tv.) 180. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel
egészül ki:
(3) A 179. § (1) bekezdésében meghatározott személy, a 180.§ szerinti
nyilvántartása alapján köteles a belföldi teljesítési helyű
termékértékesítés és szolgáltatásnyújtással – ide nem értve a
139-141.§-ban említett eseteket –, valamint a 120.§ a) pontja szerinti
adólevonási joggal összefüggő adót tételes módon bevallani.
(4) A 179. § (1) bekezdésében meghatározott személy, a 123.§ (3)
bekezdésben, valamint az adólevonási jog korlátozásának
figyelembevételével megállapított adót a bevallásban egy összegben
vallja be.
2. § (1) Az Áfa tv. 186. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
186. § (1) A 131. § (1) bekezdése szerint megállapított negatív előjelű
különbözetnek az összege legkorábban az Art.-ban meghatározott
esedékességtől kezdődően igényelhető vissza.
(2) Megszűnés esetében, ha az
a) jogutódlással történik, és a jogelőd záróbevallásában bevallott
összegre nem teljesül az (1) bekezdés b) pontja, a záróbevallásban
bevallott összeggel való rendelkezés joga a jogutódra, illetőleg - több
jogutód esetében - a felek által kijelölt jogutódra száll át, aki
(amely) azt a rá vonatkozó rendelkezések szerint gyakorolhatja;
b) jogutód nélkül történik, a belföldön nyilvántartásba vett adóalany a
különbözet visszaigénylését akkor is kérelmezheti, ha a záróbevallásában
bevallott összegre nem teljesül az (1) bekezdés b) pontja.
3.§ Az Áfa tv. 260. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
(Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy
rendeletben állapítsa meg)
Az Áfa tv. 150.§-val foglalt vevői kezessé alkalmazásának részletes
szabályait.
II. Fejezet
az egyszerűsített vállalkozói adóról 2002. évi XLIII. törvény módosítása
4. § (1) az egyszerűsített vállalkozói adóról 2002. évi XLIII. törvény
(a továbbiakban: eva tv.) 16. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
(9) Az adóalany az Áfa tv. 180.§ szerinti nyilvántartása alapján köteles
a belföldi teljesítési helyű termékértékesítés és szolgáltatásnyújtással
– ide nem értve a 139-141.§-ban említett eseteket – összefüggő adót
tételes módon bevallani.
2. számú melléklet
../…… NGM rendelet
A számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról,
valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter
alkalmazásáról szóló 24/1995 (XI. 22.) PM rendelet módosításáról
A részletszabályok kidolgozása még folyamatban van…
|
tede
|
Elküldve: 2010 03 29, 11:51:17 (56)
Igéretemhez híven közzéteszem a őstermelők adólevonási szabályairól
általam feltett kérdést a kapott állásfoglalás eredményét. Ez csak részleges eredménnyel járt.
Az APEH jogtudorainak is feladta a leckét. Igazából nem ÁFA tartalmú
a téma, de mivel az adóelőleg levonás szabályait az őstermelő ÁFA
pozíciója határozza meg (kompenzációs feláras azaz felvásárlási jegyes, más esetben ÁFA alany vagy tisztán alanyi adómentes tehát számlaköteles), itt teszem azt közkinccsé:
Ellentmondást vélek felfedezni az SZJA törvény 46 § 4. bekezdése és a 1008-as nyomtatvány őstermelői bevételekre szolgáló adatszolgáltatási soraihoz megadott útmutatásban és az Önök által kiadott 2010. évi 6-os számú tájékoztató füzetben leírtakban az adóelőleg levonással kapcsolatosan.
Az alábbi megfogalmazás nem tőlem származik, de én sem tudnám a problémát jobban megfogni:
...Már két napja én is a felvásárlási jegyek és az őstermelők számláinak bevallásával szenvedek. A kitöltési útmutató is ellentmondó tájékoztatást ad. A "1008M lap kitöltése a 1008-04 - 1008-15 lapokhoz" elején, ahol az azonosító adatokat magyarázza, ott írja: "Nem terheli adóelőleg az őstermelői tevékenységből származó bevételt, ha a magánszemélytől a vásárlás felvásárlási jegy alapján történik Szja törvény 46§ (4) bekezdés".
Három bekezdéssel lejjebb azt írja jogszabályi hivatkozás nélkül, hogy "Az őstermelői tevékenységből származó bevétel,......... nyilvántartott mezőgazdasági termelő magánszemély esetében sem terheli adóelőleg levonási kötelezettség a kifizetőt." Jogszabályra ugyan nem hivatkozik, de az SZJA törvényben ahogy leírja a jogszabály az őstermelők adóelőleg fizetési kötelezettségeit, ezt egy kifizető sem tudja még nyilatkozat alapján sem számolgatni.
Az APEH mezőgazdasági őstermelők adózásáról szóló tájékoztató füzetében is az szerepel, hogy a kifizetőnek nem kell adóelőleget vonni a kifizetésből.
Ha 02.12.-ig nem tudjuk megoldani ezt a "katyvaszt" én is a 455 sorban szerepeltetem és a 2 vagy 6 kóddal jelölöm a le nem vont adóelőleget.
Egyébként az SZJA törvényben azt sem találom leírva, hogy az egyéni vállalkozóktól nem kell levonni adóelőleget. Ezt melyik paragrafus mondja ki?...
Kérdésem, van-e előleg levonási kötelezettség őstermelői kifizetés esetében, vagy csak kizárőlag az őstermelő külön ezen irányú kérésének (nyilatkozata) alapján áll be az előleg levonási kötelezettség?
Kötelesek-e a kifizetők az őstermelők átalányadózói státuszát vizsgálni, vagy csak akkor kell ezzel foglalkozni, ha kifejezetten az őstermelő kéri azt?
A 46 § 4. bekezdést úgy is lehet értelmezni, hogy ÁLTALÁBAN felvásárlási jegy esetében nincs előleg levonási kötelezettség, tehát az előleg levonása az ezzel ellentétes esetben a számlaköteles (általános szabályok szerint ÁFA alany vagy alanyi mentes) őstermelők esetében áll fenn.
Amennyiben, pont ellentétesen kell értelmezni, úgy nekem hiányzik a szövegkörnyezetből az a szófordulat, mely visszautalna a "valamint" szó után - ugyanezen kör részére (nem egyéni vállalkozó/ként/(nek!!!), nem mezőgazdasági őstermelő/ként/(nek!!!) - felvásárlási jegy alapján kifizetett bevételből. Amennyiben ez utóbbi volna a helyes értelmezés, akkor beállna az egyéni vállalkozóval szembeni adóelőleg levonás kötelezettség is!!!
Hivatalunkhoz címzett elektronikus levelére ? őstermelői bevételből levonandó adóelőleggel kapcsolatos kérdésére ? válaszolva a következő tájékoztatást adom.
A felvásárlási jegyre értékesítő őstermelőtől adóelőleget nem kell levonni. [személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja törvény) 46. § (4) bekezdés]
Amennyiben a felvásárlási jegyre értékesítő őstermelő és átalányadózó, akkor a 1008-as bevallás 453., illetve 454. sorában kell feltüntetni a bruttó ellenértéket.
Amennyiben az értékesítő nem átalányadózó, akkor a 1008-as bevallás 455. sorában kell feltüntetni a bruttó ellenértéket.
A nem felvásárlási jegyre értékesítő őstermelő adóelőleg levonási szabályaival kapcsolatos kérdését országosan egységes álláspont kialakítása érdekében felterjesztettem, melynek eredményéről soron kívül tájékoztatni fogom.
A vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozótól a kifizetőnek adóelőleget levonni nem kell az Szja törvény 2010. január 1-jétől hatályos 46. § (9) bekezdés értelmében.
Átalányadózó egyéni vállalkozó esetében alkalmazandó eljárással kapcsolatban országosan egységes álláspont kialakítása érdekében szintén felterjesztés készült, melynek eredményéről soron kívül tájékoztatni fogom.
Tájékoztatom, hogy levelem az Ön által rendelkezésre bocsátott adatokon, információkon alapul, egyben közlöm, hogy a válaszlevélben részletezettek az adóhatóság szakmai álláspontjának minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak.
Tisztelettel:
APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága Tájékoztatási Osztály {6F1AE2-B2063-849656-G25F23JL-ME4D2B-GHYMNS}
|
admin
|
Elküldve: 2009 09 05, 23:29:10 (55)
Kedves Ági!
2009.08.19-i, címnélküli új témában elhelyezett alábbi hozzászólását jelen ÁFA-témába soroltam át:
"Az APEH ismét meglepett bennünket, jól eldugták a 18 és 25 %-os ÁFA kulcsú bevallás sorait. Ha esetleg még nem barkópáztad ki, elárulom, a 01-04-es lapon található"
|
Pán
|
Elküldve: 2009 06 25, 09:24:05 (54)
Tájékoztatok arról, hogy a 2009. július 1. utáni ÁFA-teljesítésekre 6 db új ÁFA-kód alkalmazásával próbálom kétségbeesetten komfortosabbá tenni életük könyvelésre fordított feledhetetlen óráit. Megjegyzem, az év közbeni változtatás miatt 2010. január 1. után lesz csak lehetőségem a 25%-os kulcsra a logikusnak tűnő 2-es kódot alkalmazni. Az új kódok:
8 - 18%
/ - 25% (per-jel)
H - 25% 70%-a (telefon)
G - 25%-25%-os fordított ÁFÁ-s beszerzés céljára
J - Nem realizálható 18%
M - Nem realizálható 25%
Az új kódok programba való integrálása megtörtént, de az ezt tartalmazó [12]-es verzió még nem elérhető: mást is szeretnék beletenni. Ennek elkészültéig (ha csak nem húzódik el), csupán azok – vélhetően kevesek – számára tenném lehetővé a [12e] előzetes verzió letöltését, akiknek már napokon, de legalább 1-2 héten belül szükségük lenne 18, ill. 25%-os számlák könyvelésére. Kérem, hogy jelentkezzenek (e-mail-ben, telefonon): számukra egyedileg biztosítom [12e] letöltését a honlapról. Természetesen, ha sokan jelentkeznek, akkor nem fogok törekedni arra, hogy elkerüljek egy rövid időn belüli [13]-as verziót.
Tisztelettel: Papp Zoltán
|
|
|  |
 |
|
